A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 40. szám - A "revisio" jogorvoslatának korlátozása Németbirodalomban - Milyenek az állapotok a brassói kir. törvényszéknél?

160 A JOG lottakra nézve pedig a kir. ítélőtábla ítélete megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék Ítélete hagyatik, de ez is oly további változtatással helyben, miszerint ezen vádlottak büntetése különkülön 3 napi fogházban méretik ki. Indokok: Minthogy vádlottak közös elhatározással azonos szándék kivitelére törekedtek, és minthogy mind a három vádlott fellépésének összhatásával fejtetett ki az az erőszakoskodás, a melylyel sértettet tartozása lefizetésére kényszeritették, ennélfogva vádlottaknak a vádbeli cselekmény elkövetése alkalmával külön külön véghezvitt ténykedése külön álló beszámitás alá nem vonható. T. János vádlottnak ama bizonyított ténykedésével pedig, hogy ő sértettnek huzakodás között azt mondotta, hogy meg is öli őt, ha tartozását le nem fizeti, a nevezett sértett testi épsége súlyos veszélynek kitétetett és ebből folyólag az ezen vádlott által használt kitétel a btk. 353. §. 1. pontjába ütköző fenyegetésnek' azért nem tekinthető, mert a vádbeli cselekmény egész ideje alatt vádlottak egyike által sem fejtetett ki súlyosabb bántalom megvalósítására irányult tevékenység. Ennek következtében vádlottak zsarolási bűntett elkövetésével nem terhelhetők ugyan, azonban cselekményük, mint a btk. 350. §-ába ütköző zsarolási vétség betudardó lévén, a kir. itélő tábla Ítélete T. Lajos és N. Ferenc vádlottakra nézve megváltoztatandó, T. János vádlottra nézve pedig helybenhagyandó volt. T. Lajos és N. Ferenc vádlottak büntetése tekintetében azért volt a kir. tszék ítélete is megváltoztatandó, mert ezen vádlottak büntetése tevékenységűk kisebb fokához mérten a T. Jánosra kimért büntetéssel arányban állólag volt enyhítendő. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Önkéntes lemondását bejelentő és az ügyvédek lajstromából törlését kérő ügyvéd az ügyvédek lajstromából törlendő, noha városi tiszti ügyészi hivatalt is vállal s ilykép ügyvédi gyakorlatát folytatja, mert az 1878: XXXIV. t.-c. vagy más törvény a tiszti ügyésznek az ügyvédi kamarába való felvételét nem kívánja meg. A budapesti ügyvédi kamara (1897. május 21. 1,333. sz. a.) Dr. Cs. János váci ügyvédnek az ügyvédkedésről önkéntes lemondás és az ügyvédek lajstromából kitörlése iránti ügyében következőleg határozott: Minthogy folyamodó a kérvényében foglalt saját előadása szerint ezentúl is ügyvédi gyakorlatot kíván folytatni, a mennyiben Vác város közönségét meghatalmazás alapján peres és peren kivüli ügyekben fogja képviselni; ennélfogva az 1894: 34. t.-c. l.§-ához képest a kamara lajstromából való törlésnek helye nem lévén, folyamodó töröltetése iránti kérelmével elutasittatik. A m. kir. Curia: (1897. szept. 2. 3,692. sz. a.) a budapesti ügyvédi kamara választmányának végzése megváltoztattatik, dr. Cs. János váci ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetni rendeltetik stb. Indokok: Dr. Cs. János, a ki mint Vácon lakó ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába felvétetett, 1897. évi ápril 26-án 1,333 szám alatt valamint ezt megelőzőleg is beadott kérvényeiben kijelentette, hogy az ügyvédeskedésről lemond; minek következtében tekintettel az 1874. évi 34. t.-c. 34. és 35. §§-ra, az ügyvédek lajstromából való kitörlése iránt előterjesztett kérelmének teljesítése törvényszerűen megtagadható nem volt. A kitörlés elrendelését nem gátolja az a körülmény, hogy dr. Cs. János, a ki beadványai tartalma szerint Vác rendezett tanácsú város megválasztott tiszti ügyésze, azt is kijelentette, hogy emiitett köztisztviselői állását továbbra is megtartani s az azzal járó hivatalos teendőit végezni szándékozik; mert a törvényhatósági és rendezett tanácsú városi tiszti ügyészek eme hivatalukkal járó teendőket hivataluknál fogva a törvény alapján teljesitik és a 1878. évi XXXIV. t.-c. vagy más törvény a tiszti ügyésznek az ügyvédi kamarába való felvételét nem kivánja meg. A m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának elvi jelentőségű határozata. 9. sz. A mennyiben valamely felekezet tagjai a 1868: XXVIII. t.-c. életbelépte előtt, illetőleg a községi iskola céljaira szolgáló pótadó igénybe vétele előtt felekezeti iskolai adóval megróva nem voltak: a községi iskolai pótadó fizetése alól az illető felekezet tagjait az idézett törvény 36. §-a értelmében akkor sem lehet felmenteni, ha időközben felekezeti iskolájuk érdekében felekezeti adóval meg is rovatnak. 212 97 k. sz. (3 Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság a rimaszombati római katholikus iskolaszék panaszát a G. és K. vármegyei közigazgatási bizottságnak a rimaszombati községi elemiskola céljaira kivetett 5 °/0-os iskolai adó ügyében hozott folyó évi március hó 8-án 242. sz. a. kelt határozata ellen, 1897. évi május hó 19. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: a m. kir. közigazgatási bíróság ezt a felebbezést, helyesebben panaszt, mint alaptalant elutasítja és itéletileg kimondja, hogy a rimaszombati r. kath. polgárok és birtokosok az 1868. évi XXXVIII. t.