A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 42. szám - Lehet-e jogi személy igazgatósági tag?

298 A JOG terhére megállapítani s a ki az alapperben vesztes volt, ha az újított perben nyertes is lett: viseli az alapperbeli költségeket; miért nem védekezett előbb is helyesen ? Ha pedig ügyvéd hibájából lett pervesztes a fél, az ügyvéd marasztalandó el az alapperbeli költségekben. Dr. Raffay Ferenc, kir. albiró, Győrött. II. E cim alatt a «Jog» f. évi 41. számában megjelent cikkecskére a tek. szerkesztő ur b. engedelméből bátor leszek röviden reflectálni: A t. cikkíró ur visszásnak találja, hogy a meg nem jelenés folytán hozott ítélete ellen miért élnek perújítással, s miért nem élnek igazolással? Cikke végén pedig annak a nézetének ad kifejezést, hogy a meg nem jelenés folytán hozott Ítéletek ellen beadott perújítás hivatalból utasíttassák vissza. A t. cikkíró ur álláspontja szerény nézetem szerint helytelen, mert: 1. Az 1881. 59. t-c-nek sem a 61 és következő szakaszai, sem pedig annak 69. §-a nem irja elő és imperative nem rendelkezik az iránt, hogy a meg nem jelenés folytán hozott Ítéletek ellen elsősorban igazolással legyen köteles élni a meg nem jelent fél; s ha valaki a meg nem jelenés folytán hozott Ítélet ellen perújítást használ, azt bizonyára — nem mint a cikkíró ur véli, az ügyvédi mulasztásra vagyis az 1881. 59. t.-c. 69. §-ának 1. pontjára, — hanem a 2. pontra — vagyis nem használt bizonyítékai érvényesítésére alapítja. De ettől eltekintve, és a mi a törvény által tiltva nincs, az megengedettnek tekintendő, s amennyiben még eddig érvényben levő alaki jogunk szerint tiltva nincs a makacssági Ítéletek ellen perújítással élni, igy tehát ez megengedhető és elfogadható. Továbbá pedig: 2. Amennyiben valamely peres beadványnak hivatalból való visszautasítása csak alaki hiányok miatt és oly esetekben lehetséges, a hol ezt a perrendtartás rendeli, de a perújítás meg vagy meg nem engedhetőségének kérdése nem alaki, hanem é r de m i kérdést képez, mely az 1869. 54 t.-c. 320. §-a szerint ítélettel döntendő el, s amenynyiben Ítélet csak előzetes eljárás, vagyis tárgyalás befejezte után hozható; ezek szerint a perujitási kereset hivatalból vissza nem utasítható még akkor sem, ha perújításnak egyébként helye nem lenne, Ezek azok az okok, a melyek szerint az én szempontomból makacssági ítéletek ellen perújítás alkalmazható, — s az ez iránt beadott kereset hivatalból vissza nem utasítható. De a t. cikkíró ur álláspontjának helytelenségéről a döntvénytár, vagy a Márkus-féle gyűjtemény szorgalmas forgatása után alaposabban is meggyőződhetik, mert ott a legfőbb itélőszéknek ez irányban több és szépen indokolt határozatát megtalálhatja. Hubert Ottó, kir. albiró Haszton. Belföld. Teljes ülés a budapesti ítélőtáblán. A budapesti királyi Ítélőtábla f. hó 12-én Vértessy Sándor elnöklete alatt teljes ülést tartott, a melyen dr. Balogh Jenő, a legutóbb kinevezett táblai biró tette le az esküt. Az uj birót V é rtessy elnök a következő beszéddel üdvözölte: Van szerencsém dr. Balogh Jenő királyi táblai biró urat a birói testületnek ezennel bemutatni, ő császári és apostoli királyi felsége legmagasabb kegyelme és a magyar kormány bizalma folytán emeltetett nagyságod a birói székbe. A jogügyi szakirodalom és a kodifikáció terén, valamint a jogvédelem és az igazságszolgállatás minden ágában nagy sikerrel kifejtett tevékenységének képezi méltó jutalmát a megtisztelő kitüntetés, a mely tevékenységét jövőre e kir. tábla kebelében leend hivatva nagyságod érvényesíteni. Igaz örömmel és őszinte kartársi szivélyességel üdvözlöm nagyságodat körünkben, de sajnos, az öröm e meleg érzetébe egy ürömcsepp is vegyül, mert egyelőre a kir. táblának nélkülöznie kellend nagyságodnak nagy reményekre jogosító birói működését, a mennyiben az igazságügyi kormányzat nagyságodnak fényes képességeit még egy ideig más téren kívánja igénybe venni. Azon reményben, hogy távolléte huzamosab időre terjedni nem fog és hogy legközelebb leend alkalmam nagyságodat tényleg és maradandólag a kir. tábla működési körébe bevezetni, fogadja újólag meleg üdvözletemet és kézszoritásomat, Dr. Balogh meleg szavakban megköszönve a szives bemutatást, magát kollégái jóakaratába ajánlotta. A budapesti rabsegélyzö egylet. Folyó hó 13-dikán igazgató választmányi ülést tartott. Jelen voltak: dr. Székely Ferenc elnök, — Katona Béla főügyészi helyettes, dr Fittler Bálint főügyészi helyettes, a budapesti kir. ügyészség vezetője, Gajzágó Manó táblai biró, R e i n e r miniszteri titkár, Tóth József pestmegyei tanfelügyelő, Gegus Gusztáv pestvidéki kir. ügyész, Szabó József a gyűjtőfogház igazgatója, dr. Bucz Lajos és K. Nagy Sándor pestvidéki kir. törvényszéki birák s B i c z ó Géza titkár. Az elnöki bejelentés szerint a mult hóban 25 egyén részére kiutaltatott 235 frt segély, azonban ennek a segélynek csak egy része adatott kiszabaduló raboknak, a többi a fogva levő családfők