A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 46. szám - Pium desiderium

332 A JOCi cenki cukorgyárak r.-társaság ellen, kérvén, hogy a nagy-cenki cukorgyárak részvénytársaságának közgyűlése által 1896. július 26-án megejtett választásnak azon része, mely szerint id. dr. Sch. M. h. ügyvéd, soproni lakos, ki a részvénytársaságnak rendes ügyésze, igazgatósági tagnak megválasztatott, mint sérelmes, a K. T. szellemébe és intentiójába ütköző határozat, hatályon kivül helyeztessék és alperes e részben uj választás megejtésére köteleztessék. A soproni törvényszék felperest keresetével elutasította és ezt a határozatot a győri kir. tábla következő indokolással hagyta helyben: A K. T. 174. §-a szerint az egyes részvényes csak olyan közgyűlési határozatot támadhat meg keresettel, mely határozat a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Minthogy sem a keresk. törvény, sem alperes részvénytársaságnak érvényben levő alapszabályai nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely a társulat ügyészének vagy jegyzőjének avagy egyéb versenyképes társulatok ügyészének igazgatósági tagc;á való megválasztását tiltaná; nyilvánvaló, hogy a felperes az l«9ö. július hó 26-án megtartott közgyűlésnek azt a határozatát, mely szerint a közgyűlés igazgatósági tagnak szótöbbséggel id. Sch. M. ügyvédet választotta meg, sikerrel nem támadhatja meg azon az alapon, hogy a nevezett igazgatósági tag a társaságnak rendes ügyésze és jegyzője, és hogy a nevezett a félszerfalvi és cinfalvi cukorgyáraknak, valamint a brennbergi kőszénbánya részvénytársaságnak is rendes ügyésze. Felperesnek az az érvelése pedig, hogy ez a választás a K. T. szellemével ellenkeznék, nyilván téves, mert a K. T. azokat az összeférhetetlenségi eseteket, melyek a részvénytársaság vagy más versenyző társaság alkalmazottjainak megválasztatásából felmerülhetnek, egyáltalán nem szabályozta, amiből foKik, hogy a törvény ennek a kérdésnek szabályozását szükségesnek nem is találta, hanem azáltal, hogy a törvény nem intézkedik, a részvénytársaságok ugy is szabad kezet nyertek, hogy az összeférhetetlenségi eseteket alapszabályaikban szabadon rendezhessék és mivel másrészről a K. T. K. 183. §-ának 2-ik bekezdése, mely szerint az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elmozdíthatja, eléggé megóvja a részvényesek érdekeit az ilyen esetekből felmerülhető sérelmek ellen. A m. kir. Curia a másodbiróság Ítéletét szintén helybenhagyta. (1897. okt. 14-én 599/897. V.) Hatáskör megállapítása idegen nemzeti szinek nyilvános használata miatt indított ügyben. A kir. ministerium a D. Demeter es társai borostyáni lakosok ellen román nemzeti színeknek nyilvános használata miatt folyamatba tett ügyben Krassó-Szörény varmegye oravicai járásának főszolgabirája és az oravicabányai kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1897. évi április hó 23-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: Krassó-Szörény vármegye oravicai járásának főszolgabirája 1896. évi május hó 22-én a kakovai útmester feljelentésére D. Demeter és több borostyáni lakos ellen büntető eljárást tett folyamatba a miatt, mert az oravica-verseci törvényhatósági ut testén hatósági engedély nélkül egy fakeresztet, léckerítést és padokat állítottak fel. Az eljárás folyamán megáüapittatott, hogy a kérdéses fakereszt és az azt környező léckerítés román nemzeti színekkel, a padok pedig magyar nemzeti színekkel vannak befestve. A főszolgabíró a fennforgó utrendőri kihágást érdemlegesen elbírálván, a még fel nem