A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 47. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [3. r.]

338 A J OG nek ad kifejezést, hogy a tulajdon bizonyos korlátozásait, mint általános természetű korlátozásokat felveendőknek tartja ugyan, nem tartja azonban célszerűnek, hogy a törvénykönyvbe felvétessenek mindazok az intézkedések, melyek a tulajdon korlátozását eredményezhetik, mert az ilyen korlátozások az idők folyamán folyton változhatnak és speciális törvényekben folyton bővülhet azoknak köre. Dr. Imi ing Konrád sem véli a tulajdon korlátozásait olyképen szabályozandóknak, hogy a külön tövrényekben ma létező esetek egyszerűen összefoglaltassanak, vagy hogy a tulajdon korlátozásainak minden esete kimeritően felsoroltassék, hanem hogy ez a szabályozás bizonyos általános szempontokból elvi kategóriák felállításával történjék, a melyekbe azután az egyes esetek természetük szerint beilleszthetők. Ezután a bizottság a tervezet tárgyi terjedelmének kérdését (III. 1. pont) veszi folytatólagos tárgyalás alá és dr. Sipőc László a szülők és gyermekek közti viszony és a gyámság és gondnokság szerkesztésével megbízott szerkesztő tag teszi meg ejőterjesztését. A bizottság az előterjesztéshez mindenben hozzájárul s azzal egyezően a következőkben állapodik meg. MEGÁLLAPODÁS. III. A tervezet tárgyi terjedelme és rendszere. 1. Tárgyi terjedelem. C) A családjoggal kapcsolatos kérdések. Anyakönyvi törvény. Minthogy az anyakönyveket külön törvény szabályozza s az erre vonatkozó szabályok legnagyobb részt eljárási természetűek: az anyakönyvek jogi rendezése nem tartozik a magánjogi törvénykönyvbe. Gyermekek vallása. A gyermekek vallásáról szintén külön törvény intézkedik. Különben is a gyermekek vallásának kérdése közjogi és politikai kérdésekkel függ össze s az erre vonatkozó szabályok nem olyan állandó, maradandó természetűek, mint a magánjog többi szabályai. Ugyanazért ezen kérdés nem mutatkozik a törvénykönyvbe foglalandónak. A szülők ésgyermekek közti viszony. A szülők és gyermekek közti viszonyból a tartás és nevelés kérdését illetőleg már a házassági törvény intézkedik, de csak a válás esetére: ez a kérdés innét kiemelendő és a szülők és gyermekek közti viszony rendezésénél a megfelelő részben elhelyezendő. A gyermek neve, Lakhelye stb. A gyermek neve, lakhelye, a cim, rang átszállása a törvénykönyvben szabályozandó. Ezekre a kérdésekre az lesz az irányelv, hogy azok a teljesség szempontjából a polgári törvénykönyvbe felvétessenek akkor is, ha elszórtan külön törvényekben már rendezést nyertek. A gyermek illetősége. A gyermek illetősége, mint közigazgatási jellegű kérdés szabályozása nem tartozik a törvénykönyv keretébe. A g o n d n o k s á g a 1 á h e 1 y e zés. A gondnokság alá helyezés tárgyában az 1881. évi 3,263. sz. a. kiadott szabályrendelet, az 1877: XX. és 1885: VL. t.-cikkek számos anyagi jellegű rendelkezést tartalmaznak, a melyek a törvénykönyvbe tartoznak, míg az eljárási jellegű szabályok az alaki jog körében hagyandó meg. Holttá nyilvánítás. A holttá nyilvánítás, mely a törvénykezési rendtartásban és a házassági jogról szóló törvényben van szabályozva, felveendő a törvénykönyv keretébe. A házassági jog személyes része. A házassági jog személyes része külön törvénynyel (1894: XXXI. t.-c.) szabályozva van, minthogy azonban ezt a törvényt a magánjog egy részének kell tekinteni és a házassági jog személyes részének szabályai nélkül a magánjogi törvénykönyv csonka maradna: szükséges, hogy a házassági jog személyes része is felvétessék a törvénykönyv tervezetébe. Dr. Schwarz Gusztáv az örökjog szerkesztésével megbízott tag indítványára a bizottság a következőkben állapodik meg: MEGÁLLAPODÁS. D) Örökjog. A magánjog örökjogi része szempontjából nincsen oly kérdés, melynek a törvénykönyvbe való bevételét illetőleg kétely forogna fenn. Ezután a bizottság áttér a tervezet rendszerének (III. 2. p.) tárgyalására. Dr. Schwarz Gusztáv, kiejlenti, hogy a következő ülésen a rendszer kérdésében előterjesztést fog tenni, addig is a rendszer megállapításánál felhívja a bizottság figyelmét a következő szempontokra. A törvénykönyv általános részét lehető kis terjedelemre kellene szorítani; az általános részbe ugyanis vagy oly tantételeket, általános kijelentéseket szoktak felvenni, a melyeknek a bevétele a törvénykönyvbe egyáltalán nem szükséges, vagy oly általános szabályokat, a melyek az összes materiáknak közös rendelkezéseit foglalják magukban, itt pedig azzal a nagy veszélylyel állunk