nyomorban sínylődő családtagjainak, a mely intézkedés az egylet ujabb alapszabályai értelmében történik. Néhány szabaduló rab tanult kéziiparának folytatásához szükséges eszközök bevásárlására segélyadás iránt beadott kérvénye abból az okból utasíttatott el, mert a fegyintézetek, a hol a rab büntetését kitölti s mesterséget tanul, a kiszabaduláskor rendelkezésére bocsátják a szabaduló rabnak mestersége folytatásához szükséges eszközöket, ugy, hogy azok egy év múlva a kiszabadult rab tulajdonaivá válnak, a mennyiben a kiszabadult rab szorgalmával és jó magaviseletével arra magát érdemessé teszi. Egy pár fegyenc gyermekét az egylet a Gyermekvédő egyesületnél helyezte el. A Kőbányán levő menházban ez idő szerint kevés a kiszabadult rabok száma, holott ott lakást és teljes ellátást kapnak igen csekély dologért s a helyet akkor hagyhatják el, a mikor akarják. Pedig ez a jótékony intézet sok embert megmenthet a bűnbe visszaeséstől. Igazságügyi műszaki tanács. Értesülésünk szerint rendkívül fontos terv fekszik az igazságügyminiszter előtt. A kiállítás idején megtartott technikus-kongresszus bizottsága ugyanis alaposan kidolgozott javaslatot terjesztett fel a miniszterhez, melynek alapján az 1890. XI. törvénycikkel létesített igazságügyi orvosi tanács mintájára külön legfelsőbb szaktanács volna létesítendő a műszaki ügyek elbírálására. Ez az országos műszaki tanács: az igazságszolgáltatás terén a különféle fokú bíróságoknak; a közigazgatás terén a közigazgatási bíróságnak, minden országos technikai kérdésben pedig az összes kormányhatóságoknak lenne hivatott véleményező fóruma s tagjait közvetetlenül az igazságügyminiszter nevezné ki.— A minisztériumban behatóan tanulmányozzák ezt a javaslatot. Törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság. A m. kir. igazságügyminister a törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagjaivá C zárán István kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott budapesti büntető kir. törvényszéki birót, dr. Fel let ár Emil orsz. bírósági vegyészt, dr. Genersich Antal budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt és az igazságügyi orvosi tanács tagját, dr. Katona Béla budapesti kir. főügyészi helyettest, dr. Kenyeres Balázs kolozsvári egyetemi ny. r. tanárt, dr. kézmárszky Tivadar budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt, Kozma Gyula kolozsvári kir. főügyészt, dr. L ec h n er Károly kolozsvári egyetemi ny. r. tanárt, dr. Moravcsik Ernő Emil budapesti tud. egyetemi ny. rk. tanárt s az igazságügyi orvosi tanács tagját, dr. Preisz Hugó állatorvosi akadémiai tanárt és az igazságügyi orvosi tanács tagját, dr. R é c e y Imre budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt és az igazságügyi orvosi tanács tagját, dr. Szabó Dénes kolozsvári egyetemi ny. r. tanárt, dr. S a 1 g ó Jakab egyetemi magántanárt, állami tébolydai főorvost és az igazságügyi orvosi tanács tagját, Szász Béla kir. ítélőtáblai birói cimmel és Jelleggel felruházott kolozsvári kir. törvényszéki birót, Szőcs Ákos kolozsvári kir. ítélőtáblai birót, végre dr. T r a i b e r Vince az igazságügyministeriumba szolgálattétel végett behívott budapesti kir. törvényszéki birót három év tartamára nevezte ki. Nyilt kérdések és feleletek. \ Lehet-e jogi személy igazgatósági tag? A kér. törvény 182. §-a szerint a részvénytársaság igazgatósága egy, vagy több személyből állhat. E kifejezés nem zárja ki jogi személyeknek az igazgatóságba beválasztását, mindazonáltal a törvénynek a személyes felelősségre vonatkozó határozmányai alig engednek kétséget aziránt, hogy a törvényhozásnak nem állott szándékában a választható képességet jogi személyekre is kiterjeszteni. Tudtunkkal eddig nem is merült fel jogi személy igazgatósági tagul bejegyzésének esete, most azonban már erre is van precedens. A lőcsei kir. törvényszék ugyanis a napokban rendelte el a Podolini takarékpénztár részvénytársaság cégének bejegyzését s az erre vonatkozó közzétételben olvassuk, hogy a társaság öt tagból álló igazgatóságának egyik tagjául a Késmárki takarékpénztár rt. mint jogi személy van bejegyezve. Hogy miként fogja a késmárki takarékpénztár a podolini takarékpénztárnál igazgatósági kötelességeit teljesíteni és jogait gyakorolni, arról nincs tudomásunk. Bizonyos csak az, hogy a keresk. törvény 182. §-a értelmében a részvénytársaság, mint igazgatósági tag e részbeni jogait is, csak a saját igazgatósága gyakorolhatja, hacsak nem nyer alkalmazást a K. T. 193. §-a, mely szerint a késmárki takarékpénztár a podolini takarékpénztár igazgatóságában reá várakozó igazgatói teendőket más meghatalmazott utján is gyakorolhatja. Végül nem szenved kétséget, hogyha a K. T. 189. §-a alapján a podolini takarékpénztár igazgatósági tagjai személyes felelősségre vonatnának, az egyetemleges felelősség a késmárki takarékpénztár részvénytársaságra is kiterjed, azaz nem ennek képviselője, hanem maga a részvénytársaság lesz felelőssé.