A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. (Birói egyenruha és birói előkészítő szolgálat) - A nagyváradi igazságügyi palota

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁG1 HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 37. számához. Köztörvényi ügyekben A tulajdonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti, illetve az ingatlan birói árverésen való eladását követelheti. Ha azonban a tulajdonközösség tárgyát képező igatlanra szolgalmi jog van bekeblezve, és a szolgalomra jogosult az ingatlannak az ö szolgalmi joga fenntartása nélkül történendő elárverésebe bele nem egyezett, az ingatlan a szolgalmi jog fenntartása nélkül el nem árverezhető és csak végrehajtási árverés elrendelése eseten lehet kérdéses, hogy az árverés a szolgalmi jog fenntartása nélkül foganatositandö-e. A szegedi kir. törvényszék (189tí. évi április hó '23-án (>,(>(>0. sz. a.) D. N. Kálmánné szül. K. Sz. Jusztin felperesnek A.Mór és id. K. Sz. Bálint alperesek ellen vagyonközösség megszüntetése iránti rendes perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. Mert: Felperes keresetében előadja, miszerint a szentesi 14,115. sz. tkvben 1,375. hr. sz. a. felvett ház az ai alatt tkv sz. tanúsága szerint felében az ö, felében pedig A. Mór alperes javára, utóbbi része azonban id. K. Sz. Bálint haszonélvezetével terhelten van tulajdonilag bekebelezve, mert felperes a vagyonközösséget megszüntetni óhajtja, felhívta A. Mór aiperest, hogy vagy adja el neki 2,000 frtért tehermentesen részét vagy ö hajlandó 2,000 frtért neki részét eladni. Ezen feltételek egyikét sem fogadta el A. Mór, s mert felperes birtokközösségben mozogni nem akar, kénytelen a kérdéses ingatlan birói elkülönítése iránt pert indítani, s tekintve, hogy a kérdéses ingatlan tényleges állapotánál fogva természetben egyenlő arányban el nem különíthető, annak árverés utján id. K. Sz. Bálint holtiglani haszonélvezeti jogától menten leendő eladatását és a vételárnak felperes és A. Mór alperes közt egyenlő aránybani felosztását az id. K. Sz. Bálint szolgalmi jogától tehermentesen történendő eladásának tűrésére köteleztetését az előadott árverési feltételek mellett itéletileg kötelezni. Alperesek kérik felperest keresetével elutasítani és pedig alaki szempontból, amennyiben a jelzett ingatlanságot az ált. földhitelintézet 3,000 frt zálogjoga terheli, s anélkül e perben Ítélettel nem szerezhető ennek törvényileg biztosított s bekebelezett jogai ellenében, harmadik személyeket illető jog; alakilag helytelen, mert a kereseti árverési feltételek ítélet tárgya nem lehet, azok a végrehajtási törvény alapján az illetékes telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozván, de még idő előtti is, mert 2-odrendü alperes szolgalmi jogának törlése és tehermentesítésére ez ideig ítélettel nem bírván, e jog nélkül a vagyonközösség megoldható nem lehet, és az nem képezheti a tehermentesítést, de perérdemben elutasítandó a felperes keresetével, mert ezen ház fél jutaléka másodrendű alperes által felperesnö jogelődjének azon kikötéssel adatott, hogy az átruházási okiratban arra kötelezte magát, hogy id. Sz. Bálintnak haszonélvezeti jogát tűrni fogja s hogy a peres ház további birtoka ezentúl is a másodrendű alperest ületen di s így ezen kötelezettség felperesnőre is szállott s igy tehát saját ténye ellen nem pereskedhet. De a kereset törvényellenes, mert az 1881. évi LX. t.-c. 163. §-a alapján általános szabály, hogy valamely ingatlanság szolgalmi joga, mely telekkönyvileg bekebelezve van, az árverés által nem érintetik, s felperes keresete pedig minden ok nélkül a szolgalmi jogtól mentesen kéri az ingatlanok árverés utján való eladását. Továbbá törvényellenes, mert a másodrendű alperes szolgalmi joga fennállván, alkalmatlan időben kéretik a vagyonközösség megszüntetése, mivel elsőrendű alperes érzékeny kárával történne, mely elv állandó alkalmazást nyer bírósági joggyakorlatunkban. Végre mert nincs igazolva, hogy a természetben meg nem volna osztható s igy a közösségnek módja a felperesi keresete szerinti megosztása kivihetetlen; kérik elutasítani keresetével felperest. Felperes válaszában igazolja, hogy a fölhitelintézet zálogjoga időközben töröltetni kéretett, s mert azt felperesek a természetben való megosztást nem igazolták igy az árverés utján leendő közösség megszüntetését kérik, az árverési feltételek csak azért lettek elintéztetve, hogy azokhoz alperesek is hozzászólhassanak, de a tehermentesítéshez a szolgalmi jogtól kéri az árverést elrendelni, beismeri, hogy tényleg anyagi veszteség fogja érni mindkét felet, de mert tulajdonjoga korlátlan, kéri a vagyonközösséget megszüntetni és pedig éppen az anyagi veszteség kikerülése végett a szolgalmi jogtól tehermentesen. Alperesek megjegyzik, hogy alkalmatlan időben kéretik a vagyonközösség megszüntetése, tekintve, hogy felperes jogelö'dje Budapest, 