A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 45. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [2. r.]

A JOG 323 különbség volt, rendes felebbezésnek van helye a feltörvényszékhez (51(3—517. §§.)*) Egy további kivétel a rendes birói illetőség alól foglal helyet a birák, ügyészek és birói hivatalnokok által hivatali minőségükben elkövetett büntettek és vétségek esetében (39—43. §§.), a mennyiben azokban a közvetlenül felettes legyeimi bíróság elsöfokulag itél, ugy hogy birák és ügyészek büntető pereiben az illető feltörvényszék az első, — a semmitőszék pedig a második és utolsó fokú bíróság. Esküdtek ki vannak zárva e perek tárgyalásánál. A közigazgatási hivatalnokok**) áltál hivatali minőségükben elkövetett büntettek és vétségek miatt folyamatba tett büntető perekben korábban fenállott kiváltságos illetőség le lett törülve, s csak azon intézkedés 44. §.) lett fentartva, hogy t. i. ezen esetekben csak akkor van helye a vád alá helyezésnek, ha az illető miniszter, illetve kisebb — nem ukázzal kinevezett — hivatalnoknál, az illető főnök, a ki őket kinevezte, beleegyezését adja. E beleegyezés megadottnak tekintendő akkor is, ha a miniszter vagy az illető főnök az ügyésznek e részbeni megkeresésére egy hónap alatt nem válaszol. (45. §.) ( Ezen perek tárgyalásánál sem vesznek részt esküdtek (47. | §.). Ep ugy ki vannak zárva ezen tisztelt urak sajtó vétségek ' tárgyalásánál, — hála az Égnek, mert különben a legnagyobb rágalmazó is aligha kapna büntetést, — oly elnézőek a mi esküdteink becsület dolgában. Az elővizsgálat (71—281. befejezése után, melynek során a vádlottnak a telhető legnagyobb szabadság és lehetőség adatik ártatlanságának bebizonyítására (a fogságban levő vádlottnak meg van engedve védőjével négyszemközt tanácskozni), az ügyész köteles 7 nap alatt indítványát megtenni (289. §.). Ha indítványa vád alá helyezésre szól, a törvényszék a legrövidebb idő alatt köteles végtárgyalásra határnapot kitűzni, s az ügyész és vádlott által megjelölt tanukat és szakértőket megidézni. Csak ha a minden vádlott által egyenként megnevezett tanuk száma 10-et meghaladja, joga van a bíróságnak, amennyiben ezt a per körülményei engedik, e számot minden vádlott részére tizre leszállítani. Kivéve a vádlottakat, a kik emberöléssel vagy oly bünténynyel vannak vádolva, melyre a büntető törvény életfogytiglani szigorú sötét börtönt vagy halálbüntetést szab, minden egyéb vádlott megfelelő zálog vagy kezesség (készpénzben, értékpapírokban vagy jelzálogban | letétele mellett szabad lábon hagyható és pedig a per befejezéséig. Hogy ha az ügyész vizsgálat beszüntetési indítványt tesz, melyhez a törvényszék nem járul hozzá, akkor a vád alá helyezés kérdése hivatalból a feltörvényszékhez eldöntés végeit felterjesztendő. Ha a feltörvényszék a törvényszék véleményét osztja, ugy az általa kiadott végzés a vádinditványt p óto 1 j a. 1296. §.). A vizsgálat beszüntető határozat a sértett magánfél által egy hónapon belül felebbezhető, még azon esetben is, ha nem is jelentett volna be kártérítési igényt (298. §.). Három nappal a végtárgyalás előtt a vádlottal a birák, az ügyész s az esetleges esküdtek neveit tartalmazó jegyzék közlendő, hogy esetleges kifogásait megtehesse (327. §.). A végtárgyalás menete ugyanaz, mint a legtöbb európai államok