A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 47. szám - Protectio - A végrendeletekről szóló 1876. XVI. t.-c. 9. és 10. §§. bizonyitási rendszerünkben

Tizenhatodik évfolyam. 47. szám. Budapest, 1897. november 2Í SzerkesztóséJ: TT f\ Előfizetési árak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3. az. £\ v| ( J | Y "'^Lr^ küldtf' ^ Negyed évre _ 1 frt 60 kr Kiadóhivatal: (E"I6TT MAGTAR ÖGTVÉDI KOZLŐKT) FÉL < _ „, _ « „ „ . . . „ BCTIUP ÍZ ICÍZSÍGOG7 tmwm rtpnsarrtu i IAGYIR CST?ÉDI, BÍRÓIJGÍÉSI ís ítozói rfeiím E , 6--« v., Rudolf-rakpart 3. sz. ' tgesz « _ » Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják ,. . . Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR AZ előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. K^,V*^.V uryvtdek. legcélsairíí'/ben bérmentesen Megrendelése^elszólalások a Fe'elŐS : Dr. STILLER MÓR. £.«„«alvAoyoy.l kiadóhivatalhoz intézendök Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : Protectio. Irta : E i s e r t h István, kir. ügyész Lőcsén. — A végrendeletekről szóló 1876. XVI. t.-c. 9. és 10. §§. bizonyítási rendszerünkben. I. Irta: dr. Plópu György, gyulai kir. tszéki biró.— Büncs vagy vétkes? Irta: K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. tvszéki biró. — A jelzálogos hitelezők perjogi állása vagyonközösség megszüntetése iránti perekben. Irta: Dr. Csulyok Béla, albiró Cegléden. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság jegyzökönyvei. - Ausztria és külföld. (Bolgár törvényhozás és igazságügy. Irta: Dr. Schischmanov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár. Szófia.) — Nyilt kérdések és feleletek.' A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban. (Felelet.) I. Irta: Dr. Raffay Ferenc, kir. albiró Győrött. — II. Irta . Dr. Nozdrovicky Ferenc, kir. közjegyző helyettes M.Ovárot. — III. Irta: Nagy Zoltán, técsői kir. jbirósági albiró. — IV. Irta: Egy vidéki biró.) — Irodalom. (A jog és állambölcselet kézikönyve. Irta j Dr. Öreg János debreceni jogakadémiai tanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a ^Budapesti Köz!öny»-böl. (Csődök — Pályázatok. Protectio. Irta : EISERTH ISTVÁN, kir. ügyész Lőcsén. A szaksajtó, a napi lapok (még a Friss Újság is) a közel múltban azzal az újdonsággal lepték rneg a világot, hogy igazságügyi ministerünk a protectio ellen rendeletileg foglalt állást. A lapok szerint az igazságügyi minister leiratot intézett a budapesti törvényszékek elnökeihez, a melyben figyelmezteti a bírákat s a bírósági hivatalnokokat, hogy a kinevezéseknél és előléptetéseknél, csak a képességet és a hivatali minősítést nézi, azokat pedig, a kik protectióhoz folyamodnak, ugy fogja tekinteni, mint a kik saját képességükben nem biznak. Hasonló tartalmú leiratot intéztek a hatóságuk alá tartozó hivatalnokokhoz a többi ministerek is, mert megjegyzendő, hogy a protectiónak a kiküszöbölését ministeri tanácsban határozták el. Ezen rendelet élénken illustrálja állapotainkat? a minister urak véd és dacszövetséget kötnek egymás között a protectio ellen. Mit jelent ezen latin szó «protect^ió»? oltalmat, védelmet, támogatást, pártfogást és kegyelést jelent, tehát öt féle fogalomnak felel meg sigy gyúrható fogalom. Az oltalom, védelem, támogatás ellen, ott a hol helyén való. senkinek sem lehet kifogása, de már a pártfogás (a mai kor felfogása szerint) s kivált a kegyelés ellen sokan jajdultak már fel. No v'e intézményeink hibáit s az ezekben mutatkozó tévedéseket, az ezek feletti puszta panaszokkal sem nem pótolhatjuk sem nem javíthatják. Gyökeresen kellene gyógyítani a kóros elváltozást. És vájjon miképr Nézetünk szerint egy megalkotandó szolgálati pragmatikával; ez olyan alaptevő alkotás volna, melyet minden tisztviselő csak tárt karokkal fogadhatna. Ha valaki beválik, legyen biztosítva az előmenetele, ha pedig nem üti meg a mértéket, indokolt mellőztetését jogosan nem panaszolhatja. A multakról beszélünk. Fátyolt reá. A phyloxera vastatrix veszedelmes egy bogár, de nem kevésbbé veszedelmes a protectió hernyója, mely már sok ambitiót tönkre tett. A phyloxera elleni rendeletekkel utcunque kipusztították a veszedelmes rovart, de bizony kipusztították sok helyen a szőlő tőkéjét is. Idők multán homokbuckás savanyu borocsA kánk terem; mondják, hogy savanyúsága dacára élvezhető iszszák, mert egészséges. Vájjon hogy a protectio ellenmérgével ? Talán csak nem járunk ezzel sem rosszabbul mint a phylloxera elleni védekezésünkkel ! No de majd meglátjuk. A magyar bíróság ok és ügyészségek soraikban oly kiváló egyéniségeket számlálnak, kik minden országnak csak díszére válnának és a kik általában önfeláldozó kötelességérzettől vezettetve, évről-évre megpróbálkoznak a reájuk nehezedő európai mérték szerint biró ember erejét meghaladó munka halmazzal. Hát ezeknek még a protectió ellen is kelljen küzdeniök ? Nem, ez nem lehet! Bizunk igazságügyimagy. kir. ministerünk jó indulatában, ki az életben fölmerült s immár acuttá vált ezen a felsőbb köröket is bántó, mondjuk nehéz kérdést is az igazság magaslatárólmegnyugtatólagmegoldanifogja. végrendeletekről szóló 1876. XVI. t.-c. 9. és 10. §§. bizonyitási rendszerünkben. Irta : Dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kir. törvényszéki biró. I. A peressé vált jogvitának köztekintély hatályával való eldöntése oly előzetes eljárást tételez fel, melynek során a való tényállás teljes kiderítése biztosíttatik. A tényállás kiderítése tehát bizonyos eszközökre szorul, a melyekre vonatkozó szabályok összessége a perrendi u. n. bizonyitási rendszert alkotja, és mely legtágabb értelemben tételes, vagy legális bizonyitási rendszer-elnevezés alatt ismeretes. A legális bizonyitási rendszer kötöttebb vagy szabadabb volta annak különféle válfajait eredményezi, melyek eriteriuma abban nyilvánul, hogy mig az egyik rendszer a birót merevebb alakszerűségekhez köti, addig a másik rendszer nagyobb súlyt helyez a biró azon meggyőződésére, melyet benne a pervita összefüggő összes adatai előidéztek. Ezek szerint tehát nemcsak a szoros értelemben vett legális bizonyitási rendszernek, hanem a tágabb értelemben vett szabad bizonyitási rendszernek egyik jellegzőjét a forma képezi, mely meghatározza, hogy a tényállás miként derítendő ki és mily feltételek mellett tekintendő valamely vitás ténykörülmény bebizonyitottnak. Bárminő bizonyitási rendszer érvényben léte mellett létezhetnek, sőt tt'nyleg léteznek is oly jogi tények, melyek merev alakszerűségekhez vannak kötve, ugy hogy az alakszerűség a jogügy érvényességének egyik lényeges alkatelemét képezi. A bizonyitási eszközök közül leginkább az okiratok azok, melyeknél a forma lép mindinkább és különösen előtérbe; ilyenek főleg : a tágabb értelemben vett szerződések, a speciális jellegű váltólevelek és a halál esetére szóló intézkedések. Mereven alakszerűséghez kötött jogügyletek tehát: a végrendeletek. A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről rendelkező 1876. XVI. törvénycikk oly alakszerűségeket ír elő, melyek mint külkellékek feltétlenül betartandók, olyannyira, hogy ha azok közül csak egy is hiányzik, a jogügylet, kifogás esetén, nem tartható a végrendelkező végső akaratának még akkor sem, ha különben az okirat valódisága nincs is kétségbe vonva Att érve fejtegetésünk tulajdonképeni tárgyára, nevezetesen az 1876. XVI. t.-c. 9. és 10. §§-nak rendelkezéseire, azt Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.