A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 39. szám - Ráfizetés az ingyenmunkára

276 A JOG mentességet élvező fél érdekében, vagyis más szavakkal: a bélyeg­mentességet csak a vagyontalan ügyfél élvezi, de nem az az' ügyvéd is, a ki ennek a félnek ügyét a bíróságnál ingyen ellátja. Ezek után nem csodáljuk, hogy a közigazgatási bíróság nem siet ítéleteit a jogász közönségnek tndomására hozni. (P. J. K) Vegyesek. Lehet-e a körutazási jegyre kiadott összeg egy részének megtérítését követelni? Ezen kérdésben a következő érdekes hatá­rozatot hozott egyik bécsi bíróság. 1895. évi november 23-án H. W. ügyvédje dr. J. utján Bécs­ben keresetet indított az X. vasút ellen a cs. kir. bagatell bíró­ságnál mint kereskedelmi bíróságnál 14 márka visszatérítése iránt, a mely összeg az alperes vasútnál váltott körutazási jegy egyik szelvényére jutott. Felperes fenti követelését azzal indokolta meg, hogy ő az illető társaság által, a melyikre ez a szelvény vonat­kozott, meg volt akadályozva a szelvény használatában. A köze­lebbi tényállás, a mint ez a szóbeli tárgyalás alkalmával kitűnt, az illető 1895 december 14-én 105,446. szám alatt hozott Ítélet indokaiból merítve a következő: Felperes alperesnél egy körutazási jegyet váltott, a mely többek között egyszersmind egy oly jegyet, illetőleg szelvényt tartal­mazott, mely a B.-féle gőzhajózási társaság hajóján Norderneytől Hamburgig vagy Harburgig való utazásra jogosított. Midőn fel­peres 1895 szeptember 14-én, azon időn belül, a melyre e szel­vény érvényes volt, az utazást meg akarta tenni, ő ezt nem tehette meg, mert ezen és a következő három napon e társaság­tól nem indult hajó, dacára annak, hogy a menetrend szerint Norderneytől szeptember 14-én egy hajónak ndulnia kellett volna. Felperes minthogy neki erre az utazást egy másik hajóval kellett megtenni és azért járó dijat lefizetnie, jelen keresetével a nem használt szelvényre eső összeg visszatérítését követeli. Alperes ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az ezen utazásra nézve érvé­nyes határozatok azt is tartalmazzák, hogy nem használt jegyek után az összeg vissza nem fizettetik és továbbá arra, hogy ily körutazásoknál, a hol az utazásnak megszakítása természetes, ter­mészetes egyúttal az is, hogy a jegy tulajdonosa nincs jogosítva arra, hogy az utazást éppen egy bizonyos meghatározott időben akarja megtenni. A mi most azon határozmányt illeti, hogy a nem használt jegyekért, illetve szelvényekért visszatérítés nem történik, ezen határozmányt csak ugy lehet érteni, hogy az összeg csak az esetben nem téríttetik meg, ha az akadály e jegy használatában a körutazási jegy tulajdonosa részéről áll be; mert ha alperes kifejtése helyes volna, akkor a vasút vagy a szelvény szerint köte­lezett hajózási társaság tetszése szerint az illető utas felvélc.ét megtagadhatná és ennek dacára is le kellene mondani a jegy tulajdonosának a fizetett összeg visszatérítéséről. Még ha az illető közlekedési társaság vis major által is van akadályozva az utas­nak továbbszállításában, akkor is kötelezve van az általános jog­elvek szerint ezen összeget visszatéríteni és pedig azért, mert az egyik fél a fizetést abban a feltevésben teljesítette, hogy a másik fél bizonyos ellenszolgáltatást fog teljesíteni, a jelen esetben az utasnak továbbszállítását egy bizonyos útvonalon és minthogy a feltevés nem állott be, ezért a bizonyos okból és bizonyos fel­tevésben adott összeg ismét visszatérítendő. Hogy az egyik fél vis major következtében a teljesítésben meg volt akadályozva, még nem jogosítja őt arra, hogy egy bizonyos célból kapott össze­get, hogy ha ő ezen célt nem teljesítette, megtarthassa. A vis major csakis azt eredményezi, hogy az általa akadályozott köte­lezett ment egy a másik részen beállott kár megtérítésétől. Ezen eset adja itt is elő magát, ha bizonyítást nyer azon körülmény, hogy — mint alperes állítja. — a B.