A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. (Birói egyenruha és birói előkészítő szolgálat) - A nagyváradi igazságügyi palota

146 A JOG annál fogva felperes keresetének jelen ítélet határozó részében foglaltakhoz képest helyt adni kellett stb. A magyar királyi Curia (1897. évi június hó 15-én 5,377. sz. a.) A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsó'biróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: A közös tulajdonostársak bármelyike, ha csak a közösség fentartására magát nem kötelezte, annak megszüntetését követelni jogosítva van ugyan, és ha természetben a megosztás nem eszközölhető, az ingatlannak birói árverésen eladását kérheti. A tulajdonostárs azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja, ha az által a másik tulajdonostárs vagy a haszonélvezeti jog gyakorlására jogosult személy károsodása, illetve hátránya származik. Minthogy a közösség megszüntetését felperes árverés utján és oly módon kívánja, hogy a közös ingatlanra az árverés a II. r. alperes javára az I. r. alperes járulékára bekebelezett holtiglani haszonélvezeti jog fentartása nélkül rendeltessék el, ezáltal pedig II. r. alperes szolgalmi jogának természetben gyakorlásától elesnék, a mi reá nézve kétségtelenül hátrányos és minthogy II. r. alperes bele nem egyezett abba, hogy az árverés az ó' szolgalmi joga fenntartása nélkül rendeltessék el, a tulajdonostársakkal szemben pedig a haszonélvező abbeli jogának gyakorlását követelheti és csak végrehajtási árverés elrendelése esetén lehet kérdéses, hogy az árverés a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül foganatositandó-e és ennek megbirálása a végrehajtás körébe esvén, az 1881. évi LX. t.-c-ben előirt rendelkezések szerint e tekintetben az illetékes tkvi hatóság van hivatva annak idején dönteni. Mindezeknél fogva ama kereseti kérelemnek, hogy a vagyonközösség megszüntetése árverés utján és pedig II. r. alperes haszonélvezeti jogának fenntartása nélkül mondassék ki, helyt adni nem lehetett, miért is a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsó'biróság Ítélete a per főtárgyára nézve az itt felhozott indokai alapján volt helybenhagyandó stb. Az uj házassági törvény értelmében az engesztelhetlen gyűlölet bontó okot nem képezvén, uj tárgyalás rendelendő el a végből, hogy felperes a házasság felbontása iránti kérelmét az uj törvény anyagi szabályainak rendelkezéseihez alkalmaztassa, miután az uj törvény szerint, annak hatályba lépte előtt kötött házasságok, a korábbi jogszabályok uralma előtt létrejött tények alapján csak akkor bonthatók fel, ha ezen tények a jelen törvény szerint bontó akadályt képeznek. (1894. évi XXXI. t.-c. 189. §-a.) A perbíróságnak az 1881: LX. t.-c. 79. §-ában szabályozott eljárás mellőzésével a telekkönyvi hatósághoz közvetlenül intézett megkeresése alapján is van helye az alzálogjog bekebelezésének vagy előjegyzésének. (A kir. Curia 1896. április 23. 1,081. sz. a.) Az előjegyzett egyszerű zálogjog a végrehajtási jog feljegyzése után az adós tkvi tulajdonos egyoldalú kérelmére ki nem törölhető. IA m. kir. Curia 1896. május hó 7-én. 5,778. p. 895. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A keresk. törv. a részvénytársaságok által elhatározott alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptőke aláírására, befizetésére és bejegyzésére vonatkoznak s igy külön törvényintézkedés hiányában a joghasonszerüség alapján, a törvénynek azokat az intézkedéseit kell megfelelően alkalmazni és irányadónak elfogadni, a melyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megáilapittattak. A K. T. 149. §. szerint a társaság megalakultnak tekintendő, ha első sorban az alaptökéje biztosítva van; ugyanazon törvény 154. § ának utolsó bekezdése pedig megállapítja azt, hogy ha két hó alatt az alaptőke aláírás által biztosítva nincs, az aláírók az alapitóktól, a kiknek kezéhez az aláírók az aláírás által elvállalt kötelezettség fejében fizetést teljesítettek, a befizetett összegeket visszakövetelhetik Ez az elv alkalmazandó abban az esetben is, ha a részvénytársaság elhatározta, hogy alaptőkéjét felemeli uj részvények kibocsátása által, azonban a tervezett alaptőkefelemelés nem sikerült teljesen, ily esetben a részvényes, ki bizonyos számú részvényeket jegyzett, az azokért befizetett öszszeget jogosítva van visszakövetelni, mert a részvény-aláirónak befizetési kötelezettsége csak akkor állott be, ha az a cél, melynek eléréséhez aláírásával hozzájárult, tényleg eléretett, vagyis az alaptőke beszerzése aláírás által teljesen sikerült volna. A budapesti keresk. és váltótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok. A felek perbeli előadása és a cégjegyzéki iratoknak hivatalból történt megtekintése és a hivatalból a perhez csatolt cégjegyzéki kivonat alapján a következő tényállás állapíttatott meg: Az alperes részvénytársaság 1893. március 26-iki közgyűlése elhatározta, hogy a 3,250 részvényből álló 65,000 frtnyi alaptőke 1,750 darab 200—200 frtról szóló uj részvény kibocsátása által egy millió frtra felemeltetik. Az 1894. év április 8-iki közgyűlés e határozatot kifejezeten fentartotta és utasította az igazgatóságot, hogy a részvények elhelye- , zése és az alaptőke felemelése folytán szükségessé váló alapszabály bejegyzése iránt intézkedjék. Az igazgatóság e jegyzőkönyvet avval a kérelemmel mutatta be, hogy a közgyűlési határozat, mely szerint az alaptőke egy millió- forintra felemeltetik, bejegyeztessék és azt adta elő, hogy a szükségessé váló alapszabály-módosítás bejegyzését a felemelt tőke teljes befizetése, illetve biztosítása után fogja kérni. E kérvény folytán az alaptőke-felemelése tekintetében hozott közgyűlési határozat a 3,343'94. sz. végzéssel a cégjegyzékbe bejegyeztetett. Felperes az A) alatt csatolt 1893. július 25-én kelt igazgatósági elismervény szerint a kibocsátandó uj részvények közül 25 darabot jegyzett és ezeknek 5,000 frtnyi értéket részletekben és pedig az utolsó részletet 1894. május hó 1-én megfizette és ennek folytán az igazgatóság 25 drb részvényt az 1894. évi június hó 14-i kibocsátási idő kitüntetésével felperesnek megküldötte. Az igazgatóságnak az alperes részv.-társaság közgyűléséhez intézett 1894. évi jelentéséből kitűnik, hogy abból az 1,750 drb uj részvényből, a mely elhelyezendő volt, 1894. év végéig csak 75 drb. helyeztetett el és ugyanebből kitűnik, kogy az igazgatóság az 1894. évben S. és társa céggel oly szerződést kötött, mely szerint a cég 140,000 frtért árukészletet vett át a társaságtól és egyszersmind 75 darab 15,000 frt névértékű régi részvényt a társaságnak visszabocsátott. Az 1895. április 28-iki közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vévén, azt határozta, hogy a S. és társa cég által visszabocsátott 75 drb részvény megsemmisíttessék és annak helyébe az újonnan jegyzett 75 drb részvény lépjen és egyszersmind határozatilag kijelentette, hogy a részvénytőke állaga változást nem szenvedett, az alapszabályok e részbeni módosításának és a cégjegyzékbe való bevezetésének szüksége fenn nem forog. A kir. törvényszék a közgyűlés e határozata és az igazgatóság 1895. május 8-iki és 1895. január 25-iki jelentése alapján oly értelemben határozott, hogy a közgyűlésnek az a határozata, mely szerint a részv.