A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 38. szám - A "Mensa Academica" érdekében - A szinészeti jog a németbirodalomban

152 A JOC két h avi fogházra mint fő és egy évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre itélve. Az 1886. évi XXII. t.-c. 37. §-a b) és c) pontja szerint választási jogot nem gyakorolhat, tehát a 40. §. értelmében községi képviselővé meg nem választható, a ki bűntett miatt vizsgálati fogságban van, vagy bűntett,avagy nyereségvágyból elkövetett vétségmiatt jogérvényesen vád alá helyezve, vagy szabadságvesztés büntetés, vagy politikai jognak gyakorlásától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt van, úgyde panaszos nem bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt lett elitélve és állott ítélet hatálya alatt s politikai jogai felfüggesztve nem lettek, hanem mint mellékbüntetés, hivatalvesztésre lett itélve ennek pedig az 1878. évi V. t.-c. 55. §-a szerint az a következménye, hogy az elitélt kinevezés vagy választás utján nyert hivatalát elveszti, de politikai joga gyakorlásától meg nem fosztatik, mit tanusit a most idézett törvény 56. §-a, mely szerint községi képviselő testületnek tagja nem lehet az, a ki politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítéltetett. Ezek szerint községi képviselő testületi tagnak megválasztott G. Jánosnak választhatósága ellen semminemű törvényes indok fen nem forogván, panaszának helyt adni s megválasztatását igazolni kellett. 4. sz. Lelkész azon javadalmától, melyet kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvez, akkor sem fizet községi pótadót, ha az emiitett javadalom nem a plébánia, hanem valamely alap tulajdonát képező földterület jövedelmét képezi. 83/97. k. sz. O Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság P. János bokszegi gör. kath. lelkész által A. vármegye közigazgatási bizottságának 1897. évi február hó 8. napján tartott ülésében 2,438. sz. a. községi pótadó tárgyában hozott határozata ellen beadott panasziratot az 1897. évi április hó 27-én tartott nyilvános ülésében az 1896 : XXVI. t.-c. 34. §. 1 pontja alapján vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ád s a Bokszeg község 1896. évi költség előirányzatának főkönyvében 79. folyószám alatt előirt 4 frt 85 kr. községi pótadó fizetése alól panaszost felmenti. Indokuk: A nagyváradi gör. kath. szentszéki ülésnek a panaszirathoz csatolt 470/894. számú intézkedéséből kétségtelen, miként az úgynevezett Pável-alap által megvásárolt kérdéses földterület ezen alap a bokszegi anyaegyház javadalmasainak használatára, illetőleg az ottani lelkészek haszonélvezetére szerezte és bocsájtotta át, tehát a földterület jövedelme oly javadalmat képez, melyet a panaszos lelkész kizárólag Bokszeg egyház községben viselt lelkészi hivatala után élvez, az ily javadalomtól pedig az 1886: XXII. t.-c. 138. §-a értelmében a lelkészek községi adót fizetni nem tartoznak. A szentszék ezen határozatával igazolt körülmény nem szenved változást, a püspöki helynök 1896. évi augusztus hó 14-én kelt rendelete ama kijelentése által, hogy ezen Pável-alap javára vásárolt földterület nem a plébánia tulajdona s igy annak a lelkész általi állandó használata ellenére az alap tulajdonának elismeréséül a mindenkori lelkész 10 koronát köteles fizeni, valamint, hogy a birtok jövedelme nem számítandó a plébánia tulajdonát képező vagyonhoz s általában a parochialisjövedelemhez, mert e körülmény csak annak igazolására szolgál, hogy ezen terület haszonvétele a lelkészi hivatal javadalma s csupán a tulajdon nem a bokszegi piábaniáé s hogy a jövedelem nem a canonica visitatio, vagy máskép alapított parochiai jövedelem, hanem egy külön alapítvány bocsájtotta át tulajdonának jövedelmét a lelkész állandó javadalma gyanánt. Minthogy pedig az idézett 1886: XXII. t.-c. Í38. §-a végpontjában a lelkészek részére biztosított adómentesség kritériumát nem a tulajdon kérdése, de az képezi, hogy az illető javadalmat a lelkész az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvezze, az pedig a jelen esetben kétségtelenül fenlorog, ennélfogva a panasznak helyt adni s az ezen Ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 5. i) Községi jegyzővé a községi pénztárnokkal első fokú sógorsági viszonyban álló egyén akkor sem választható meg, ha nővére, kinek házassága által a községi pénztárnokkal a sógorsági viszony létesült, már elhalt. 21 Az állásánál fogva a képviselő testületben szavazattal biró községi elöljáróvá megválasztott községi képviselő helyett behivott póttag előde jogán ennek tagsági megbízatása, illetőleg a tagsági választási időszak lejártáig marad községi képviselő és a póttaggal már betöltött községi képviselői állást a községi elöljáróvá megválasztott előd akkor sem foglalhatja el újból, ha szavazati joggal összekötött elöljárói állásáról időközben le is mondana, s ennélfogva a képviselő testületben szavazati joggal már nem is birna. 66/97. k. sz. Ó Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság J. N. K. Sz. vármegye törvényhatósági bizottságának 1897. évi február 4-én tartott közgyűlésében 3,640. sz. a. hozott s a Jász-árokszállási Il-od jegyzői választást megsemmisítő határozata ellen M. József, G. Antal és társaik által beadott panaszt az 1897. évi április hó 13-án tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t.-c. 28. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következő itéetet hozott: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: H Jász-Árokszállás nagyközségben 1897. évi január hó 9-én eszközölt választás alkalmával másodjegyzővé megválasztott G. Antal választásának megsemmisítése az 1886: XXII. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően mondatott ki, mert az iratok közt levő anyakönyvi kivonattal igazolva van, hogy nevezett G. Antal F. Alajos pénztárossal elsőfokú sógorsági viszonyban áll. Ezt a sógorsági viszonyt nem szüntette meg azon körülmény, hogy a községi pénztárnok neje, a megválasztott G. Antal nővére 1891. évi február hó 7-én elhalt. Minthogy pedig az 1886. évi XXII. t.-c. 75. §. c) pontja szerint kis és nagyközségekben jegyzővé meg nem j választható, a ki a pénztárnokkal elsőfokú sógorságban áll, ennélfogva G. Antalnak jegyzővé megválasztása már ezen törvényes akadálynál fogva ki volt zárva. De ezen felül a panasznak azért . sem lehetett helyt adni. mert az iratok közt levő választási jegyzőkönyv szerint a szavazásnál, melynek eredményeként G. Antal egy szótöbbséggel jegyzővé választatott, részt vett F. Sándor is, a ki szavazatát G. Antalra adta, holott ő szavazati joggal sem bírt. Az iratokból ugyanis kitűnik, hogy az 1894. évben hat évi időtartamra községi képviselővé megválasztott F. Sándor még az ugyanazon évben foganatosított községi tisztújításon adóügyi tanácsossá lett megválasztva, már pedig az 1886. évi XXII. t.-c. 58. §-a szerint a tanácsnok már állásánál fogva szavazattal biró tagja a képviselő testületnek, a 42. § pedig akként rendelkezik, hogy az ilyen állásra megválasztott községi képviselő helyét a megválasztott póttag foglalja el, a mint tényleg ekkor B. András póttag a F. Sándor helyére be is hivatott, tehát F. Sándor, a mint adóügyi tanácsnoknak megválasztatott, képviselőtestületi választott tag minőségét elvesztette, s helyébe a behivott póttag lépett, még pedig tekintettel arra, hogy a 41. § szerint a községi képviselők hat évre választatnak s tekintettel arra, hogy a már idézett 42. § az elöljáróvá megválasztott községi képviselő helyének a póttag általi betöltését ép oly módon rendeli, mint képviselő állásról végleg lemondott, vagy nem igazolt képviselőre vonatkozólag, vagyis a választási időszak lejártáig, a behívott póttag a F. ... Sándor jogán, ennek megbízatása lejártáig marad községi képviselő s F. Sándor a tanácsosi állásról lemondva, nem foglalhatja el újra a póttaggal már betöltött községi képviselői állását. Ezek szerint tehát F. Sándor, a II. jegyző választásánál nem szavazhatott, szavazata érvénytelen volt. Az által tehát, hogy a választásnál jogosulatlan szavazat lett elfogadva, jogosult választó pedig meghiva nem lett, a választásnál a törvény rendelkezései figyelmen kivül lettek hagyva s igy a választásnak érvényre emelésére irányuló panasznak helyt adni nem lehetett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Halászati érdekből teljesített vizi munkálatok létesítésénél a vízjogi törvény rendelkezései irányadók. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 78,239. sz. határozata.) Az életfogytiglan alkalmazott községi tisztviselők a vármegyei tisztviselőkhöz Jiasonlólag Iiadkötelezettségük leszolgálásának idejére, illetményeik folyósítása nélkül, szabadságolandók. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 03,996 sz. határozata.) Községi vadászterületnek szabadkézből történő bérbeadásánál az 1886. évi XXII. t.-akk 112. és 113. §-aiban foglalt rendelkezések megtartandók. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 69,681. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Gámenczi Márton e. Kolozsvár, kir. tvszék, bej. okt. 28.. félsz. nov. 4., csb. Becsek Lajos, tmgg Nagy Mihály. — Elek Henrik e. Budapest, ker. és váltótvszék. bej. okt. 11., félsz. nov. 11. csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Horváth Kálmán. — Jáger Márkus e! Budapest, kir. tvszék, bej. okt. 14., félsz. nov. 11., csb. Hajdú Imre. tmgg. dr. Murányi Ernő. — Gémes Menyhért e. Kis-Ujszállás, szolnoki tvszék, bej. okt. 18.. félsz, november 17., csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Mészáros Gyula. — Jauner Nándor e, Déva, dévai tvszék. bej. nov. 4 , félsz. dec. ti., csb. dr. Pajor Kálmán, tmgg. dr. Horváth Kamilló. — Weiss Jakab e. Klobusic, trencséni tvszék. bej. nov. 10., félsz. nov. 28., csb. dr. Brandisz Pál. tmgg. dr. Motko Géza. — Sárkány Gyula e. Budapest, kir. tvszék. bej. okt. 16., félsz, nov 18., csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Révész Károly. — Szirkovits András e. Székesfehérvár, kir. tvszék. bej. dec. 1., félsz. dec. 28 , csb. Sohár Béla, tmgg. dr. Hajós Rezső. — Szász Károly e. Klobusic. trencséni tvszék, bej. okt. 9., félsz, nov. 4, csb. Hajdú Imre, tmgg. Milassin Mihály. Pályázatok: A nagykikindai tvszéknél aljegyzői állás szept. 27. — A nagy-szent-miklósi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 27. — A nagyszebeni tvszéknél aljegyzői áll. szept. 28. — Budapesten I—III. kerületben közjegyzői áll. okt. 5. — Budapest III. kerületében O Buda területéhez kötött székhelylyel közjegyzői áll. okt. 5. — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 29. — A beregszás i jbiróságnál járás bír ói áll. szept. 30. — A békéscsabai kir. jbiróságnál al bir ó i áll. okt. 1. CALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*"