szentelt keresztet a léckerítéssel és padokkal együtt kivétette s arra való tekintettel, hog a KBTK 36. szakaszába ütköző állam elleni kihágás jelenségeit is fennforogni látta, bűnjelként az oravicabányai kir. járásbírósághoz telte át. Az oravicabányai kir. járásbíróság 1896. évi május hó 30-án 1,901/B. szám alatt a kir. ügyészség indítványa értelmében hozott határozattal kimondotta, hogy illetékességét nem állapítja meg, mert a terheltek oláh nemzeti szinü zászlót, címert vagy jelvényt nem tűzvén ki, a jelen esetben nézete szerint nem a KBTK 36. §-ába ütköző állam elleni kihágásnak, hanem az 1885. évi 62,693. számú belügyministeri rendeletbe ütköző kihágásnak ismérve forognak fenn, melynek elbírálása a közigazgatási hítóság hatáskörébe tartozik. A főszolgabíró erre az 1897. évi január hó 20-án 87 szám alatt kelt határozattal a jelen ügyben való eljárásra magát illetéktelennek jelentette ki; mert a jelen esetben a román nemzeti szinek az állam elleni ellenséges irányzat jelzéséül használtattak, tekintettel arra, hogy a román szinek a keresztre, mint a vallásos tisztelet tárgyára, ellenben a magyar nemzeti szinek a padra voltak festve, mely ülőhelyül szolgál; ennélfogva a KBTK 36. §-ába ütköző kihágás ismérvei nézete szerint megállapithatóknak mutatkoznak. A fent előadottak szerint hatásköri összeütközés tárgyát képező cselekmény az idegen nemzeti szinek, (címerek, zászlók és jelvények) használata ellen 1874-. évi július hó 6-án 26,559. szám alatt és 1885. évi november hó 21-én 62,693. sz. a. kibocsátott belügyministeri körrendeletekben foglalt tilalom megszegése által elkövetett és az utóbb hivatkozott körrendeletbe ütköző k.hágás ismérveit látszik esetleg magában foglalni, mely kihágásnak elbírálását a hivatkozott körrendelet a közigazgatási hatóság hatáskörébe utal|a; minélfogva a szóban forgó ügyben az eljárásra az 1880. évi XXXVII. t.-c. 41. §-ának 4. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. A KBTK. 36. §-a, melyre a főszolgabíró hivatkozik, a jelen esetben azért nem nyerhet alkalmazást, mert az idézett szakasz oly egyedileg meghatározott idegen jelvény (zászló cimer) használatát tételezi fel, mely ministeri rendelet által azon okból van eltiltva, mert az az állam és törvényes intézményei iránti ellenséges irányzatok jelzéséül szolgál. A fenn hivatkozott belügyministeri rendeletek azonban az idegen nemzeti szinek használatát általában s abból az okból tiltják, mert azok jogosulatlan használata sérti az állam területi fennhatóságát és a nemzeti jelvényekben kifejezésre jutó állami önállóságot, akár ellenséges irányzatból, akár e nélkül történjék azok használata. A szóban forgó cselekmény mellett állítólag fennforgó utrendőri kihágás a közigazgatási hatóság által érdemlegesen biráltatván el, jelen határozat arra ki nem terjedhetett (22,912/1897. I. M. sz.) Viszonvád sajtóügyben. A m. kir. Curia: K.^ Márton magánvádló keresetére rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt R. Gyula és társai valamint R. Gyula viszontvádló keresetére rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt K. Márton elleni sajtóügyben határozott: A semmiségi panasz elvettetik. 