szemben, hogy ezek a szabályok nem felelnek meg minden egyes matéria különleges természetének. így helyesebb, ha az általános résznek egyes matériái azon különös részhez kerülnek, a melybe tulajdonképen tartoznak is, pl. a dolgokról szóló általános rész a dologi jogba, a jogügyletekre vonatkozó általános tanok főként a kötelmi jogba esnének. A személyekről szóló rendelkezések pedig egy külön személyi jognak (Personenrecht, Individualrechte) képezhetnék egy részét, mely kiegészítést nyerne a magánjog által védelemben részesített testi és szellemi javakra vonatkozó rendelkezésekkel. Ilyenek a testi épségre, névre, hírnévre, becsületre, levéltitokra stb. vonatkozó jogi szabályok. Itt nyerhetnének tehát legcélszerűbb elhelyezést azon materiák is, a melyek az eddigi rendszerekben alig voltak helyesen elhelyezhetők, pl. szerzői jog, találmányi jog (Inmaterialrechte). A személyi jog rendszerének ilyen kifejtését nyújtja a legújabb törvényhozási munkálat: a s v áj c i szövetség magánjogi törvénykönyvtervezetének első része; továbbá az irodalom köréből Gierke O. «Deutsches Privatrecht» c. munkája (I. k. 1895). Ugyancsak ilyen szempontok szerint osztja fel a magánjogot az az ellenjavaslat, mely egy névtelen szerzőtől az «Archiv für bürgerliches Recht»-ben jelent meg. Rendkívül megfontolandó, hogy az anyagnak ilynemű beosztása mellett szól nálunk az a hagyomány is, mely az osztrák polgári törvénykönyvnek rendszeréhez fűződik. Végül az általános résznek u. n. nemzetközi része a törvénykönyv végén, a zárhatározatok közé lenne foglalható, vagy az életbeléptetési törvénybe kerülhetne. A rendszer kérdésének beható tárgyalását a bizottság a következő ülésre halasztja. Hitelesíttetett a szerkesztő bizottságnak 1897. évi május hó 29-én tartott ülésén. Lányi Bertalan s. k., dr. Vavrik Béla s. k., dr. Sipőc László s. k.,dr. Schwarz Gusztáv s. k., dr. I m 1 i n g Konrád s. k., dr. Thirring Lajos s. k. Dr. Illyasevics József s. k., jegyzőkönyvvezető. Ausztria és külföld. ^\ Bolgár törvényhozás és igazságügy. \^ (Folytatás.) A második megemlítésre méltó törvény, melyet az utolsó szobranie megszavazott, a polgári perrendtartási novella. Ezen novella, mely f. évi május 1/13-án lépett életbe, egyebek közt több egyszerűsítés és az eljárás gyorsítását célzó intézkedést tartalmaz az idézéseket, illetve kézbesítéseket, a jogorvoslatokat s a v é gre h a j t á s i e 1 j á r ás t illetőleg. így a módosított 191. és 201. szakaszok szerint a felperes kötelességévé tétetik oly esetben, ha nem lakik a bíróság székhelyén, egy helybeli egyént megnevezni, a kinek kezeihez az összes, a per befejezéséig kiadandó idézvények, bírói határozatok s egyéb ügyiratok kézbesítendők. Ha ily egyént meg nem nevez, keresete mindaddig elintézetlen marad, mig e hiányt nem pótolja. (V. ö. uj osztrák polg. perrdtts 95. §-át). Ép ugy a mód. 213. §. rendeli, hogy az alperes is Írásbeli válaszában ( recte elleniratában), mely most már a mód. 212. §. szerint kötelező*) egy a kézbesítések átvételére rendelt egyént megnevezni köteles, ellenkező esetben a kérdéses iratok a bíróság irodájában visszatartatnak és kézbesítetteknek tekintetnek. A minimális határidő alperesnek megidézésére a tárgyalásra, (mely tudvalevőleg szóbeli) három nap, ha a bíróság székhelyén lakik, ellenkező esetben 10 nap (mód. 217. §.). A mód. 222. §. megengedi, hogy az idézvény a tényleges lakáson kivül pl. az utcán is kézbesíthető a félnek. Ha az idézvény az idézendőnek személyesen nem kézbesíthető s valamely házbelinek s esetleg szomszédnak kézbesítendő (221. §.), akkor a 223. §. szerint — mely az uj osztr. polg. prrdtts. 104. §-ának megfelel, a kézbesítéssel megbízott közeg köteles a megidézendő lakásának vagy üzletének ajtajára a fenti kézbesítési eljárást tartalmazó hirdetményt felragasztani. Az imígy történt kézbesítés akkor is szabályszerűnek elismerendő, hogy ha a hirdetmény megrongáltatott vagy elszakittatott volna. A tárgyalás csak kivételes esetekben halasztható el, nevezetesen akkor, ha az ellenfél a halasztást nem ellenzi, és ha a bíróság azt találja, hogy a halasztást kérő fél fontos elfogadható okokból nem szerezhette be korábban bizonyítékait. Ilyen esetben a bíróság szóval kitűzheti a tárgyalás napját, melyre a felek idézés nélkül megjelenni kötelesek (mód. 254. §.). *) Előző cikkek a 44- 4\ sz. *) Beadandó egy hónap alatt, ha alperes a bíróság székhelyén lakik, 2 hónap alatt, ha a bíróság székhelyén kivül lakik és 3 hónap alatt, ha lakhelye külföldön van. A szerző.