végtárgyalásain. A vádlott elitélhető még azon esetben is, ha az ügyész vádinditványát a tárgyalás során visszavonja, esetleg a vádlott fölmentését indítványozza. Az elsőfokú ítélet, annak kihirdetésétől számított l't nap alatt felebbezhető ugy a vádlott, mint a közvádló részéről (527. §.). Kihirdetés alatt e helyütt nem kell érteni az ítélet rendelkező részének, az u. n. rezoluciónak kihirdetését a végtárgyalás befejeztével, hanem azon két héttel ezután bekövetkező időpontot, midőn az egész indokolt ítélet a törvényben előirt módon 1496— 500. §§.j a vádlottnak felolvastatik, azaz kihirdettetik. A felebbvitelí bíróság a pert ép ugy tárgyalja, mint az elsőfokú bíróság t. i. szóbelileg, azon különbséggel, hogy a tárgyalás a vádlott távollétében is megejthető (540. §.j A már az elsőfokú bíróság által kihallgatott tanuk és szakértők csak akkor idéztetnek meg, ha azt a felebbvitelí bíróság szükségesnek tartja. Ép ugy tőle függ, vájjon megidézendők-e a felebbező fél | *) Mindjárt ezen szabály el'ö alkalmazásánál t. i. az annyi port felvert Szimon Anna féle gyilkossági perben egy érdekes eset adta elő magát, amennyiben a bünösségi kérdést ugyan egyhangúlag döntötték el a birák és ülnökök (esküdtek), de a második kérdésnél: vájjon fenforognak-e enyhítő körülmények, a vélemények eltértek s a birák tagadólag, az esküdtek ellenben igenlöleg válaszoltak s így sokan azon nézetben voltak, hogy az ezen perben hozott ítélet érdemben felebbezhető, mert a második kérdést az e'ső kérdés elválaszthatlan részének tekintették. A vélemények e tekintetben meg vannak oszolva jogász köreinkben, de a többség a mellett van, hogy ,iz enyhítő körülmények iránti kérdésnek-, mint olyannak, melynek csak a büntetés kiszabására van jelentősége, semmi befolyása sem lehet a perorvoslat kérdésére. A szerző. | **) Ide tartoznak nemcsak a szorosabb értelemben vett közigazgatási hivatalnokok, hanem a pénzügyi, közoktatási, közlekedési s egyéb szakok (az igazságügyin és hadügyin kívül; hivatalnokai is. A szerző. által kért uj tanuk, a mennyiben a biróság t. i. azt találja, hogy az e tanuk által bizonyitandó körülmények lényegesek. A felebbvitelí tárgyalásnál esküdtek nem vehetnek részt. Ha a felmentő ítéletet az ügyész felebbezi (jppellacionen protest) a felebbvitelí biróság ügyésze nincs kötve e felebbezéshez, sőt annak elvetését is indítványozhatja. Ez azonban a felebbvitelí törvényszéket nem akadályozhatja a vádlott elitélésében. Ép ugy áll a dolog a felebbvitelí ügyész által beadott semmiségi panasz (kassationen protest) esetében is. A semmiségi panasz a másodfokú ítéletnek a fent jelzett értelemben történt kihirdetésétől számítandó két hét alatt beadandó (567. §.). Semmiségi panasznak csak a törvényben (569. §.) megemlített alaki sérelmek miatt van helye. Ha a semmiségi panasznak hely adatik, a per ujabb tárgyalás végett a fe le bb vi t e 1 i bírósághoz küldetik vissza; ha azonban a semmitőszék csak a törvény alkalmazásában talál szabálytalanságot, azt nyomban kijavítja anélkül, hogy az Ítéletet egészben feloldaná. (570. §.). A logerőre lépett Ítélet csak perújítás illetve felülvizsgálati kérvény utján változtatható meg e 4 esetben (588. §.) 