-tőke a 75 drb részvény megsemmisítése által 15,000 frttal leszállittatott, a mely leszállításhoz az engedélyt a kir. törvényszék megadja és az a határozat, mely szerint a leszállított alaptőke a 75 drb. uj részvény kibocsátása által ismét előbbi magasságára emeltetett, a cégjegyzékbe bejegyeztetik. Az alperes részvénytársaság 1896. márc. 16-iki közgyűlése elhatározta a részvénytársaság felszámolását és e határozat a 30,666/96. számú végzéssel a cégjegyzékbe bejegyeztetett. Felperes keresetét a 25 drb részvénynek alperes rendelkezésére bocsátása mellett arra alapítja, hogy a közgyűlés által elhatározott részvénytőke-felemelés nem sikerülte folytán ő az általa jegyzett részvények átvételének kötelezettsége alul felszabadult. Azonban az a körülmény, hogy az alperes részvénytársaság által tervezett alaptőke-felemelés nem teljesen sikerült, nem akadályozza azt, hogy a felemelés annyiban, a mennyiben sikerült, keresztül vitessék és ismert dolog, hogy a gyakorlatban tervezett alaptőke-felemelés részleges keresztülvitele elő szokott fordulni. E szerint az alperes részvénytársaság közgyűlésének az a határozata, mely szerint az 1,750 drb részvény kibocsátásával tervezett alaptőke-felemelés csak a jegyzett 75 részvény erejéig vitetett keresztül, szabályszerű és a gyakorlatban ily esetekben szokásos eljárásnak is megfelelő. Miután pedig felperes az alperes részvénytársaság által kibocsátott uj részvények közül 25 darabot megvett a nélkül, hogy kötelezettsége érvényességét a tőkefelemelés teljes sikerültétől tette volna függővé és igy az a körülmény, hogy a tervezett alaptőkefelemelés nem teljesen sikerült, őt az általa vett 25 drb részvény átvételének kötelezettsége alól fel nem szabadítja és minthogy alperes részvénytársaság közgyűlése az alaptőke felemelését 75 részvény erejéig szabályszerűen keresztül vitte és a részvényeket kibocsátotta, a felperes által jegyzett 25 darabot felperesnek megküldötte és igy a maga részéről mindent megtett, a mire felperessel szemben — a részvényjegyzésből folyólag — kötelezve volt és minthogy a közgyűlési határozattól és annak a cégjegyzékbe történt bejegyzésével a felperes által fizetett összeg szabályszerűen az alaptőkéhez csatoltatott és annak alkatrészévé vált és igy azt felperes a k. t. 163. §. értelmében a részvénytársaság fennállása alatt vissza nem követelheti: ennélfogva felperesnek az általa fizetett 5,000 frt visszakövetelése iránti igényét megállapítani nem lehetett. Felperes igénye megállapításaként a k. t. 154. §-ának arra a rendelkezésére is hivatkozott, mely szerint a részvényaláirás nem teljes sikere esetében, az aláírók a befizetett pénzt visszakövetelhetik. Azonban ez az intézkedés csak a részvénytársaság alapítására vonatkozik és a törvénynek avval az intézkedésével függ össze, hogy a részvénytőke összege a tervezetben kiteendő és hogy a tervezetnek ez az intézkedése a közgyűlés által nem változtatható meg. Minthogy pedig a létező részvénytársaság alaptőkéjének felemelése esetén tervezet készítésének helye nincs és az alaptőke-felemelés különben is lényegesen eltérő intézkedés a részvénytársaság alapításától, ennélfogva a k. t. 154. §-ának intézkedését a jelen esetre alkalmazni nem lehet. Végül nem döntő felperes igénye tekintetében az a körülmény, hogy az alperes részvénytársaság közgyűlése a részvénytőkének a jegyzett 75 drb részvény erejéig való felemelésével együtt, ennek a S. és társa cég által visszabocsátott 75 drb részvény erejéig 1 való leszállítását is elhatározta, mert az ez irányban való határozat-