A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 45. szám - A halasztásról (1868: LIX. [LIV.] 139. §.) - Az utóöröklés és örököshelyettesités kérdéséhez

A JOor 321 2. §• A bizottság feladata: a magánjog körébe vágó és hazánkban érvényben levő törvényeknek, törvényes szokásoknak, törvénytervezeteknek, a judikatura és irodalom termékeinek, valamint az idegen müveit államok jogfejlődésének figyelembevételével és felhasználásával egy egységes és rendszeres polgári törvénykönyvtervezetet készíteni. 3. §. A bizottság szerkesztő (előadó) és tanácskozó tagokból áll; az előbbiek száma ö-nél, az utóbbiaké 10-nél több nem lehet. 4. §. A bizottság elnöke az igazságügy minister, kit e minőségben z általa megbízott államtitkár helyettesit. 5. §. A bizottság tagjai megbízásukat az igazságügyministerlől nyerik, ki a megbízást visszavonhatja. Az igazságügy minister állapítja meg a tagok tiszteletdiját, és határozza el, hogy állami hivatalt viselő tagok részesittessenek-c tiszteletdíjban. 6. §. A bizottság ügy- és munkarendjét a bizottság előleges meghallgatásával az igazságügyminister állapítja meg. 7. §• A bizottság személyi és dologi kiadásai ez idő szerint az igazságügyministerium költségvetésében lörvényelőkészitési munkálatok cimén felvett összegben találnak fedezetet. II. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság ügy- és munkarendje. l.§. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság az igazságügyminister vezetése alatt működik. 2- §• A tervezet tárgyi terjedelmét és rendszerét — a bizottság meghallgatása után — az igazságügyminister határozza meg. Ugyancsak az igazságügyminister határozza meg, hogy az általános polgári törvénykönyv egyes részeinek eddig készült tervezetei közül melyik és mennviben használandó fel. A bizottság szerkesztő tagjai kidolgozzák a törvénykönyv tervezetének azon egyes részeit, melyekkel őket az igazságügyiminister megbízza s elkészítik az általuk kidolgozott rész indokolását is. 4. §. A mennyiben a munka folytonossága és az anyag-gyüjtés megkönnyítése céljából szükséges: az igazságügyiminister az egyes szerkesztő tagok mellé segédet rendel, a ki a szerkesztő tag utasításai szerint jár el. 5. §. A szerkesztő tagok a szükséghez képest üléseket tartanak a munka egységes jellegének és összhangjának megóvása szempontjából lényeges kérdések megbeszélése és az azok tekintetében felmerülő nézeteltérések kiegyenlítése végett. A tanácskozás tárgyát különösen azok a kérdések képezik, melyek a tervezet alapelveit, terminológiáját, az anyag beosztását s a szerkesztő bizottság egyes tagjai részére kijelölt munkakör elhatárolását érintik. 6. §. A szerkesztő bizottság egyes tagjaira bizott munka nyilván" tartásával és ellenőrzésével s általában vezetésével az igazságügyminister a bizottság egyik szerkesztő tagját bizza meg, a ki a szerkesztő tagok között az érintkezést közvetíti, őket a szükséghez képesi tanácskozásra egybehívja, azokon a tanácskozásokon, melyeken nem maga az igazságügyminister vagy az általa megbízott államtitkár vesz részt, a szerkesztő tagok tanácskozását vezeti s a munka folyamáról az igazságügyministernek jelentést tesz. Valahányszor a vezető tag a szerkesztő tagokat tanácskozásra egybehívja, ezt az igazságügyministernek a tanácskozás megtartása előtt bejelenti. 7. §. Ha a szerkesztő tagok valamelyik kérdésben megállapodni nem tudnak, a vezető tag ezt az igazságügyiministernek bejelenti, a ki a szükséghez képest a bizottság meghallgatása után megadja az irányt, mely a felmerült kérdésben követendő lesz. Az igazságügyminister jelöli meg az irányt akkor is, ha ezt a szerkesztő tagok tanácskozásában létrejött megállapodással szemben, a munka sikeres előhaladása szempontjából szükségesnek tartja. 8. §. Ha a munka további folyamára lényeges befolyással biró kérdés merül fel: az a szerkesztő tag, a kinek munkakörében a kérdés felmerült, indítványozhatja az ülés összehívását és köteles a kérdésről a vezető tagot, valamint a többi szerkesztő tagot eleve tájékoztatni; a vezető tag pedig az igazságügyministernek erről az ülést megelőzőleg jelentést tenni köteles. 