A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. (Birói egyenruha és birói előkészítő szolgálat) - A nagyváradi igazságügyi palota

260 A JOG rólam*, nem szenvedhet kételyt, hogy vádlott beismerő vallomását nem önként, hanem a bilincsek által okozott, az orvosi véleményben bizonyított erős bilincselés folytán keletkezett fájdalmak hatása alatt tette, miért is a vádlottnak a csendőrség előtt tett vallomásnak bizonyító erő nem tulajdonitható stb. (1897. aug. 10. 7,527.) Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységéről az 1897. évi január hó i-tól augusztus hó 31-ig. Beérkezett: polgári 8,597, ker. és váltó 1,805, úrbéri 109, felülvizsg. sommás: 449, büntető 13,517, fegyelmi 489, összesen: 24,966.Elintéztetett: polgári 4,619, ker. és váltó 1,209, úrbéri 74, felülvizsg. sommás 317, büntető 7,404, fegyelmi 383, összesen 14,006. Hátralék polgári 3,978, keresk. és váltó 596, úrbéri 35, felülvizsg. sommás 132, büntető 6,113, fegyelmi 106, összesen 10,960. A m. kir. Curia polgári és büntető tanácsainak beosztása 1897. aug. 29—szept. 26-ig I. tanács. Elnök: S z a b ó Miklós. Birák: Németh Lajos, Ádám András, Béres János, Popu József. Fényes Miklós, Egry Kálmán, Z a c h á r Emil, Istvánffy József, Kársa László. — II. tanács. Elnök: Szabó Albert. Birák: Kiszely Tiborc, Mezey Albert, Fabiny Ferenc, Hanrich József, — III. tanács. Elnök: . . . Birák: Keresztszeghy Lajos, Stefanidesz Henr. Asztalos Aba, Gyárfás Ferenc, P e c h á t a Endre, Tergovcsics István, G r u b e r Gusztáv. — IV. tanács. Elnök: Oberschall Adolf. Birák: | a n icsek József, Hegedűs László, Beck Hugó, Végh János, G r e c s á k Károly, KovácsAntal. Tarnay János, Jó k u t h y Albert, Fabiny Ferenc, — V. tanács. Elnkö: Ruby Antal. Birák: P á s z t é 1 y i János, G o 111 Ágost, B e n e Kálmán, Hűvös Károly, Uhlyarik Gedeon, Hor vá t h Kálmán. - VI. tanács. Elnök: Szabó Ágost. Birák: O effn er Ferenc. B osi ts Gábor, Frink Endre, T r u x Hugó, I 1 1 y a s e v i t s Jenő, A v a r f y Károly. — VII. tanbás. Elnök: . . . Birák:I Illyés Károly, Klimkó István, Vaszilievits Vazul, Piukovics Ödön, Harmos Gábor, Major Kálmán. — Büntető tanácsok I. tanács. Elnök: Czorda Bódog. Birák: B a r t h o d e i s z k y Gyula, Sebestyén Mihály. S c h e d i u s Lajos, Székely Ferenc, M i k ó Miklós. — II. tanács. Elnök: Andrássovits Bélai Birák: Keömley Pál, Vita Sándor, S t e e r Ferenc, Székács Ferenc, O n a c i u Sándor. — III. tanács. Elnök: S é 1 1 e y Sándor. Birák: Kelemen Mór, B i b ó István, Németh Péter, Nyers Lajos. IV. tanács. Elnök: Ve szprémy János. Birák: B a 11 o g h József, Csider László, Nagy Sándor, Mezei János. V. tanács. Elnök: .... Birák: B ö m c h e s Gyula, L o s o n c y Ödön, Neuberger Ignác, V á 1 k a i Bertalan, Farkas Géza, B e r 1 o g i a Ábrahám. Kérdések a vádlotthoz. A m. kir. Curia szándékos emberölés bűntettével vádolt B. Márton elleni bűnügyben. Alaki sértést nem képez a védelem i észéről felhozott ama körülmény, h< gy a kir. törvényszék részéről a vád és védbeszédek elmondása után is intéztettek vádlotthoz az ügy érdemét érintő kérdések. A kir. törvényszék részéről ugyanis íelvilágositó és az ügy elbírálására bővebb anyagot szolgáltató kérdések bármikor és az említeti beszédek után is intézhetők vádlotthoz, mert ez által sem vádlott, sem sértettek, sem más ügyfelek jogsérelmet nem szenvednek. (1897. évi augusztus hó 11-én 7,763|97. B.) Bennfelejtették a fogházban. Alább közöljük a kir. Curia fegyelmi bíróságának Ítéletét egy budapesti törvényszéki bíró ügyében. A kir. tábla mint elsőfokú fegyelmi bíróság az illetőt felmentette a vád alól, menthető véletlen tévedésnek minősítvén az esetet. A m. kir. Curia: M. N. budapesti kir. büntető törvényszéki biró elleni fegyelmi ügyben itélt: A budapesti kir. tábla fegyelmi bíróságának Ítélete megváltoztatik, vádlott M. N. budapesti kir. büntető törvényszéki biró az 1871. évi VIII. t.-c. 20. §. a) pontja alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik és ezért az idézett törvénycikk 22. §-ának a) pontja értelmében «rosszalás <-ra Ítéltetik. Indokok: A súlyos testi sértés büntette miatt elitélt S. R. bűnügyét tárgyazó iratokkal és a vádlott beismerésével teljesen be van bizonyítva a következő tényállás: A. m. kir. Curiának az emiitett bűnügyben 1896. évi április hó 30-án 3,669. sz. a. kiadott Ítélete szerint S. R. azzal a meghatározással ítéltetett 1 évi börtönbüntetésre, hogy ennek kezdete a curiai ítélet keltétől számítandó és hogy abból a vizsgálati fogság által 11 hónap kitöltöttnek veendő. E szerint tehát S. R.-nak 1896. május 30-án kellett volna szabadulni. A kir. Curiának a budapesti kir. büntető törvényszéknél május hó 6-án iktatott Ítéletét azon hó 13-án a vádlott intézte el akként, hogy az ítélet kihirdetésére határnapul június hó 30-ik napjának reggeli 9 óráját tűzte ki. Ennek aztán az lett a következménye, hogy S. R. csak a curiai ítélet kihirdetésének megtörténtekor bocsáttatott szabadon, s igy 30 nappal tovább tartatott fogva, mint a mennyire végérvényesen kiszabott börtönbüntetése terjedt. A vádlott törvényszéki biró beismeri, hogy a curiai itélet elintézését tárgyazó végzés fogalmazványi ivében a határnapot ő töltötte ki; a fegyelmi vád alól azonban azzal kívánja magát menteni, hogy kiszámítva azt, hogy a curiai itélet értelmében a börtönbüntetés utolsó napja május 30-ára esik, ezt a napot akarta az itélet kihirdetésére határnapul kitűzni, azonban véletlenségből május helyett júniust irt. Annak pedig, hogy ez egyáltalában megtörténhetett, az volt az oka, hogy május hó 9-én egy koronként visszatérő ideges bántalomban (asthma) megbetegedvén, ennek a hónapnak a 13. napján még nem egészen egészséges állapotban jelent meg a hivatalban; ott pedig a segédje által feldolgozott és általa feldolgozandó ügyek nagy halmazát találván, lázas sietséggel látott a munkához és ebben a lázas sietségben történt meg a határidő eltévesztése, ez tehát véletlen esetnek lévén tekintendő, fegyelmi vétséget nem képez. E védelmet azonban, eltekintve attól, hogy az abban fog lalt állitások nem bizonyittattak, figyelembe venni nem lehetett; mert: a) a kihirdetési határidő helytelen kitűzése nem az állított beteges állapotban, hanem a kir. curiai itélet figyelembe vételének vétkes elmulasztásában, s a büntető ügyszabályok 119. §. rendelkezésének meg nem tartásában találja alapját. Ezt mutatja a védelemnek az a tétele is, hogy vádlottnak a határidő helyes volta iránt kételye támadván, ebbeli aggályát 1896. május 30-án nem a kir. curiai itélet megolvasásával, hanem biztos támpontot nem szolgáltató szóbeli tudakolással igyekezett megszüntetni, de maga az a körülmény, hogy vádlott a kihirdetést 1896. május 30-ának d. e. 9 órájára akarta kitűzni, a börtönbüntetés végrehajtása tárgyában 1880: augusztus 9-én 2106. sz. a. kelt rendelet IV. számú utasításának 85. §-ában foglalt ama rendelkezésbe ütközik, a mely szerint a rab, börtönbüntetésének kiállása után következő napon reggel bocsátandó szabadon, a délelőtti 9 óra pedig a szabadon bocsátás reggeli idején tul esik és kizárja azoknak a rendelkezéseknek foganatosithatását, a melyeknek a szabadonbocsátást meg kell előzni; b) a munkahalmaz esetleg csak a hátralékot védheti, de az elintézésnél vaiamely szabály meg nem tartását, a kötelesség vétkes megszegésének következményei alól nem mentesítheti. Ezek alapján a vádlott javára a vétlen véletlen nem érvényesülhetvén, őt az 1871: VIII. t.-c. 20. §. a) pontja alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek kellett nyilvánítani, büntetését azonban, figyelemmel eddig nem kifogásolt működésére, az idézett törvénycikk 22. §-ának a) pontja alapján kellett kiszabni. (1897. évi május hó 22. 321. sz. a.) Judikatura az igényperekben. A budapesti kir. törvényszék fellebbezési tanácsa: Abból a körülményből, hogy az igényelt ingók huzamos idő óta vannak a végrehajtást szenvedő birtokában, hogy a végrehajtást szenvedett állandóan végrehajtási zaklatás alatt áll, hogy az állítólagos bérbevett bútorok után a szerződés szerint, bér címén fizetett összeg azok értékével nincs mint bérösszeg megfelelő arányban, a felebbezési bíróság is azt a tényállást állapítja meg az 1893 : XVIII. t.-c. 64. §-án alapuló, szabad mérlegelési jogával élve, hogy a közjegyzői okiratokba foglalt szerződés nem bérleti, hanem bérleti szerződés alakjába burkolt adásvételi jogügylet. Minthogy pedig e tényállás a felperes tulajdonjogát kizárja, ennélfogya a céltalan bizonyítási eljárás mellőzésével az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része a felperes tulajdonjogának hiányából volt helybenhagyandó. (4897. július 25. II. D. 111.) Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elöfizetöinkti.ek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Brassó H. L. Dávin M. — Prázmár község 85'97. sz. a C. máj12. mv. — Cegléd T. A. Rosenfeld K. — közalapítványi ügyigazg1867/97. sz. a C. f. hó 1. hh. — Dr. V. Zs. Fischer G. — ceglédi gazd. gőzmalom e. a m. k. T. 4,563/97. sz. a. f. hó 7. mv. — Eger CsJ. Tóth J. — Tóth E. 793/96. sz. a C. f. hó 2. mv. — Dr. U. J. Paulovich A. fenyitő-ü. a T. f. hó 7. hh. — Gyöngyös F. I. Fülöp Apolló — Fülöp M. és Gv. e. a T. 5,988 97. sz. a. n. e. eld. Nyárasdy. — Hodságh dr. L. F. Taubner L. — Taubner A. 838/97. sz. a C. f. hó 2. fo. — Ipolyság dr. S. F. Piri J. — Piri M. s tsa 4.652/96. sz. a C. f. hó 7. hh. — Lőcse dr. B. M. 850/97. sz. ügy még elintézetlen. — Magyar óvár \ dr. S. G. Gondár P. — Gondár Gy. 2.203/97. sz. a C. jun. 24. hh. — M.-Sziget dr. H Zs. M. A. — M. A. 1,281/96. sz. a C. f. hó 3. hh — Nagy-Atád dr. N. G. Kotzó P. — Bodics J. 1,320/96. sz. a C. f. hó 3. hh. — Nyíregyháza F. B. Zoltán S. — gr. Giovanelli 3,211 97. sz. a C. jun. 25. rhh. — Pozsony P. A. Hamar — Molnár s tsa érk. 3,950/97. sz. a n. e. eld. Egry. — Szász-Régen dr. C. Á. Fodorán Sz - Petra N. érk. 1,999/97. sz. a. n. e. eld. Frink. — Szegzárd dr. S. L. Özv. Székely V.-né — Stam I. érk. 535/97. sz. a. n e. eld. Horváth. — Stöber L. — Preller J. érk. 3,814/97. sz. a. n. e. eld. Piukovics. — Braun L. — Csepke G.-féle ügy a C-hoz nem érk.— Ács J. — Dremovits J. érk. 5,108/97. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Szűcs J. — Fejős E. érk. 3,977/97. sz. a. n. e. eld. Pásztély. — Szélig B. s tsai féle ügy érk. 2,333/97. sz. a. n. e. eld. Nedeczky. — Dr. Stei ner L. — Boda C. érk. 3,840/97. sz. a n. e. eld. Stefanidesz. — Dr. Papp J. — Gerenday M. érk. 3,908/97. sz. a. n. e. eld. Stefanidesz. — Szécsény P. S. Bablena M. — Józsa J. 2,577/96. sz. a C. jun. 16. vu. — Szombathely dr. V. Ö. Thurn Taxis V. hercegnő — Brosch J. 2.079/97. sz. a C. m. hó 9. rend. — Sopron dr. K. Supper A. — Mondl T. 3,098/97. sz. a C. m. hó 31. hh. — Temesvár S. B Ritter szül. Kovács T. s tsa érk. 4.497/97. sz. a. n. e. eld. Székely. — TiszaFüred dr. S. H. Chikács A. — Kunhegyesi tak pénztár 1,093/9(5. sz. a C. f. hó 3. mv. — D. K. Bartha F. — Tóth L. 2,262/97. sz. a C. jun. 10. mv. — Versec dr. S. K. Jargovits J. s tsa — n.-szredistyei r. kath. hitk. 1.617/97. sz. a C. f. hó 2. hh. — Zala-Egerszeg j. M. Rechnitzer M. és Poltár L. — Zalám. közp. tak. pénztár érk. 548/97. v. sz. a. n. e. eld. Jókuthy. Pap Sándor szász-régeni ügyvéd irodájában gyakorlott esetleg ügyvédi irodát önállóan is vezetni képes ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. Német és román nyelvben jártasok előnynyel birnak. 2—3 PA1.LAS RéSZVfcNYrÁBÍAÍAI NYOMDÁJA 8UDAPE8TFN