A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 44. szám - Nemzetközi gyermekvédő kongresszus Budapesten - Bolgár törvényhozás és igazságügy [1. r.]

313 tanácsánál felvett 3 jkvön lerótt 3 frtból lfrt 50kr-összesen tehát ti frt 06 kr. bélyegjegynek hason értékű bélyegjegygyei való becserélése elrendeltetett; az igénykereset ll-od példányán és a felzetén lerótt bélyegjegyek visszatérítése azonban csak akkor lesz eszközölhető, ha folyamodó azokat beszerzi és a bélyegvisszatérités eszközlése végett ide bemutatja. Miről folyamodó stb. Bpest, 1^97. évi.augusztus 24. Markovits s. k. Ebből kétségtelen, hogy igényperben olyan bélyeg rovandó le az igénykereseten, a mily vagyoni érdek fűződik az igénykeresethez, vagyis a milyen a végrehajtató követelése. Miután a gyakorlati életben ezen eset nem ritkán fordul elő, azt hiszem, nem tettem feles munkát, ha ezen pénzügyigazgatósági határozatra kartársaim figyelmét felhívom. Belföld. A járásbíróságok ügyvitelének reformja. Az igazságügyministeriumban, mint értesülünk, a járásbíróságok ügyvitelének rejormjára vonatkozó organizáló rendelet már elkészült. A régi, nehézkes ügyviteli rend terhe különösen a szóbeliség behozatala óta érezhető s országszerte tudva van, hogy annak milyen nagy a része az igazságszolgáltatás lassú menetében Az uj ügyvitel a lajstromos kezelést fogja már a jövő év április hó 1-ével a járásbíróságoknál életbeléptetni. Ez a kezelési rend a kir. törvényszékek fölebbezési tanácsainál már két év óta be van hozva és itt teljesen bevált. A törvényszékek első folyamodásu ügykezelésében ez a reform azonban csak akkor fog életbelépni, ha a szóbeli eljárás reformja testté válik. A soproni törvényház felavatása. ' Sopronból irja tudósítónk: A törvényház f. hó 24-én történt felavatása alkalmából az egész város lobogódiszt öltött. A felavatásra Erdély Sándor igazságügyminiszter tíz órakor érkezett meg az uj palotába, a hol a bírák, ügyvédek, a szomszédos törvényszékek elnökei, továbbá a katonai és egyházi előkelőségek fogadták. A díszteremben Takács Dénes törvényszéki elnök üdvözölte a minisztert, majd előadta a palota építésének történetét. Az ügyvédek nevében id. S c h \v a r t z Miklós mondott tartalmas beszédet a birói és ügyvédi hivatásról s a törvényhozásnak e téren való feladatairól. Ezután a miniszter válaszolt. A miniszter többek közt a következőt mondta: «Van-e nehezebb feladat, van-e szebb kötelesség, mint legyőzni az embernek önmagában azt, a mi benne emberi, a mi a földi, hogy érvényre juthasson az, a mit az Istentől kapott. Hajoljunk meg az igazságos biró és az igazságot kereső ügyvéd előtt, ük isteni erények szolgái. De óvakodnunk kell, hogy a föld sarának egy cseppje, a gyarló emberi indulatoknak egy szemernyije működésüket beszennyezze, mert a legkisebb folt az igazság szüzfehér talárján az emberi társadalom legalsóbb rétegei alá sülyeszti őket. Átadom e szép palotát a soproni törvényszék bíráinak és ügyvédeinek a használatba. Önök kezében van, hogy az emberi alkotó szellem ez izlésteljes építészeti alkotása fényt árasszon az egész magyar hazára, mely önöket ezzel nagy áldozatok árán megajándékozta. Na feledjék, hogy az igazság fénye, melege termékenyítőbb a nap fényénél melegénél. A mint a nap fénye életre fakasztja a föld növényzetének szines, illatos virágait, melege érleli a gyümölcsök milliárdjait, ugy fakad az igazság nyomán az emberek szivében az emberszeretet és a haza szeretete, a legfenségesebb honfiúi erények. Lelkesítse ezek tudata nehéz feladatuk teljesítésében mindazokat, a kik e palota termében akár a királynak, akár polgártársaiknak bizalmából most vagy jövőben működni fognak.> Altalános tetszéssel fogadott válasza után megtekintette a törvényház összes helyiségeit, úgyszintén a fogházat. Visszatérve lakására, másfélórán át a hatóságok és testületek tisztelgését fogadta. Egy órakor bankét volt, melyen az első felköszöntőt a miniszter mondta a királyra. Utána dr. Deszkássy Boldizsár, az ügyvédi kamara elnöke, E rd él y miniszterre ürítette poharát, mire Erdély ismét felszólalt és a magyarosodó várost köszöntötte fel. A bankét végeztével még megtekintette a miniszter a kőhidi fegyintézetet, este pedig kíséretével visszautazott a fővárosba. Nemzetközi gyermekvédő kongresszus Budapesten. Az egész müveit világot serényen foglalkoztatja ez idő szerint a gyermekek védelmének valóban fontos és humánus kérdése és annak pedagógiai, jogi és emberbaráti problémáival minden országban ezerén és ezerén foglalkoznak. Ennek eredményekép volt tekinthető, hogy a mult évben már kongresszusra gyűltek egybe a gyermekügy legkiválóbb apostolai, a hol báró M a 1comes Jeromosné buzgó agitációja következtében kimondották, hogy a legközelebbi kongresszust 1899-ben a magyar fővárosban tartják meg. Malcomes bárónén kivül e kongresszusnak György Aladárban akadt igen buzgó szószólója és szervező munkása s az ö fáradozásuknak köszönhető, hogy tegnap délelőtt az újvárosháza nagytermében már meg is alakult a kongresszus 200-as nagybizottsága igen lelkes és előkelő tagokból, a kiknek soraiban legkiválóbb gyermekegyesületeink képviselői vannak. Az alakuló ülésen ott láttuk a többi közt Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné, Borszék y Sománé, dr. Kovács Gyuláné, H e r i c h Károlyné, Zippernovszky Károlyné, Bogdán Lajosné, Wojnich Lászlóné, Fáy Béláné, Medveckyné, gróf Zichy Mária, IIkey Sándorné, Bulyovszky Aladárné, gróf KIebe 1 sberg Béláné, Schönfeld Hermanné, B o r o v i t z Gisella, RosenzweigSaphir úrhölgyeket, Vámossy Mihályt, dr. L i c h te n b e rg Kornélt, dr. Kovács Gyulát, Mandello Károlyt, dr. Tatai Adolfot, dr. Csillag Gyulát, dr. D e g e n Gusztávot, L e d e r e r Ábrahámot, Sturm Albertet, Kanóc Istvánt, dr. Bókay Jánost, Rónay János országgyűlési képviselőt, R o d i c k y Jenőt, dr. Temesváry Rezsőt, Pélerffy Sándort s még számos egyesület és testület küldötteit. Az elnöki széket Rakó vszky István főszámvevőszéki elnök és Malcomes Jeromosné bárónő foglalták el. A kongresszus főtitkára és az előkészítő bizotság titkára György Aladár, előadó dr. Faragó Lipót, jegyző Scherer István volt. Rakovszky István üdvözli a megjelenteket s rövid visszapillantást vet a gyermekügy történetére hazánkban s fejlődésére az utolsó időkben. Bár a kezdeten már tul vagyunk, mégis annyi a teendő ezen a téren, hogy a jólelkű emberek fokozott buzgóságára van szükség, hogy a gyermekügy terén mi is áldásthozón működhessünk. Ez a kongresszus nagy haladása lesz nálunk a gyermekvédelem munkájának s üdvözli azokat, a kik e munkában részt óhajtanák maguknak. Az alakuló ülést megnyitja s jelenti, hogy igen sokan elfoglaltságukkal mentették ki távolmaradásukat, a többi közt gróf Teleky Géza v. b. t. tanácsos és Hol Ián Ernőné. Üdvözli a megjelentek sorában Kullmann Lajos fővárosi tanácsost, a ki Klotild főhercegasszony és József főherceg ö fenségeik megbízásából vesz részt az ülésen, a mi örvendetes bizonyítéka a fenségek érdeklődésének a kongresszus iránt. (Élénk éljenzés.) A napirend előtt még dr. D e g e n Gusztáv szólt. Nem kételkedik abban, hogy a kongresszusnak meglesz a várva várt nagy sikere, mert hazánkban fel fogja ébreszteni a gyermekügy iránti általános nagy érdeklődést. Azt is hiszi, hogy nem fogunk szégyent vallani a világ előtt, mert vannak olyan kitűnő intézményeink, melyek a külföldön mintaképül szolgálhatnának. Haladásunk a gyermekügy terén olyan rohamos, hogy míg a 60-as években alig egy-két kisdedóvónk volt, ma már a kisközségekben is találunk mintaszerű óvókat. Köszönetet mond azoknak, a kik a kongresszus létt ejövételén fáradoztak s azok közt els ősorban Malcomes bárónénak, a kinek ismert nemes buzgósága most is sikerekkel lesz jutalmazva és köszönetet mond Rakovszky Istvánnak, a ki sokoldalú elfoglaltsága mellett is talál időt a legáldásosabb humanitárius működés kifejtésére. (Elénk éljenzés és taps.) Ezután dr. Scheerer István jegyző felolvassa anak a 25 egyesületnek névsorát, melyek az előkészítő bizottságban már eddig is képviseltetik magukat. György Aladár a kongresszus fontosságáról, céljáról és működésének ismertetéséről tartott ezután nagy figyelemmel hallgatott előadást. Dr. Faragó előadó bemutatja a György Aladár által elkészített ügyrendet, melyhez az előkészítő bizottság is hozzájárult. Erre megalakították a szakosztályokat a következőkben: 1. Jogi szakosztály: elnök Csemegi Károly v. b. t. tanácsos. 2. Orvosi szakosztály: elnök dr.Bókai János. 3. Pedagógiai szakosztály: elnök Péter ffy Sándor kir. tanácsos. 4. Jótékonysági szakosztály: elnök báró Malcomes J eromosné. 5. Emberbaráti szakosztály: elnök gróf Teleky Géza v. b. t. tanácsos. Minden szakosztály megfelelő számú tagból áll s választ egy titkárt. Megalakították továbbá a három albizottságot a következőképen : 1. Irodalmi szakosztály: elnök Rákosi Jenő. 2. Ünneprendező bizottság: elnöke báró Dániel Ernőné. 3. Kiállítási bizottság: elnök dr. Kovács Gyula kir. tanácsos. A legközelebbi teendő lesz a szakosztályok munkakörének megállapítása a kongresszusi szabályzat keretében s azok munkálkodásának megkezdése. Végül az elnök köszönetet mond a megjelenteknek s az ülést berekeszti. Ausztria és külföld. Bolgár törvényhozás és igazságügy. Az utolsó 1896—1897. évi képviselő kamarai ülésszak egyike volt a legtermékenyebbeknek, nem azért, hogy a szobranie talán a rendesnél hosszabb ideig ülésezett, hanem azért.mivel az 1894-ben megválasztott kamara feloszlatása után, az uj választások alkalmával (1896. évi november havában) homogén elemek jutottak a szobranieba s a lármázó ellenzék csak 11 főből állván, immár