A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 45. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [2. r.]

322 A JOo 19. §. Az elkészült munkálat a bizottság teljes ülésében tanácskozás tárgyává fog tétetni. Ennek a tanácskozásnak rendje, úgyszintén azok a módozatok, melyek szerint a tervezetnek — a tanácskozmány eredményéhez képest átdolgozása és nyilvánosságra bocsátása történik, később fognak megállapittatni. 20. §. Az igazságügyminister intézkedni fog, hogy a bizottság teljes ülésében tárgyalt kérdések, az azokra vonatkozó vélemények és nyilatkozatok megfelelő alakban és módon nyilvánosságra hozassanak. III. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészitö állandó bizottság tagjainak névsora. Vezető tag:1) Lányi Bertalan ministeri tanácsos, az igazságügyministerium IV. (törvényelőkészítő) ügyosztályának vezetője, egyúttal a hitbizományi jog és a tulajdon megkötöttségével kapcsolatos intézmények jogának szerkesztője. Szerkesztő tagok: Dr. Imling Konrád kir. ítélőtáblai tanácselnök; a dologjog szerkesztője. Dr. Schwarcz Gusztáv, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár; az átöröklési jog és ^a személyjog szerkesztője. Dr. Sipőcz László, Budapest székesfőváros árvaszékének elnöke; a rokonságról, a gyámságról és gondnokságról szóló részeknek és az ezekkel kapcsolatos személyjogi fejezeteknek szerkesztője. Dr. Thir r i n g Lajos, kir. Ítélőtáblai biró; a kötelmi jog szerkesztője.'2) Tanácskozó tagok: Ádám András kir. curiai biró, Daruváry Alajos v. b. t. t., a kir. Curia ny. másodelnöke. Dr. G y ő r y Elek ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamaraelnöke. Köves György, budapesti ügyvéd. Dr. Nagy Ferenc, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár. Oberschall Adolf, kir. curiai tanácselnök. Dr. Sághy Gyula, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár. Dr. Teles zky István, ny. igazságügyministeriumi államtitkár. Dr. Vavrik Béla, kir. curiai tanácselnök, egyúttal a házassági vagyonjog szerkesztésével megbízva. Dr. Zsögöd Benő, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár. Segédtagok: Dr. Bartha Richárd, kir. törvényszéki jegyző, dr. 111 y a s e v i c s József, kir. törvényszéki jegyző. Dr. Kolosváry Bálint, kir. törvényszéki aljegyző. Dr. S z 1 a di t s Károly, kir. törvényszéki jegyző. A szerkesztő bizottság 1896. évi január hó 26. napján tartotta első ülését, melyen Erdély Sándor igazságügyminister elnöklésével de Plósz Sándor államtitkár, Lányi Bertalan min. tanácsos, Jelűnek Arthur, dr. Scwarcz Gusztáv és dr. Sipőcz László szerkesztő tagok vettek részt. Ez az ülés állapította meg a fent II. a. közölt ügy- és munkarendet s ez alkalommal osztotta fel az igazságügyminister a szerkesztő tagok között az egyes részek szerkesztését. Az ülés további folyamán a minister jelezte, hogy a legelső teendő lesz az ügy- és munkarend 2. §-ához képest a tervezet tárgyi terjedelmének és rendszerének megállapítása. Ide tartozik az a kérdés is, szükséges-e, hogy a tervezetnek külön általános része legyen, avagy pedig minden egyes különös részbe vétessenek fel az általános jellegű rendelkezések ? Ide tartozik továbbá, vájjon egyes speciális jellegű jogintézmények, mint pl. a családi hitbizományok a polgári törvénykönyvben szabályoztassanak-e ? Erre való tekintettel a minister felhívta a bizottság szerkesztő tagjait, hogy a szükséges előmunkálatok és előtanulmányok befejezése után — a számukra kijelölt munkakör szempontjából — javaslatot tegyenek. A szerkesztés módszerére nézve a minister a tagok figyelmébe ajánlotta, hogy a részletek kidolgozását megelőzőleg az alapelvek vázlatát készítsék el. Az igy megállapított ügyrend és munkabeosztás alapján a szerkesztő tagok az 1897. év tavaszáig a reájuk bizott részekre vonatkozó tanulmányokkal és előmunkálatokkal voltak elfoglalva, s csak ekkor kezdődött meg a bizottsági együttműködés első szaka, melyet az 1897. évi április hó 21. napján a minister elnöklésével tartott ülés vezetett be. (Folytatása következik.) Belföld. Erdély minister a protectio ellen. A budapesti törvényszék tegnapi teljes ülésében felolvasták Erdély Sándor igazságügyministernek rendeletét, a melyben figyelmezteti a bíróságokat és a bíróságokhoz tartozó egyéneket, hogy saját érdekükben ne mozgósítsanak befolyásos egyéneket protegálás végett, mert ezzel csak ártanak maguknak. A minister rendeletében hangsúlyozza, hogy az előléptetéseknél kizárólag csakis az érdem és a képesség lesz irányadó. ') A bizottságot 1897. év tavaszáig dr. Vavrik Béla kir. curiai tanácselnök vezette. *) A kötelmi jog szerkesztésével 1897 év tavaszáig J e 11 i n e k rthur volt megbízva. Szövetkezeti törvény kisgazdák és kisiparosok számára. Az igazságügyministeriumban már letárgyalták ama külön szövetkezeti törvény elsö tervezetét, melynek az a föladata, hogy a kisgazdák és kisiparosok szorultságát