A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 47. szám - A jelzálogos hitelezők perjogi állása vagyonközösség megszüntetése iránti perekben

A JOG 337 Erdészet, vadászat, halászat joga, vizjog. Az erdészet, halászat és vadászat joga, valamint a vizjog külön törvényeknek tartandók fenn; ez azonban nem szolgálhat akadályául annak, hogy a különjogoknak anyagi jogi alapelvei is a polgári törvénykönyvbe vétessenek fel, ugy a mint az e megállapodás bevezető részében kifejezést nyert. Mezőgazdasági és utjogi; állategészségügy; tagosítás és te 1 ek el d a r ab o 1 á s; közbirtokosság és arányosítás; szomszédjog, építkezési jog. A mezőgazdasági és utjog szabályozása is külön szaktörvényeknek feladata; e tekintetben is azonban az anyagi jogba vágó alapelvek egész általánosságban a tervezetbe veendők fel; ugyanígy kell eljárni az állategészségügyi törvénynyel is, a mennyiben az a magánjogot érintő intézkedéseket tartalmaz. A tagosítás tekintetében kívánatos, hogy annak alapelve, vagyis a szétdarabolt ingatlan vagyonrészek kényszeregyesitésének (öszzesitésének) lehetősége a polgári törvénykönyvben nyerjen külön kifejezést. Esetleg épen így kell eljárni a telekeldarabolás tilalmára vonatkozólag, ha erre nézve külön törvény kilátásba helyeztetnék. A közbirtokosság s az ezzel kapcsolatos arányosítás fennálló régi intézményei, mint átmeneti alakulatok, szintén kivül esnek a codificatión; az azokhoz hasonló modern intézmények alapvonalai azonban a közös tulajdon keretében, a szomszédjog s erre való tekintettel az építkezési jog pedig szintén a dologjog megfelelő részeiben, a polgári törvénykönyvben lesznek elhelyezendők. Telekkönyvi jog. A telekkönyvi jog tekintetében a bizottság elfogadja az előadó kifejtett álláspontját, mely szerint a telekkönyvi anyagi jog a polgári törvénykönyvnek egy külön fejezetében csoportosítva, a telekkönyvi alaki jog pedig a polgári törvénykönyv keretén kivül külön törvényhozási uton lesz szabályozandó. Műemlékek fentartása. A dologjoggal kapcsolatos szakjogok közül a bizottság még a műemlékek fentartásának jogát emliti fel, mint a mely szintén külön törvénynek képezi tárgyát, de alapelve ugyancsak a polgári törvénykönyvbe veendő fel. Hitbizományok joga. A mennyiben a hitbizományok intézménye jelenlegi politikai és gazdasági viszonyaink közt továbbra is fentartandónak mutatkozik, a hitbizomány szervezete és a hitbizományi kötelék a polgári törvénykönyv tervezetében volnának már a teljesség okából is szabályozandók. Megfontolandó azonban, vájjon a hitbizományok keletkezésének és megszűnésének politikai és közgazdasági jelentőségű feltételei és módozatai is a tervezetbe vétessenek-e fel, vagy külön törvényben szabályoztassanak-e, főleg akkor, ha a hitbizomány alapítására irányuló magánrendelkezés jóváhagyása nem egy külön törvényhozási tény (lex speciális) tárgyává tétetik, hanem a végrehajtó hatalom körébe utaltatik, mely utóbbi esetben annak szüksége merül fel, hogy a szóban forgó feltételek és módozatok részletesebb szabályozást nyerjenek. Ennek a kérdésnek az eldöntése a hitbizomány alapelveinek megállapításától tétetik függővé. Holtkézi törvények. Minthogy a holtkéz ingatlan vagyon szerzését tiltó törvények) bár joghatásaikkal a dologi jog körébe vágnak, lényegileg még sem a dologi jogba, hanem általában a jogképesség szabályozásának körébe tartoznak, a bizottság azoknak a kódexbe való be vagy be nem vételére vonatkozó tárgyalást e helyütt mellőzi s e kérdéssel a jogképesség szabályozása alkalmával fog foglalkozni a mikor is ki fog terjeszkedni azon kapcsolatos további kérdésekre is, hogy a jogi személyeknek általában s különösen a külföldi alapítványoknak és testületeknek jogképessége mennyiben lenne korlátozandó ? Ezutánjdr. Thirring Lajos teszi meg előterjesztését a kötelmi jog tárgyi terjedelme tekintetében. A bizottság az előterjesztéshez mindenben hozzájárul s azzal egyezően hozza meg a következő MEGÁLLAPODÁS. (III. 1.) B) A kötelmi jog tárgyi terjedelme. Hiteltörvények k ül önválasztásajkereske de Imijog. A polgári törvénykönyv tervezetének kötelmi jogi részétől mindenekelőtt külön kell választani a hiteltürvények egész complexumát, első sorban a kereskedelmi jogot. Erre nézve a bizottság kijelenti, hogy a jelenlegi törvényhozásunk szerint a kereskedelmi jogba utalt jogintézményeket a maga szempontjából is a kereskedelmi jogba tartozóknak tekinti s a polgári törvénykönyvből kirekeszti még akkor, ha azok az elméletben vagy más törvényhozásokban nem is tekintetnek kereskedelmieknek. Belejátszanak ebbe a közjogi tekintetek is,a mennyiben a