-féle hajó az akkor uralkodó viharok miatt nem közlekedhetett. Eme általános jogelv semmi különös határozat által nincs korlátolva éz ez mindaddig, a mig különös határozmányok következtében megszorító megállapodás be nem bizonyítható és ilyen megállapodás tényleg bizonyítva nem lett, alkalmazandó. Dacára annak, hogy e helyütt az 1893. évi december 10-éről kelt üzemszabályzat nem alkalmazható, azért a 26. §. (4.) illetve (5.) rendelkezése mégis arra mutat, hogy a vasúti közlekedésben is ezen általános jogelv irányadó és itt is legalább analogice alkalmazandó. A mi most azon állítást illeti, hogy fel­peres nem volt jogosítva követelni, hogy éppen szeptember 14-én szállítsák tovább a B.-féle hajón, ugy ezen nézetet a bíróság nem fogadhatta el, mert már a határozmányok tartalma szerint az utas valamennyi menetrendszerű vonat, illetve hajó használatára, melyek az illető kocsi-osztálylyal el vannak látva, jogosítva van. Felperes beismeri, hogy szeptember 14-én az érvényben levő menetrendek szerint menetrendszerűen egy B.-féle hajónak Nor­derneyből Hamburgba vagy Harburgba kellett volna indulnia, felperes tehát jogosítva volt követelni, hogy éppen a fentnevezett napon szállítsák tovább. Ha már most a társaság az átvállalt köte­lezettség teljesítésében akadályozva volt, akkor az éppen meg­vitatott jogelv lép érvénybe, hogy az akadály az illető társaság részéről állt be és felperes ennek következtében a befizetett díj megtérítését követelheti. További kártérítési igénye azonban ter­mészetszerűleg nincs, ha az akadály a szállítási társaság hibáján kívül állt be, illetve ha egy ilyen szavatolás kizárása megállapit­tatott. Hogy egy körutazási jegygyei ellátott utasnak is ugyanazon joga van, kitűnik már abból is, hogy különös határozmány nem létezik vagy legalább is nem hozatott fel, mely ezen jogelv alkal­mazását ilyen utasokra nézve kizárja. Nagyon természetes, hogy egy körutazási jegy tulajdonosa nem kényszeríthető arra, hogy bevárja azt, mig az illető társaság abban a helyzetben lesz,^ hogy kötelezettségeit teljesíthesse, mert különben az annak a veszélynek tenné ki magát, hogy egy bizonyos vonalon a továbbszállításra addig várhat, hogy azalatt a továbbutazás lehetőségétől az érvé­nyesség letelte miatt megfosztatik. Ezen okból kellett a kereseti kérelemnek helyt adni és alperest a bagatell-eljárás 74. §-a értel­mében a költségek viselésében is elmarasztalni. Igazságügyi kinevezések. A magyar kir. igazságügyminister dr. Schick Ferenc budapesti ügyvédet, lapunk^ derék munka­társát, a veszprémi kir. törvényszékhez jegyzővé és dr. Illés Dezső veszprémi kir. törvényszéki albirót a veszprémi kir. járás­bírósághoz mint végleges székhelyére nevezte ki. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Debrecen dr. M. Gy. Horváth J. — Raics L. keresk. p. érk. 220/97. sz. a n. e. eld. Janicsek. — Duna-Szerdahely dr. Z. N. Csóka J. — Csóka F.-né érk. 2,657/97. sz. a. n. e. eld. Keresztszeghy. — Eger dr. B. B. ifj. Kovács M. és tsa — Farkas Erzsébet érk. a m. kir. T. 6,661/97. sz. a. n. e. eld. Somogyi. — Özv. Bozó P.