1897. szeptember hó 12. több éveken át a kérdéses házban külön lakást élvezett fél tulajdona fejében, melyet még felperes maga is használt, s mely még most is rendelkezésére áll, nincs semmi ok a felperesi kereset jelen időben birói uton való eldöntéséhez. Ezek után a tanúkihallgatás eszközöltetett, melyből beigazolást nyert az, hogy ugy maga mint jogelődje a kérdéses házban különlakhelylyel birt s ez által begyőzetett azon körülmény, hogy ugy felperes, mint jogelőde a másodrendű alperes haszonélvezeti szolgalmi jogát a kérdéses ház birtoklása tekintetében tiszteletben tartották és a 2-/. alatti pedig a birtokjogát másodrendű alperes részére holtáig határozza meg: Ezen okból a szolgalmi jog ép részben hagyásával a keresetileg kért vagyonközösség e szolgalmi jog tehermentesítésével elrendelhető s itéletileg árverés utján való megszüntetése kimondható nem volt, de nem volt a vagyonközösség megszüntetése árverésileg e szolgalmi joggal terhelten sem elrendelhető, mert ugy az, mint felperes elismerték, hogy az egyik és másik fél roppant anyagi kárt szenvedne, s igy tehát alkalmatlan időben kéretett a vagyonközösség itéletileg leendő megszüntetése és mert szolgalmi jog fennállván, a felek pedig közakaratulag az árveréshez nem járulván, a vagyonérték veszteséget tekintve sem volt a vagyonközösség megszüntetendő főleg akkor, midőn felperes a kérdéses házban előzőleg is lakhelylyel birván, fele részét lakásának újra elfoglalásával birtokába is veheti, hogy pedig ebbeli szándékolt birtokba vételétől másodrendű alperes akadályokat gördített volna, a per során bizonyítani meg sem kisérlette, s igy a megosztott birtok természetben már a kereset beadása előtt közös megszűnvén lenni, az ingatlannak birói árverésen eladásának törvényes alapja is hiányzik: ezen szolgalmi jog nem léte miatt, mely felperesnek jogelődjétől reá háramlott, kötelezettséggé vált, saját ténye ellenében jelen keresetét még időelőttinek is tekinti s azt a szolgalmi jogból tehermentesen leendő árverés utján leendő vagyonközösség megszüntetését célzó kereseti részét pedig törvénytelennek találván, azzal felperest feltétlenül elutasítani kellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla (189t>. évi június hó 24-én 3,110. sz. a.) A kir. törvényszék Ítéletének megváltoztatásával a szentesi 14,1Í5. sz. tjkvben 1,373. hrzi. és 830 981. ö. i. számok alatt felvett házra és beltelekre nézve a felperes és A. Mór I. r. alperes közötti vagyonközösség ennek az ingatlannak az id. K. Sz. Bálint II. r. alperes javára bekebelezett holtiglani haszonélvezeti szolgalmi jog fentartása nélküli elárverezése által megszüntettetik, és ennek következtében felperes és alperesek végrehajtás terhével annak tűrésére köteleztetnek, hogy a fenntebb megjelölt beltelkes ház birói árverésen a körülirt szolgalmi jog fenntartása nélkül eladatván, a befolyandó vételár felerésze felperest illette, fele részére pedig az 1881. évi LX. t.-c. 191. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés nyerjen alkalmazást. Feljogosittatnak a peres felek, hogy az árverést jelen Ítélet végrehajthatóságának beállta előtt kérelmezhessék stb. Indokok: A vagyonközösségnek megszüntetését és a közös ingatlannak árverés utján eladását az ingatlan valamely hányadára bekebelezett szolgalmi jog nem akadályozhatja; tehát a korlátlan telekkönyvi tulajdonostárs, ki vagyonközösségben maradni nem köteles, a közösségnek árverés általi megszüntetését követelni jogosítva van, ha csak be nem bizonyittatik, hogy az ingatlant tulajdonos társával már véglegesen megosztotta, vagy pedig az ingatlan a természetben értékcsökkenés nélkül megosztható. Azt, hogy a tulajdonos társak a vagyonközösséget nyilvánkönyvön kivül tényleges és végleges felosztás által már megszüntettek, alperesek a per során nem is állították és a kihallgatott tanuk sem bizonyították, arra nézve pedig, hogy a kérdéses ingatlan egyenlő értékű részekre értékcsökkenés nélkül és akkép felosztható a természetben, hogy ez által a közösség minden tekintetben megszűnjék, alperesek semmi adatot sem terjesztettek elő felperes tagadásával szemben, sőt nem vonták kétségbe alperesek felperesnek azt az állítását sem, hogy 333 • ölnyi belteleknek a természetben való felosztását akadályozza az a körülmény is, miszerint Szentesváros szabályrendelete a 200 • öles telkek átalakítását is csak rendkívüli esetekben engedi meg, holott a szóban levő ingatlannak két egyenlő részre osztása által a beltelkek egyike sem tenne ki 200 • ölet. Tekintve már most, hogy felperes a szentesi 14,115. sz. j tjkvben az 1,373. hrszi szám alatt felvett beltelkes ház felerészé] nek szolgalmi jogtól mentes korlátban telekkönyvi feloszthatatlannak vélelmezett háznak ugy a belteleknek a szolgalmi jog fennj tartása nélküli elárvereztetését a közösség megszüntetése céljából a bevezetőleg kifejtettek alapján követelni jogosítva van,