1. midőn több személy el volt ítélve oly bűntett vagy vétségért, mely a konkrét esetben a büntársaságot kizárja; 2. midőn az elitélt ártatlansága be van igazolva, vagy pedig, midőn az illető büntetendő cselekmény nem is volt elkövetve s különösen hogyha gyilkosság miatti elitélés esetén utóbb kiderül, hogy a meggyilkoltnak vélt egyén él; 3. midőn az ítélet alapjául szolgált okmány vagy tanúvallomás hamissága beigazoltatik és 4. hogyha bebizonyittatik, hogy az alapperben működött birák, vagy bírósági ülnökök (esküdtek) érdekeltek voltak. A perujitási kérvény a ssmmitőszékhez adandó be. Ez utóbbi előzetesen az illető ügyész utján nyomozásokat ejt még a perujitási kérvényben foglalt adatok valóságának kiderítése céljából, s ha azokat valóknak találja, nyilvános ülésben letárgyalja a perujitási kérvényt, s a fenforgó bizonyítékok alapján feloldja a jogerőre lépett ítéletet s a pert — ép ugy mint semmiség esetén — a felebbvitelí bírósághoz küldik vissza ujabb tárgyalás végett. Ha a feloldott itélet még nem volt végrehajtva, annak végrehajtása felfüggesztetik, ha pedig a végrehajtás már megtörtént, ugy az elitéit további elzárása legott félbeszakittatik, esetleg irányában a törvényben (591. §.) körülírt intézkedések megtétetnek, azaz helyzete lehetőleg megkönnyittetik. Az időközben elhalt igazságtalanul elitélt vádlottat rokonai vagy a biróság által kinevezett védő által képviseltetik (592. §.). A jogtalanul vádolt s bíróilag felmentetlnek kártérítés iránti joga törvényileg (24. és 471. §§.) ki van mondva. Az ez iránti eljárást a 472—474-ik szakaszok szabályozzák. Ezek szerint a felmentett vádlottnak csak azon esetben van joga kártérítést követelni a magánvádlótól, illetve a bírósági hivatalnokoktól (vizsgáló bíró, ügyész és bírák), ha bebizonyítani képes, hogy az első merően rosszhiszemüleg s a tények elferdítésével vádolta, — az utóbbiak pedig részrehajlók vagy erőszakosak voltak, avagy egyáltalában minden ok és alap nélkül vagy rosszhiszemüleg ellene működtek. Ennyit uj büntető eljárásunkról. (Folyt, köv.) Dr. Schisclimanov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár. Szófia. Nyilt kérdések és feleletek. Néhány megoldatlan kérdés a csődtörvényben és gyakorlatban. N. N. ellen a csőd megnyittatott és lakházára a csőd tkvileg feljegyeztetett: 1. lehet-e lakáskiüritést kérnie a csődtömeggondnoknak az ingatlanra, melyet közadós és családja használ, és ha igen, ugy ki ellen ? 2. követelhet-e csődtömeggondnok házbért a csődnyitás napjától és ha igen, kitől ? 3. van-e a fennti két kérdés eldöntésére befolyással azon körülmény, hogy közadós neje önálló ipart üz, vagy nem üz. Dr. Juris. Irodalom. A kereskedelmi törvény magyarázata. Irta: dr. Neuman Ármin, ügyvéd egyet. rk. tanár, II. köt. második fele. Második t eljes e n át do 1 gozo 11 kiadás. Budapest, At h e n aeum kiadása. Ezen kötettel szerző monumentális müve befejezést nyert. Neumann müvét a jogászvilág előtt újból ismertetni akarni csaknem sértés számba menne. Nemcsak polgárjogot nyert az mindenütt, hol hazánkban kereskedelmi joggal foglalkoznak, de nélkülözhetlen forrásmű is lett, mely az illető speciális hazai jog irodalma, keletkezési forrásai s a birói gyakorlat tekintetében a legkimeritőbb hazai kommentár. Azelsőkiadás azl878—1882. években jelent meg. A jelen kiadás tehát a tudomány- és gyakorlatnak husz éven való fejlődését tünteti fel, melynek anyaga valóban páratlan szorgalommal van szerző által feldolgozva.