bizottságnak nem lehet feladata, hogy a magyar-horvát közös törvényhozás tárgyait képező joganyagokat a közös törvényhozás köréből elvonja. Ezzel nem áll ellentétben, hogy a mennyiben a polgári és a kereskedelmi jog közös intézményeket mutat fel, ezek a polgári törvénykönyvben is külön szabályoztassanak és pedig tekintet nélkül azoknak a kereskedelmi jogban való szabályozására, a szükséghez képest akár a kereskedelmi jogtól eltérően, akár azzal esetleg szószerint egyezőleg is. Váltójog. Ugyanezen okból kimarad a polgári törvénykönyv tervezetéből a váltójog is. Csőd tö r vén y. A csődtörvény anyagi jogi intézkedései voltaképen szintén a magánjogi codexbe tartoznának, de még sem volna helyes azoknak kiszakitása által a csődtörvény egységét megbontani. Ezért a csődtörvény a polgári törvénykönyvön kivül marad. Ha netalán mégis volnának e törvénynek olyan szakaszai, a melyeket a rendszerbeli összefüggés szempontjából a polgári törvénykönyvben kell elhelyezni (törvényes zálogjog, megtartási jog, beszámítás), ugy ennek mi sem áll útjában, minthogy a csődtörvény nem magyar-horvát közös törvény és igy egyes szakaszai akadálytalanul lesznek külön-külön hatályon kivül helyezhetők. Jogügyletek csődön kivüli megtámadása, csődön kivüli kény szeregyezség. Ezzel összefüggésben kimarad a polgári törvénykönyvből a jogügyletek csődön kivüli megtámadásának és a csődön kivüli kényszeregyezségnek szabályozása is, a mely tárgyakról már külön tervezetek állnak rendelkezésre. E viszonyok rendezése szorosan összefügg ugyanazoknak a csődtörvényben való mikénti szabályozásával és csakis ez utóbbival egységes alapon eszközölhető, miért is ez intézmények, mint a csődtörvénynyel correspondeálók és azzal együttes változásoknak alávetettek, a maradandóbb jellegű polgári törvénykönyvbe be nem illenek. Tengeri jog, hajózási törvények, vasúti jog. A kereskedelmi joggal kapcsolatosak és igy a polgári törvénykönyvből szintén kihagyandók a tengeri jog, a hajózási törvények és a vasúti jog, a melyek Horvát-Szlavonországokka| szintén közösek és az Ausztriával való vám- és kereskedelmi szövetségre való tekintettel is időleges változásoknak lehetnek alávetve. Szabadalmi jog, védjegy-, mustra-és mintaoltalom. A szabadalmi jog, védjegy-, mustra- és mintaoltalom, mint Horvát-Szlavonországokkal közös törvényhozás tárgyai, a polgári törvénykönyv keretén szintén kivül esnek. Szellemi javakon való jogok. Dr. Schwarz Gusztáv indítványára kijelenti a bizottság hogy a rendszeri kérdések tárgyalásánál megfontolás tárgyává teszi, nem volna-e célszerű a szellemi javakon való jogok (Immaterialrechte) szabályozását a polgári törvénykönyvnek egy külön, a személyjogi avagy a dologjogi részben elhelyezendő fejezetébe összegyűjtve egységesen eszközölni, a mikor is e fejezet keretében a névhez való jog, levéljog, szerzői jog stb- mind megfelelő elhelyezést nyerhetnének. Elő mutatóra szóló értékpapírok. Végül dr. Schwarz Gusztáv azon kérdésére, hogy az eló'mutatóra szóló értékpapírok szabályozását nem volna-e célszerű a polgári törvénykönyv tervezébe bevonni, dr. Thirring Lajos indítványa alapján kimondja a bizottság, hogy az előmutatóra szóló értékpapírok tuluyomó részben kereskedelmi értékpapírok lévén, mint ilyenek a Horvát-Szlavonországokkal közös törvényhozás alá és a kereskedelmi törvény keretébe esnek; a mennyiben pdig ezen értékpapírok csekélyebb fontosságú része a kereskedelmi értékpapírok közé nem is sorozható (színházjegyek stb), mégis, tekintve hogy ezen papirok viszonyai sem szabályozhatók eltérően a kereskedelmi jogba tartozóktól, a polgári törvénykönyvben elegendő lesz ezen értékpapírok magánjogi szabályozásának alapvető megjelölése mellett a részletekben a kereskedelmi törvény megfelelő rendelkezéseire utalni. Ezzel az ülés véget ért. Hitelesíttetett a szerkesztő bizottságnak 1897. évi május hó 22. napján tartott ülésén. Lányi Bertalan s. k., dr. Va v r i k Béla s. k., dr. I m 1 i n g Konrád s. k., dr. Sipőcz László s. k., dr. Schwarz Gusztáv s. k., dr. Thirring Lajos s. k. Szladits Károly s. k. jegyzőkönyvezető. V. JEGYZŐKÖNYV a magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő bizottságának 1897. évi májás hó 22 napján, az igazságügyminiszteriumban tartott üléséről. Elnök: Lányi Bertalan miniszteri tanácsos. Jelenlevők: Dr. V a v r i k Béla, dr. I m 1 i n g Konrád, dr. Schwarz Gusztáv dr. Sipőc László, dr. Thirring Lajos szerkesztő tagok. Dr 111 y a s e v i c s József, jegyzőkönyvvezető. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése közben dr. Vavrik Béla a kisajátítási jogra nézve azon nézeté-