önsegély alapján, de az állam garantiája mellett enyhítse, kivált pedig hogy termelésükhöz a szükséges kisebb gépek megszerzését nekik biztosítsa s ezáltal versenyképességüket emelje. Az uj törvény a kereskedelmi codexnek a szövetkezetekről szóló intézkedéseit nem fogja érinteni s egészen különálló jogszervezetet teremt annak a célnak, a melynek szolgálatára van hivatva. E kiválólag közgazdasági és sociális jelleggel biró törvényjavaslathoz természetesen megfelelő pénzerők biztosítása is szükséges, e részben azonban az előmunkálatok még nincsenek befejezve. Mindazáltal remélhető, hogy Erdély Sándor igazságügyminister még ez év vége előtt beterjesztheti a kész törvényjavaslatot. A magyar jogászegylet szombaton este az ügyvédi kamara helyiségében dr. Beck Hugó kúriai biró elnöklete alatt ülést tartott, melyen folytatták dr. Fodor Ármin törvényszéki biró által fölvetett azon kérdés megvitatását, vájjon a jogügyletek értelmezése felülvizsgálatnak tárgyát képezheti-e? Elsőnek dr. Nagy Dezső ügyvéd szólalt föl, a ki a sommás eljárási törvény mintájául szolgált német-birodalmi perrendtartásból kiindulva, érdekes fejtegetései során azon következtetésre jutott, hogy tulajdonképen nem bármely anyagi jogszabálynak, hanem csakis a törvénynek megsértése képez felülvizsgálati okot. Utánna dr. Reichard Zsigmond törvényszéki albiró a francia bíróságoknak e kérdésben követett gyakorlatával foglalkozott. — A harmadik fölszólaló dr. Köble r Ferenc kincstári jogügyi fogalmazó nagy hatást keltett beszédben fejtegette, hogy a jogügyletek értelmezése mindenkor logikai szabályok segítségével történik. Nagy tudományos apparátussal kimutatta, hogy ezek a logikai szabályok, mivel ezek a jog szolgálatában állanak, egyszersmind jogi szabályok is. A hibás értelmezés sérti ezeket a jogszabályokat és mivel jogszabály sértése mindenkor felülvizsgálatra okot képez, a jogügyletek értelmezése is felülvizsgálható. —Miután még dr. Fodor előadó röviden reflektált a fölszólalásokra, az elnök bezárta a vitát. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság, a mely az Ő Felsége által jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján az igazságügyminiszterium kebelében működik, szeptember óta a bizottsági működés második periódusába fogott. A szűkebb szerkesztőbizottság tagjai: (dr. Vavrik Béla: házassági vagyonjog; dr. Imling Konrád: dologjog; dr. Thirring Lajos: kötelmi jog; dr. Schwarz Gusztáv: öröklési jog és személyjog; dr. Sipőc László: rokonság, gyámság és gondnokság és a személyjognak ezekkel összefüggő részei) ez év tavaszáig a reájuk bizott részekre vonatkozó tanulmányokkal és előmunkálatokkal voltak elfoglalva. Tavaszszal kezdődött a bizottsági együtt működés első periódusa, Lányi Bertalan miniszteri tanácsos vezetése alatt, a ki egyúttal a hitbizományok és a tulajdon megkötöttségével kapcsolatos intézmények szerkesztésével bízatott meg. Ezen első munkaperiodusban a bizottság megállapodott a szerkesztés módszerével és a kódex rendszerével kapcsolatos kérdésekben (a kodifikátió feladata és iránya, a szerkesztés alakja és pedig ugy a kódex nyelvezete, valamint a szövegezés módszere tekintetében; a kódex viszonya a szakjogokhoz, az egyes részek rendszerbeli elhelyezése és általános tartalma, stb.) Az őszszel megkezdett második munkaperiodusban a szerkesztőbizottság az egyes intézmények alapelveit részletesen tárgyalja s ez alapon összeállítja a kódex elvi tartalmát, vagyis az alapelvek vázlatát. A munka közben felmerülő nagyobb fontosságú elvi kérdések a bizottság teljes ülése elé terjesztetnek, a melyen a tanácskozó tagok is részt vesznek (Ádám András, Daruváry Alajos, Győry Elek, Kövess György, Nagy Ferenc, Oberschall Adolf, Sághy Gyula, Teleszky István, Zsögöd Benő). Egyelőre az Imling Konrád által beterjesztett dologjogi tervezet tárgyalása közben az elővásárlási jog és a superficies kérdései jelöltettek ki olyanokul, a melyeknek megvitatása céljából a teljes ülés legközelebb egybe fog hivatni; az ezekre vonatkozó előterjesztések már készen állnak. Schwarz Gusztávnak az ági örökösödésről szóló terjedelmes memoranduma, mely a teljes ülés következő tárgya lesz, most van sajtó alatt. A hitbizományok tárgyában a teljes üléshez intézett előterjesztés — Lányi Bertalan tollából — szintén elkészült. A bizottsági működéssel párhuzamban az egyes szerkesztő-tagok folytatják a rájuk bizott részek szövegezését. A teljes ülés elé terjesztendő kérdéseknek a szerkesztő bizottságban való előzetes tárgyalása az igazságügyminiszter személyes vezetése alatt történik. Ausztria és külföld. Bolgár törvényhozás és igazságügy. Ifi (Folytatás.) Megjegyzendő azonban, hogy ezen esetekben, ha a bünösségi kérdés egyhangúlag el lett döntve, az itélel csak semmiségi panasszal támadható meg; ellenkező esetben pedig, ha t. i. a bünösségi kérdésre nézve birák és esküdtek között vélemény-