1 nd o k o k: Midőn R. Gyula vádlott, első kihallgattalása alkalmával a Btk. 274. §-a alapján viszontvádat emelhetett K. Márton ellen: akkor a nevezett viszontvádlónak a felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos elleni inditványi joga a Btk. 112. §-a értelmében már megszűnt, tehát a magáninditvány a felelős szerkesztő és kiadó tulajdonosra kiterjeszthető nem volt de nem történhetett az meg azért sem, mert a viszontvád csakis a magánvádló személye ellen érvényesíthető, ilyenül pedig csak K. Márton lépett fel. (s. p. I. pont). K. Márton viszontvádlott a vizsgálat folyamán kérte ugyan három tanujának kihallgatását, és ezek a főtárgyalásra be nem idéztettek; mindazonáltal ez semmiségi okot nem képez, mert a viszontvádlott a valódiság bizonyításának megengedését a főtárgyaláson nem is kérte és az el nem rendeltetett, tehát tanúinak be nem rendeléséből reá joghátrány nem származott. (1897. évi május 25. 5,060. B. sz. a.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságüyminister előterjesztése folytán O Felsége által kineveztettek: ifjabb verebi Végh János budapesti ítélőtáblai biró a curiához számfeletti biróvá; dr. Sárfy Guidó szegedi főügyészi helyettes a közigazgatási bírósághoz biróva; a kolozsvári kir. törvényszék területére vizsgálóbíróul dr. Gocs Jenő kir. törvényszéki biró; Mayer Károly szombathelyi törvényszéki jegyző a szent-gotthárdi járásbírósághoz albiróvá. Kimutatás a budapesti királyi Ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmáról október hó végéig. Polgári. Érkezett: 10,550. Elintéztetett: 10,027. Elintézetlen maradt; 1,548. Büntető: Érkezett: 12,197. Elintéztetett 10,441. Elintézetlen maradt: 1,756. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Beregszász Sz. K. Margitics M. — Kovács J. érk. 5069/97. sz. a. C. nov. 2. hh. — Brassó H L. Enescu Gy 58U0 frt ir. per. a. C. nov. 10. mv. — Dicsó-Szt.-Márton dr. F. A. Czakó L. — Dr. Ferenc A. érk. 1437/97. sz. a. C. nov !). hh. - Eger U. J. Novosha Gy. hagy. ir. felébb, érk. 4662/97. sz. a. n. e. eld. Gottl. — dr. UrayJ. — Hegyesy S. érk. 7460/97. p. sz. a. n. e. eld. Csilléry. — A többi ügyek elintézetlenek — Kaposvár dr. L. Ő. Láng. — Breuer érk. 552/97. v. sz. a. eld. Kormos, 97 nov. 9. hh. — Babtchai — Özv. Kohn J.-né érk. 4748 97. sz. a. eld. Pinkovics. — Wolf Mór b. ü. érk 7508/97. sz. a. n. e. eld. Szeremley. — Kolozsvár dr. Gy. B. A Egerbegyi erdőésleg. elk. érk. 104/97. urb. sz. a. eld. Gyárfás. Nincs elintézve. — Dr. J. Gy. Crepore és tsa. — Csókán J. érk. 11X7/97. sz a. a C nov. 4. mv. — Mohács V. A. Földvári Éva és tsa. — Balog Zsófia érk. ^017/97. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — N.-Szeben P. J. Plátos Miklós b. ú. a. C. 97. okt. 20 vn. — N.-Palánka E. L. Nityiforor János b. ü. még nem érk. - Pozsony dr. U F. Gy. Károlyi J. — Thinágl J. 1377/96. sz. a. C. 97. nov. 4. hh. — Rimaszécs N. J Glósz N.-né. — Barna I. né 5617/96. sz. a. C. 97. nov. 4. hh. — Szatmár dr. F. J. Bán Júlia s tsa b. ü. a C. 97 nov. 10. mv. — S.-A.-Ujhely dr. R. S. Keizler Bernát b. ü. a. C. 97. nov. 5. hh. — Szegzárd dr. S. L. Stőber L. — Preller J. 3814/97 sz. a. C nov. 4. mv. — Dr. L. K. Ács J. — Drenovits J. 5100/97. sz. a. C nov 2. hh. — Székesfehérvár dr. H. R. Özv. Neuhauzer J -né — Dr. Hajós tmgg. 572/97. sz. a. C. nov. 9. hh. — Temesvár Sch. B. Lach — Achs érk. 3175/96. p. sz. a. n. e. eld. Németh. - Dr. Fülöp. — Theodorovits érk. 3489/97. p. sz. a. n. e. eld. Zachár. - Versec dr. L. K. Horváth János b. ü. érk 10471/97. sz. a. n e. eld. Neuberger. Schwarzer Ödön beregszászi kir. közjegyző irodájába helyettest keres. Ajánlatok közvetlenül nevezett kir. közjegyzőhöz Beregszászba intézendők. 3—3 «A kalocsai királyi közjegyző irodájában egy, a hagyatéki ügyek önálló elintézésére s tárgyalására képes, gyakorlott jelölt, esetleg segéd alkalmazást nyer». PAUAS RÉCZvt*. . TÁRA A* * 1 NYOM0*J« BUDAPESTEK