-cikk 35. §-a értelmében szedett iskolai adót az 1896-ik év utáni időre is teljes mérvben a községi iskola céljaira kötelesek fizetni. Megokolás: Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11. §-a kétségbe vonhatatlanul biztosítja a hitfelekezeteknek azt a jogot, hogy mindazokban a községekben, a hol híveik laknak, népoktatási intézeteket állithassanak és tarthassanak s erre a célra hiveik hozzájárulását, amint az idézett törvény életbeléptéig . . . szokásban volt, azontúl is igénybe vehessék. Kétségbevonhatatlan továbbá, hogy az ilyen felekezeti népiskola fentartásában anyagi hozzájárulással résztvevő községi lakosok és birtokosok — az idézett törvény 36. §-a értelmében a községi népiskola céljaira kivetett 5° o-os iskolai adóval csak annyiban róhatók meg, a mennyiben az az összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájok fentartásához járulnak, egyenes adóik 5%-át nem meriti ki. Ámde a felebbező iskolaszék be nem bizonyította, hogy a szóban levő rimaszombati római katholikus népiskolának a rimaszombati római katholikus hitközség volna a fentartója; sőt ellenkezőleg — az iskolaszéknek Rimaszombat sz. kir. város tanácsához 4,737. 896. sz. a. benyújtott kérvényénél d) alatt fekvő iskolai számadásból kitetszőleg a hitközségi tagok egyenként semmivel sem járultak ezen iskola fentartásához: tehát a nevezett hitközséget, helyesebben ennek egyes tagjait azon a címen, hogy a rimaszombati római kath. népiskola érdekében már megadóztatvák, a fentebb idézett törvény 35. §-a értelmében a községi iskola céljaira kivetett 5",u-os iskolai adó alól nem lehet felmenteni. A hitközség a törvény 36. §-ának az alapján ebből az adóból részt nem követelhet a római kath. iskola céljaira, mert ez az adó, ugyanazon törvény 40. §-a szerint, csak községi iskolára fordítható, s a községi népiskolának az évek óta törvényesen szedett fentartási alapja a hitközség által tervbe vett megadóztatás cimén jövőre sem csonkitható mej: mivel a hitközség illetve annak iskolaszéke be nem bizonyitotta és az ügynek általa felterjesztett állásában be sem bizonyíthatja, hogy a rimaszombati római katholikus hivek az 1868. évi XXXVIII. t.-c. életbelépte s illetőleg a községi iskola céljaira szolgáló adó igénybe vétele előtt ilyen adóval meglettek volna róva. Mindezeknél fogva a bíróság a rimaszombati római katholikus iskolaszék felebbezését illetve panaszát figyelembe nem vehette s az Ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest el kellett azt utasítani. 10. sz. Ha községi vadászterület bérbeadásánál az árverési feltéte1 eket nem a képviselő testület állapította meg s az árverést nem az rendelte el, az ilyen árverés alapján kötött szerződés akkor sem tekinthető törvényesen létrejöttnek, ha az árverést a képviselőtestület utólag jóvá is hagyja. 278/97. k. sz. O Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság Sz. Zoltán, mint a huszti vadásztársulat elnöke által M. vm. alispánjának 1897. évi március hó 18-án 6,662. sz. a. a Huszt községi vadászterület kiadása tárgyában hozott s a megkötött szerződéstől a jóváhagyást megtagadó s uj árverést elrendelő határozata ellen benyújtott panasziratot az 1897. évi május hó 18-án tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t.-c. 75. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Az 1883 : XX. t.-c. 3. §-ban hivatolt 1871. évi XVIII. t.-c. 10. §-a helyett életbe lépett 1886: XXII. t.-c. 120. §-a azon rendelkezése, miként a községi javadalmak hasznosítása céljából megtartandó árverés a község képviselőtestülete által rendelendő el, s az árverési feltételek is e testület által állapitandók meg, megtartva nem lett, a mennyiben az 1896. évi július 22-én az elöljárók által foganatosított árverést a község képviselőtestülete nem rendelte el, a feltételeket meg nem állapította s ezen törvényellenességet meg nem szünteti a képviselőtestület 1896. évi augusztus hó 2-án 31. szám alatt hozott azon határozata, mely az elöljárók által foganatosított árverést jóváhagyta, mert a vadászat bérbeadására vonatkozó szerződés 1897. évi március hó 4-én lett megkötve, s így az árverési jegyzőkönyvben nem is érintett, csupán a szerződésbe felvett feltételek a képviselőtestület tanácskozásának és határozatának tárgyát nem képezhették. Ezen felül Huszt koronaváros rendkívüli birtokviszonyaira tekintettel a vadászat kiadására vonatkozólag még az árverés foganatosítása előtt közigazgatási intézkedések tétetvén, az 1896. évi március hó 16-án 16,392. sz. a. hozott belügyministeri rendelettel már előzetesen meg lettek állapítva a vadászat kiadásának feltételei. Az ezen illetékes legfelsőbb fokban meghatározott feltételek mellőzésével foganatosított árverés és megkötött szerződés tehát érvényre nem emelhető. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Béres János Aranyos-Maróth. kir. tvszék, bej. nov. 25 félsz. dec. 18., csb. Hazai Gyula, tmgg. Huberth Vilmos. — Lőbl I«nác Budapest, kir. tvszék, bej. okt. 18., félsz. nov. 20., csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Vámossy Károly. Pályázatok: Az alibunárijbiróságnál aljegyzői áll okt 10 - Az orsovai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 10. — A debreceni tvszéknél aljegyzői áll. okt. 14. — A pozsonyi tvszéknél aljegyzői áll. okt. 15. — A márm.-szigeti kir. tvszéknél birói áll. okt. 16 — A boros-jenői jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 16. P ÁLLAS RÉSZVÉN'TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK