A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 44. szám - Az ügyvédi tisztesség és becsületes munka szigorú megóvása szempontjából Magyarország összes gyakorló ügyvédeihez a következő kérdést teszem

314 A JOG a törvényjavaslatok tárgyalása normális lefolyást vehet s a törvényhozási munka általában akadálytalanul halad. Elvégre ilyen kis országban mint a miénk, mely nemcsak hogy nagy politikát nem csinálhat, de a melynek a nagyhatalmak ezt meg sem engedik, fölötte kívánatos, hogy aféle parlamentáris incidensek, milyeneket például az osztrák parlament feltüntet, a fontosabb teendőkre szükséges hasznos időt és munkát fel ne emészszék. Rengeteg sok rc-ndezni és szervezni való van belülről, e célra pedig szükséges komoly munka és egyetértés. Ha majdan a belső konszolidáció be lesz fejezve, s meg lesznek mindazok az intézmények és állapotok, melyek egy rendezett államtól megkívántatnak, akkor aztán liberális és radikális «államférfiaink* megengedhetik maguknak a luxust csupa pártszenvedélyböl és miniszteri tárcák után való elolthatlan szomjuságból különféle sérelmi meetingeket és lármázó tüntetéseket rendezni, — de addig dolgozni és pedig sokat dolgozni kell a haza, a közügy s nem a pártok érdekében. A parlamentáris államforma nem azért van adva, hogy szájas «népboldogitók», kik legtöbbnyire közönséges csalók, kétséges ambíciójukat kielégítsék. Ezeket előrebocsátottam, hogy a t. olvasók ezúttal is meggyőződjenek, hogy irányadó köreinket mily szellem lengi át, hogy azok nem üres Ígéretekben s külföldi (macedóniai) kalandokban, hanem komoly kulturális munkában keresik az ország boldogulását. Mi bolgárok — bármit is Írjanak felőlünk bizonyos, fejedelmünk s államunk iránt ellenséges indulattal viseltető külföldi lapok — nem akarunk egyebet mint bölcs és szeretett fejedelmünk intencióihoz hiven, békében fejlődnis összes szomszédainkkal s a nagyhatalmakkal barátságban élni s ily uton bebizonyítani, hogy a nyugalom és rend elemei akarunk lenni és maradni a Balkánfélszigeten. Hogy jelenlegi kormányunk s illetve törvényhozásunk ezen szellemtől át van hatva, azt az utolsó szobranie alkalmával az által is bebizonyította, hogy az osztrák-magyar monarchiával s Szerbiával kötött kereskedelmi szerződéseket általános helyeslés közepette elfogadta. E nyár folyamán további kereskedelmi szerződések köttettek Angolországgal és Oroszországgal s ezek a jövő szobranie elé jóváhagyás végett fognak előterjesztetni. Ezen kereskedelmi szerződésekben reánk nézve fontos nemcsak azoknak nemzetgazdászati értéke, hanem tiszta nemzetközi oldala is, a mennyiben az ezen közvetlenül kormányunkkalkötött szerződések által, k ö z v et v e államunk függetlensége is elismertetik, s ehez képest az Ausztria-Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződésben az u. n. kapitulációknak — a török örökség e szégyenletes maradványának — megszüntetése is van kilátásba hozva. A mi már most az utolsó kamarai ülés alatt letárgyalt és megszavazott törvényeket illeti, azokból főkép az igazságügyi szempontból fontosakat fogom röviden vázolni, de a mellett egyéb, már a politikai s közigazgatási szakba tartozó törvényről, igy az uj választási törvényről, s végre néhány a jövő ülésszak számára előkészített törvényjavaslatokról is fogok említést tenni. I. Elsősorban azuj büntető eljárást említem. Ezen bünt. eljárás, mely f. évi július hó 1/13-án lépett életbe, voltaképen nem is nevezhető el újnak, mert az nem egyéb, mint a régi — orosz mintára készült — bünt. eljárást szabályozó törvényeknek összefoglalása, kodifikációja, némely módosítással és toldással. így a v á d e 1 v az uj bt. eljárásban is meglehetősen következetesen van érvényre juttatva. Büntető vizsgálatnak helye van vagy a közvádló (ügyész) vagy a magánvádló kezdeményezése folytán (1—4. §§). Hivatalból üldözendő büntető cselekményeknél azonban addig mig a közügyész intézkedhetnék, a rendőrség köteles a megfelelő lépéseket megtenni, illetve 24 óra alatt az illető ügyésznek vagy vizsgálóbírónak*) jelentést tenni (72—85. §§). A személyes szabadság sérthetlenségének elvét is tiszteletben tartja a büntető eljárás elannyira, hogy a 7-ik §. kötelesgévé teszi minden bírónak és ügyésznek azonnal, mihelyt valakinek törvénve"enes letartóztatásáról értesül, intézkedni, hogy szabadon bocsáttassék. Az elővizsgálat legkésőbb, 24 óra alatt a vádlott jelentkezésétől vagy elfojtásától megkezdendő. Elfogatás esetében a letartóztatandónak elfogatási parancs kézbesítendő (200—206. §§.) Mindennemű erőszak vagy fenyegetés a letartóztatott irányában meg van tiltva, épugy nem szabad a vádlottat vallomás tételére kényszeríteni, vagy más módon reá birni. Ha a vádlott beismerésben van, a kihallgatási jegyzőkönyv két irni és olvasni tudó tanú előtt szerkesztendő, kiknek jelenlétében a jegyzőkönyv felolvastatik s a vádlott s a tanuk által aláiratik. (210. §). A büntető bíráskodást gyakorolják elsőfokulag: a b ékefa i rák (kihágási ügyekben s bizonyos a törvény által meghatározott vétségek esetében) s a törvényszékek, másodfokulag a békebirák által letárgyalt büntetőperekben a törvényszékek, a többi büntetőperekben feltörvényszékek. A másodfokulag ») Minden törvényszék mellett — kerületenként beosztva — külön vizsgálóbirák, (szudebni szlyedovatoli) vannak. E vizsgálóbirák egy árnyalattal magasabb rangban vannak a törvényszéki bíráknál s külön hivatallal s személyzettel birnak. A szerző. hozott ítéletek ellen a végrehajtást felfüggesztő hatállyal csak semmiségi panasznak van helye a legfőbb semmitőszékhez. Esküdtszékeket, szoros értelmében, az uj büntető eljárás sem ismer, hanem csak a nép kebeléből választott s meghatározott turnus szerint összehívandó három (1398. január hó 1-től fogva négy bírói ülnökkel (szudebni zaszedateri) megtoldott vegyes bíróságot, mely mindazon büntető perekben illetékes, melyekben a vádlottak oly bűntett vagy vétséggel vádoltatnak, melyre legalább öt évi szigorú sötét börtön van szabva, illetve a büntető törvénykönyv 102., 10i., 110., 113., 120., 121., 123., 126., 128., 138 és 139. §§-aiban*) körülirt büntettek és vétségek esetében. (26. §.) (Folytatása következik.) Dr. Schisckmanov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófiában. Nyilt kérdések és feleletek. /Az ügyvédi tisztesség és becsületes munka szigorú megóvása szempontjából Magyarország összes gyakorló ügyvédeihez a következő kérdést teszem. Ha az ügyvéd, mielőtt a pert folyamatba tenné, ügyfelével az ügyvédi rendtartás értelmében ügyvédi jutalomdija, munkája és kiadásaira nézve kiegyez, a többszöri tárgyalás után az ügyfél kijelentvén — ő pénzt nem fizethet, hanem a neki járandó összeg egy részét, járulékát és a megítélendő perköltséget