-né és tsa — özv. Bozó J.-né érk. 6,660/97. sz. a. n. e. eld. Mattyasovszky. — Cs. J. Orosz A. — Szabó P. 4,481/96. sz. a C. f. hó 22. hh. — Hatvan dr. L. A. Farkas J. — Schossberger érk. 891/97. sz. a. n. e. eld. Illyés. — Jászberény C. J. Bezzeg M. — Bezzeg R. érk. 2,956. sz. a. n. e. eld. Asztalos, f. hó 7. hh. — Kaposvár dr. K. Madarász és Nemes — Golobits M. érk. 4,600/97. sz. a. n. e. eld. Trux. — Kassa dr. N. V. Zigmann S. és tsai b. ü. 7,200/97. sz. a C. f. hó 23. hh. — Lőcse 850/97. sz. b. ü. n. é. Mezőtúr Sz. P. A m. kir. C. 760/97. eld. Illyés. — 3,152/97. eld. Asztalos, f. hó 14. hh. — 4.211/97. eld Hor­váth. — 4,425/97. eld. Avatfy, f. hó 9. r. mv. - Csatári L. — kis-uj­szállási—dévaványai vasút érk. 2,49^/97. sz. a. n. e. eld. Ádám. — Erdős R. — Gakuss J. érk. 4,172/97. sz. a. n. e. eld. Gyárfás. — Mező­túri — Löwinger érk. 4, ^15 97. szám a. n. e. eld. Gyárfás. (Kérem olvashatóbban. A kiadó.j — Miskolc dr. R. A. Schneller F. — Schneller F. nem érk. — Mohács dr. K. A. Weninger M. — Löwenheim J. 5,397/96. sz. a C. f. hó 23. mv. — Nagy-Szeben P. J. Plátos M. b. u. érk. 9,138/97. sz. a. n. e. eld. Berlógia. — Wieder Gy. — Wieder A.-né 317/U7. sz. a C. f. hó 22. hh. — Pécs dr. B. A. Gyula község — Michenbach K. 1,259/97. sz. a C. f. hó 17. hh. — Szécsény P. S. Antal J. — Szenogrady J. a m. kir. T.-hoz nem érk. — Parditka A.-féle 7,300/97. sz. b. ü. a C. f. hó 17. vu. — Juhász J. — Petró K.-né érk. 3,644/97. sz. a. n. e. eld. Oeffner. — Karnis M. — Karnis L. és tsai érk. 5,217/97. sz. a. n. e. eld. Avarfy. — Bulcsú P. és tsai — Tersete­jánszky J. nem érk. — Deutsch G. — özv. Pongrácz A.-né érk. 1,354/97. sz. a. n. e. eld. Klinkó. — Szegzárd dr. L. K. Acs J. — Drenovits J. érk. 5,108/97. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Heller Gy. és tsa b. ü. érk. 8,663/97. sz. a. n. e. eld. Székács. — Szepes-Szombat dr. L. K. Csernitzky V. — Csernitzky K. érk. 493/94. sz. a. eld. Asztalos 95 jun. 12. hh., r. mv. — Szirák Cs. K. Henyél T. — Fekete V. érk. 4,181/97 sz. a. n. e. eld. Fényes. — Zombor dr. G. J. Schwab M. bűnügye nincs a Curián. Ügy védj elölt irodámban rögtön állandó alkalmazást nyer. Gyakorlati képzettség s tót nyelv ösmerete előny. Java­dalmazás teljes ellátáson felül havi 35—50 forint. Dr. Kovács Mór, székely-udvarhelyi ügyvéd irodájában kezdő, esetleg gyakorlott ü gy védjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—2 Vidéki közjegyzői irodában gyakorlott helyettes vagy jelölt, előnyös feltételek mellett azonnal alkalmazást nyer­het, Cim a kiadóhivatalban. 1—3 Akár egy fővárosi vagy vidéki előkelő ügyvédi irodában irodavezetőnek, akár bárhova közjegyző-helyettesnek ajánlkozik egy hosszabb idő óta nagyobb vidéki városban önállóan működő ügyvéd, aki a német nyelvet teljesen birja és a franciában is jártas. — Cim és közelebbi felvilágosítás dr. Vaisz Sándor ügyvéd urnái Budapest. 1—1 A hagyatéki ügyek kezelésében és tárgyalásában jártas helyettest, esetleg jelöltet keresek. Német nyelv ismerete szük­séges és előnyt nyújtok olyannak, ki a román nyelvet birja. Dr. F á y Andor, szászrégeni kir. közjegyző. 1—2 Közjegyzői helyettes, kitűnő bizonyítványokkal, német nyelvi jogositványnyal, tökéletes gyakorlattal, nőtlen, folyó évi december i-re, esetleg jövő évi január i-re alkalmazást keres. PALLA8 RÉéZVÉNYTÁRaAflA'i NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents