A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 38. szám - A "Mensa Academica" érdekében - A szinészeti jog a németbirodalomban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» ;tt>. szamához. Budapest, 1897. szeptember hó 19. Köztörvényi ügyekben Az 1881. évi XLI. t.-cikk 54. ij-ának utolsóelőtti bekezdése szerint a kartalanitási ar meghatározására a szakértői vélemény nem feltétlenül irányadó ugyan; olyan esetben azonban, midőn a kisajátított tárgyak értékének meghatározása alapjául szolgáló körülmenyek mikénti alkalmazhatóságára a helyi viszonyok lényeges befolyást gyakorolnak: a szakértőknek a helyszinen szerzett tapasztalatokon alapuló, kellőleg indokolt es a tényekkel es körülmenyekkel ellentétben nem alló véleménye figyelmen kivül nem hagyható, sőt a helyszíni megszemlélésre alapitott, alaposan indokolt es az eljárás folyama alatt a felek által előterjesztett kérelmekkel ellentétben nem allo vélemény irányadónak veendő. A budapesti kir. törvényszék 1S!)7. jan. 26.740. sz. a.) a fővárosi közmunkák tanácsa kisajátítónak S. József és neje, valamint W. Frigyes és társai kisajátítást szenvedők ellen az I. kerületi fehérvári uton építendő gyalogsági laktanya céljára kisajátított területek kisajátítása iránt folyamatba telt perében a következő határozatot hozta: I. A S. József és neje tulajdonát képező, a Budapest főváros budai részének 5,.374. sz. tjkvben 10,571 — 72. hrsz. alatt felvett ingatlan kártalanítási ára • ölenként 40 frtban, 18,744 • ölért összesen 74,976 frtban állapittatik meg stb. II. A Budapest főváros budai részének 6,981. sz. tjkvben 10,573. hrsz. a. felvett \V. Frigyes, Irma, Béla, Lajos és Géza tulajdonát képező ingatlan kártatanitási ára • ölenként 30 frtban, 986 3 • öl után összesen 29,589 frtban állapittatik meg stb. Indokok: A kisajátítás tárgyát képező mindkét rendű ingatlan üres telek jelenleg mire sem használtatik. Becsértéküknek meghatározásánál a jövedelmi alap tehát felhasználható nem volt. A kártalanítási érték kipuhatolására szolgálhatnak a környékbeli ujabb időben előfordult adás-vételek, természetszerűleg ezen összehasonlításnál mérlegelve mindazon körülményeket, mik az összehasonlított ingatlanok árának megállapításánál irányadók voltak, viszonyítva a kisajátított ingatlanok tekintetében fenlorgó haszon, kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb tényezőkre. Kétségtelen, hogy a jelen eljárás tárgyát képező ingatlanok értékelésénél lőtényezőként szerepel azon értékemelő hatás, mit a Ferenc József-hidnak időközben a forgalomnak átadása idézett elő, ezen hatás figyelembe itt azért jöhet, mert a kisajátítás egy létesítendő laktanya szempontjából eszközöltetik; hid szempontjából történt kisajátításokhoz tehát nem sorolható. Fzen szempont az összehasonlításul szolgált ingatlanok egynémelyikénél (térkép 1. 3. 4. 5. 6. 7.), mint a melyek a hihfeljáró céljára sajátíttattak ki, a kisajátít, törv. 25.,§-ára tekintettel figyelmen kivül maradt. Azok kártalanítási áraihoz tehát ezen érékeiemelő tényező az összehasonlítás megejtésénél hozzászámítandó. Elfogadja a kir. törvényszék továbbá azon érvelést is, hogy a Ferenc József hid forgalmi hatása a Duna jobb partján a Margithidnál intenzivebb lesz, mert a jobb parttól a balpart egyik legszebb és legrendezettebb részével, de a belvárossal is közvetlen érintkezésbe hozza. Ezek előrebocsájtása, után a S.-féle ingatlan kártalanítási értékét • ölenként 40 frtban találta a kir. törvényszék megállapitandónak, támpontul véve különösen a Rakovszky-féle 1895. évi 47 frtos vételt (térkép 8.), a szakértőknek többsége által felállított azon számítást, mely szerint 1894 év augusztus hóban S. és neje a kisajátított telket 24 frt 96 krért vették és hogy ennek a becsléskor az időközi kamatok hozzászámitásával 29 frt önköltségbe jött. A térkép 1, 2, 3, 4, 7 alatti ingatlanok 45—95 frtközt igazolt vételáraihoz hozzáadván még a hid által előidézett értékemelkedést, a St.-féle ingatlan 40 frtos árával arányban állanak azok értéke, emennél sokkal nagyobb figyelemmel a hídfeljáró körül közvetlen fekvésükre, sokkal kisebb terjedelmükre és kiépítésükre, különösen nagyrészt három oldalról való utcai homlokzataikra. Az 5 és 6 térképszámu területek, mint a Gellérthegy sziklái közé felnyúló 20 és 30 frtnyi ára figyelembe nem jöhet. A 17 alattival igazolt 4 frt 87 kros vétel, mint 1891-ben történt, összehasonlításul nem szolgálhat, eltekintve attól, hogy igen kis homlokzata van ezen teleknek és csak a kevésbé értékes promontori utca ítérkép 14.) A térképen 15—18 számmal jelzett területek (20—22. mellékletek) mint sokkal távolabb fekvő nagy ingatlantömböket képező területek ugyancsak összehasonlításul nem használhatók. Leginkább megközeliti a St.-féle ingatlan értékét a R.-féle (8j alatti telek. Ennek 1895-ben elért 45 frtos vételárával szemben a St.-féle telek ára 40 frtban azért találtatott megállapitandónak, mert a hídfőtől jóval távolabb esik és nem a kiépített részhez sorakozik; továbbá mert bár a St.-féle telek a fehérvári és a promontori utakon, valamint mélységében egy uj nyitandó utcára bir homlokzattal, mégis értékesítését a nyitandó uj utca 5°/o esése és lejtős volta hátrányosan befolyásolja. A Hets-féle vétel 15 frt 78 krért irányadóul azért nem vétetett, mert a S t e r n-féle 1894. évi vételáron is messze alul marad; mert azon telek (térkép 10.) már a hegyoldalon fekszik s mert az összes igazolt árakkal arányban nem áll és igy csak különösen kedvező körülmények behatása alatt kötöttnek vélelmezhető. A kir. törvényszék ehhez képest mindhárom szakértő érveinek, valamint a bemutatott adatoknak szorgos mérlegelése alapján a kártalanítási árat középszámitásu! 40 írtban találta megállapitandónak. A W.-féle ingatlan értéke • ölenként 30 frtban állapíttatott meg, ugyancsak a fenebbi indokok figyelembe vételével és a S.-féle megállapításhoz arányítva, Zs. szakértő véleményét elfogadva 25° ,,-kal alacsonyabban. Ezen 25<Yo-nyi különbözetet a kir. törvényszék különösen ezen telep azon nagy hátránya által találja indokolva, hogy középtelket képezvén, csekély homlokzata és igen nagy mélysége, továbbá ugyancsak erős lejtője mellett építésre csak kis mértékben alkalmas stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1897. évi ápril 29. 2,103. sz. a.) az elsöbiróság határozatát helybenhagyja stb. Indokok: Az 1881. évi 91. t.-c. 25. §. értelmében a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint lévén meghatározandó, a kisajátítást szenvedők ugyané törvénycikk 23. §-hoz képest megillető teljes és valódi kártalanítást, hacsak annak mérvére befolyással biró különös körülmények fenn nem forognak, a becsléskor létező árak képezik. A jelen esetben ilyen különös körülmények fenn nem forogván, a biróság feladata a becsléskor létező árak kinyomozása volt, de hivatásához nem tartozott annak vizsgálata, hogy emez árak alakulására minő körülmények voltak befolyással. A kérdésben forgó telkekre .nézve a létező árak az első biróság határozatában a felhozott adatok kellő tekintetbe vételével és azoknak megfelelően állapíttatván meg: a lelebbezett határozatot indokolását ál fogva helybenhagyni kellett. A budai 6,981. számú tjkvben lelvett ingatlan kártalanítási árának letétbe helyezésére vonatkozó elsőbirósági rendelkezés azért hagyatott helyben, mert az iratok közt levő tjkv tanúsága szerint ez az ingatlan terhelve van, a teher kitörlésének kimutatása végett a felebbezéshez mellékelt bizonyíték pedig figyelembe vehető nem volt. A m. kir Curia (1887. aug. 2. 4,189. sz. a.i a kártalanítási összeg és ennek kamata megállapítására vonatkozó rendelkezésében mindkét alsóbiróság határozatának megváltoztatásával, a S. József és neje L. Karolina tulajdonát képező, a Budapest főváros budai rész 5,374. sz. tjkben (10,571. 10,572.) hrsz. a felvett ingatlan kártalanítási ára nőienként 45 frtban, 18,744 • ölért összesen 84,348 frtban s a W. Frigyes, Irma, Lajos, Béla és Géza tulajdonát képező, a Budapest főváros budai rész 6,981. sz. tjkben 10,573. hrsz. a. felvett ingatlan kártalanítási ára • ölenkint 40frtban 9,863 • ölért összesen 39,452 frtban állapittatik meg stb. Indokok: Az 1881: XLI. t.-c. 54. §. utolsó előtti bekezdése szerint a kártalanítási ár meghatározására a szakértői vélemény nem feltétlenül irányadó ugyan; olyan esetben azonban, midőn a kisajátított tárgyak értékének meghatározása alapjául szolgáló körülmények mikénti alkalmazhatóságára a helyi viszonyok lényeges befolyást gyakorolnak, a szakértőknek a helyszínén szerzett tapasztalatokon alapuló, kellőleg indokolt s a tényekkel és körülményekkel ellentétben nem álló véleménye figyelmen kivül nem hagyható. Minthogy pedig a jelen esetben, mint ez az alsóbiróságok határozatának indokaiban helyesen kifejtve van, a kisajátított ingatlanok értékének meghatározása alapjául a helybeli árak szolgálnak; és minthogy e helybeli áraknak a kisajátított területekre alkalmazhatóságára ezek helyiségének és fekvésének az adásvétel tárgyát képezett egyéb ingatlanok helyiségével és fekvésével helyszíni megszemlélés utjáni összehasonlításával vonható alapos következtetés; a kisajátítási ár megállapítására a szakértők többségének ugy a kisajátított, mint az adásvétel tárgyát képezett ingatlannak helyszíni megszemlélésére s egyéb, a közönséges adásvevésnél számba vetetni szokott körülményekre alapitott, alaposan indokolt, s az eljárás folyama alatt a felek által előterjesztett tényekkel és körülményekkel ellentétben nem álló véleménye találtatott irány-