ajánlja fel ügyvédi jutalomdíj gyanánt — ezt az ügyvéd elfogadja és a megállapított díjról írásban ügyvédi dijlevelet állit ki részére ügyfele — az ügyvéd ennek alapján dolgozik, a pert a legerélyesebben védi minden fórumon, — alperesnek a tartozás aluli kibújni akarását minden téren visszaveri — egy szóval az ügyet körömszakadtáig védve a fenyegetett «revolver lövésektől* sem riadva vissza az igénynél és igy mindenütt megnyeri — az ingókra foglalás, ingatlanokra végh. zálogjog bekebelezés által biztosítja, — árverést tüzet, ezt adós és ügyfele azon kívánságára, hogy a cukorrépát kiásatja, adós akkor fizet beállittatja s néhány nap múlva fizetés helyett más helybeli ügyvéd tanácsa és közbelépése folytán adott meghatalmazását ügyfele visszavonja, s dacára hogy ügyfele a kész asztalhoz érdemetlenül tolakodó uj ügyvédnek a dolog állását tövérül hegyére elmondja, igy látnia kell, hogy a fél a perben dolgozó ügyvédét fényes nappal meglopni és csalni akarja — még is adott szép tanácsáért a megbízatást nemcsak elfogadja, de saját neve alatt —anélkül, hogy a perben erélyesen dolgozó ügyvédhez mint jóttevőjéhez szót is tenne e perből kifolyólag nyert végh. zálogjogot kitörülteti, az árverést beszünteti, mielőtt az azt kidolgozott ügyvéd kikötött dijára kielégítést nyert volna: Kérdem tehát az ilyen ügyvéd reá szolgált-e az 1874 : XXXIV. 65. §. követelte fegyelmi eljárásra és a kir. törvényszék sújtó Ítélkezésére, a mikor a 47. §. rendelkezése ellenére — jól tudván azt, hogy az ügyfélnek semmi egyéb vagyona nincs, és hogy a perben egy krt sem adott költségekre — mindez is a peres összegből lett volna fedezhető, — a másik ügyvéd világos kárával és kijátszásával magát e már befejezett ügyben megbízatta ? Kérem a tisztességes kartársi leplezetlen feleletet, mert ha ily kapkodás gyökeret verhet — az ügyvédi tisztesség keresztbe tehetné a vonót. Cigány János, jászberényi ügyvéd. Irodalom. Oesterreichischer Staatswörterbruch. Kiadják Dr. M i s c h 1 e r Ernő és Dr. U 1 b r i c h József. III. kötet. II. Az osztrák publicistikának egyik régi kedvenc themája a magyar közjog elfoglalt önálló álláspontjával szemben, a dynastia és a monarchia másik államával való viszonylatában a «SonderZug»ot emlegetni. E Sonder-Zug nem axiómája a magyar közjog fejlődésének. Sonder-Zug alatt nem szabadván osztrák fölfogásnak megfelelőn azt érteni, hogy a magyar királyság ép oly souverain állam, mint az osztrák császárság, hanem azt, hogy a magyar közjog végfejleménye Magyarország végleges elszakadása volna a Habsburgok jogara alól. Az osztrák publicistika a magyar közjog legális álláspontját nem akarja megérteni, majd szélsőségig taglal bizonyos jelenségeket, melyekből az összmonarchiát akarja kimagyarázni, majd más jelenségekből pedig elszakadást magyaráz ki ... A középutat eddig igen kevesen találták el. Egy külföldi politikai emissarius jobban fölismerte rövid idő alatt a magyar iránylatokat, mint a velünk sok tekintetben összeköttetésben élő osztrák publicistika. «Magyarország neve irja ez emissarius — a távoli szemlélőkben, egy folytonos forrongásban levő nép képletét ébreszti föl: az országgyűléseken előforduló viharok egy könnyen lángba boritható országot látszanak *) Megfelelnek a magyar büntető törvénykönyv 126., 127 131 13., 140., 141., 143., 146., 178.. 161 és 16S. §§-ainak. A szerző'.