9. §. Az igazságügyiminister egyes esetekben s egyes szakkérdések tárgyalásához a bizottság tanácskozó tagját is meghívhatja I a szerkesztő tagok tanácskozásába. A szükséghez képest meghívhat a bizottság tagjainak sorába nem tartozó szakférfiút is. 10. §. A szerkesztő tagok minden tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, a melybe be kell jegyezni: a) a tanácskozás idejét, b) a jelenlevők nevét, c) a tanácskozás tárgyává tett kérdéseket, az ezekre vonatkozó vélemények, indítványok és az azok mellett vagy ellen felhozott érvek lehetőleg kimerítő feltüntetésével, d) a tanácskozás megállapodásait, esetleg az igazságügyi minister elhatározásait. A tanácskozásokon jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A tagok véleményüket a jegyzőkönyvbe maguk is bevezethetik. A jegyzőkönyvet a jegyző és a tanácskozáson résztvett tagok irják alá. Az eredeti jegyzőkönyvet a vezető tag őrzi, s másolatban a szerkesztő tagok mindenikével és az igazságügyministei rel közli. 11. §. A munka folyama alatt felmerülő általános jelentőségű kérdések, melyek a tervezet terjedelmére, rendszerére, alapelveire és szerkezetére kihatnak, a bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjainak teljes ülésében vitattalnak meg. Az igazságügyminister meghívhat az ülésbe a bizottság tagjainak sorába nem tartozó szakférfiakat is. 12. §. A bizottság teljes ülését az igazságügyminister hívja össze. () határozza el, hogy mely kérdések vitessenek megvitatás végett a teljes ülésbe. 13. §. Ha a teljes ülés összehívása iránt a szerkesztő tagok tanácskozásából történik a kezdeményezés: az a szerkesztő tag, a kinek munkaköréhez a teljes ülés elé viendő kérdés tartozik, Írásbeli indokolt véleményt készit, a melyben a kérdés megvilágítása szempontjából szükséges joganyagot — a szükséghez képest a bel- és külföldi irodalom és judicatura ismertetésével — lehetőleg kimerítően feltünteti. Ezt a munkálatot a vezető tag az igazságügyminister elé terjeszti, a ki a teljes ülés összehívása esetén intézkedik, hogy az a bizottság tagjaival előzetesen közöltessék. Ha az igazságügyminister a teljes ülést a szerkesztő tagok kezdeményezése nélkül akarja összehívni: azt a szerkesztő tagot, a kinek munkaköréhez a teljes ülésben megvitatandó kérdés tartozik, felhívja, hogy azt az előző bekezdésben meghatározott | módon előkészítse és elrendelheti, hogy a kérdés előbb a szerkesztő tagok tanácskozásán vitattassék meg. Valamely kérdésnek a bizottság teljes ülésében leendő megvitatását a bizottság tanácskozó tagja is indítványozhatja. Ily esetben az igazságügyminister a megvitatandó kérdés előkészítésére az indítványozó tagot is felhívhatja. 14. §. A bizottság teljes ülésében az igazságügyminister vagy az általa mgbizott államtitkár elnököl. 15. §. A teljes ülésnek mindenik tagja egyszer Írásban vagy szóban nyilatkozhatik. Az írásbeli nyilatkozatot az ülésről felvett jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szóbeli nyilatkozatot pedig az ülésről vezetett jegyzőkönyvbe kell felvenni. A nyilatkozatot mégtétele után további eszmecserének lehet helye, a melynek lényege szintén felveendő a jegyzőkönyvbe. (20. §.) Az ülésben jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni, a kit az igazságügyminister rendel ki. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető irja alá. Egyebekben a jegyzőkönyvre a 10. §. rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. §. A teljes ülés eredményének figyelembe vételével az igazságügyminister jelöli meg az irányt, mely a megvitatás tárgyává tett kérdésben követendő lesz. 17. §. Mihelyt a szerkesztő tag a reá bizott munkát befejezte (3. §.), azt a vezető tagnak átadja, a ki a munkálatot az igazságügyministernek bemutatja. 18. §. A tervezet elkészült részeinek kinyomatása és a bizottság tagjaival közlése tárgyában az igazságügyminister intézkedik.