A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. (Birói egyenruha és birói előkészítő szolgálat) - A nagyváradi igazságügyi palota

A JOG 259 festett oly asztal, melyen irni szoktak és fiókokkal van ellátva, pótolja a fogház celláiban meglenni szokott berendezési tárgyat, pardon, van még egy festett szekrény a restáns acták részére, s egy oly ruhafogas, melynek készítője legalább 40 év óta aludhatja az igazak álmát! Tudva lévő', hogy minden törvényszéknél pertári helyiség is van, ennek berendezése azonban legalacsonyabb fokra szállítja le a ^berendezés- szónak fogalmát, mert egy rozoga asztal és hason minőségű egy pár szék oly helyiség berendezésének nem mondható, mely helyiségben ily nagy törvényszéknél egyszerre néha 50 ügyvéd is megfordul! s az pedig megbotránkoztató, midőn egyik ügyvédnek a másik alul kell a széket elkapkodni, ha tárgyalását végezni akarja. És így megy ez tovább a segéd, és kezelő-személyzet helyiségében való berendezésnél! Nem kevésbbé elszomorító a büntető törvényszék és a két járásbíróság hivatalos berendezése is. Mindezeket azért bocsátottam előre, mert mintha fülhegygyel arról értesültem volna, hogy az igazságügyi kormány egy 400,000 frtos palotába ezen fent eléggé nem is jellemzett leltári tárgyakat vagy azok túlnyomó részét akarja bevitetni, s miután minden alkalommal az igazságszolgáltatás egyenrangú tényezője, az ügyvédi kar szavát, ha az igazságszolgáltatás hátrányára szolgálhatna valami, felszokta emelni, e sorok irója, mint az ügyvédi kar egyik szerény tagja, az igazságügyi kormány figyelmébe ajánja, hogy nem volna méltó az igazságszolgáltatás magasztos hivatásához, nem volna méltó azon sok alkotáshoz, melynek egyik társa a nagyváradi igazságügyi palota, ha ez nem teljesen uj, és a modern igényeknek megfelelő módon ellátott berendezéssel szereltetnék fel! Tudjuk, hogy az igazságügyi administratió egyik fő súlypontja ma a táblai elnökök vállain nyugszik s az igazságügyminister ur, a táblai elnök informatiói szerint szokott határozni és épen ezért a nagyváradi tábla körültekintő elnökéhez is fordulunk, s midőn szives emlékezetébe hozzuk, hogy midőn ő, mint a nagyváradi ügyvédi kar egyik legdíszesebb tagja, ezen hivatalos helyiségekben megfordult, bizonyára visszataszító hatással volt ennek belső berendezése reá is és egy percig sem kételkedünk abban, hogy az utolsó Íróasztalig uj és méltó berendezést fog az igazságügyi kormánynál javasolni és csak mende-monda, hogy a régi felszerelés fog bevitetni, mert utóvégre, ha a díszmunkák circa 50,000 frtot tesznek ki, akkor a belső berendezésre 20—25,000 frot torditani nem lesz sok. Dr. Roscnthal Mór. nagyváradi ügyvéd. Vegyesek. A Magyar Jogi Lexikon és a külföld. A Magyar Jogi Lexikon,a mely hazánk legkiválóbb jogtudósainak közreműködésével Márkus Dezső dr. kir. törvényszéki bíró szerkesztése alatt a «Pallas» irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában foga jövő év folyamán megjelenni, a külföld jogászköreiben is élénk érdeklődést keltett. Márkus dr.-nak sikerült is a nyár folyamán számos elsőrangú külföldi jogász közreműködését biztosítani e nagyszabású és rendkívüli fontosságú mű számára. Ez írók közt találkozunk B r u s a ÍTurin), F i o r e (Nápoly), G a r o f a 1 o (Róma), G u m plowic (Grác), van Ham el (Amsterdam), Laban d (Strassburgi, Lombroso (Turin), Meili (Zürich), P r i n s (Brüssel), Randa i Prágai, Torres C a m p o s "(Granada) egyetemi tanárok és mások európai hirü neveivel, a kiktől a Magyar Jogi Lexikon kizárólag eredeti tanulmányokat fog közölni sajátképeni szakmájuk köréből, első sorban amaz elméletekről, amelyeknek megalapítóiként ismeri őket az egész művelt világ jogtudománya. Az alsóbb hatóságokhoz tévesen benyújtott közigazgatási bírósági panaszok elfogadásának eltiltása s a feleknek a panasz beadására nézve leendő útbaigazítása tárgyában a belügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki: A m. kir.közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. t.-c. 85. és 93. §-a, valamint a 21,973/96. M. E. számú általános végrehajtási utasítás 8-ik pontja értelmében, az érdekelt felek panaszát annál a hatóságnál kell benyújtani vagy bejelenteni, melynek határozata vagy intézkedése ellen irányul; ugyancsak a végrehajtási rendelet 14. pontja szerint pedig a kellő időben, de illetéktelen helyre beadott panasz joghatálylyal nem bir. A végrehajtási rendelet 8-ik pontjának második bekezdése szerint, az alsóbb hatóságoknak még közvetítés, vagyis az illetékes felsőbb hatóságokhoz való juttatás céljából sem szabad a panaszokat elfogadni. A m. kir. közigazgatási bíróság által szerzett tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az alsóbb hatóságok a legtöbb esetben nemcsak elfogadják a náluk beadott vagy bejelentett panaszokat, hanem azoknak az illetékes felsőbb helyre való felterjesztése körül gyakran oly késedelmesen járnak el, hogy — jóllehet a közigazgatási bíróság a kezdet nehézségeinek kellő figyelembe vételével a megengedhető legméltányosabb eljárást tanúsítja, a panasz határidejének lejárta miatt, a hatósági közvetítésből a felekre nem ritkán hátrány származik. A többi közt különösen kifogás alá esik a házközösségi ügyekben eljárni hivatott némely hatóságnak e részbeni eljárása. Annak oka pedig, hogy a felek hirósági panaszukat, a törvény és végrehajtási rendelet ellenére, többnyire az alsóbb hatóságnál nyújtják be, abban rejlik, hogy a jogkereső közönség, mely magát az uj rendszerbe még nem élte bele: az illető hatóságok részéről, melyeknek intézkedése vagy határozata ellen bírósági panasznak vau helye, nem részesül kellő útbaigazításban. Ennélfogva a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének az 1896: XXVI. t.-c. 133. §-a alapján hozzám intézett megkereséséhez képest, ezennel elrendelem, hogy az alsóbb hatóságok a hozzájuk tévesen beérkező panaszok elfogadásától szigorúan^ eltiltassanak, ; egyúttal utasíttassanak, hogy a mennyiben postán érkezik be hozzájuk a panasz, azt ugyanazon uton megfelelő útbaigazítás mellett a félnek azonnal küldjék vissza. Egyúttal a fentebb idézett általános végrehajtási rendelet 6-ik pont végső bekezdésének kiegészitésekép azt is elrendelem, hogy mindazon hatósági határozatokban, melyek ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni, annak kitétele mellett, hogy a határozat ellen 15 nap alatt bírósági panaszt lehet emelni, minden esetben egyúttal az is megjelöltessék, hogy a panasz hol adandó be ? Végül kijelentem, hogy a szabálytalanul vagyis az alsóbb fokú hatóság közvetítésével beérkezett panasz a közigazgatási bírósági panaszokról a f. évi 4,472. és 33,875. sz. itteni körrendeletek értelmében vezetendő, külön iktató könyvbe mindenesetre bejegyzendő, minthogy a szabálytalan módon beérkezett panasz sem vonható el a további rendes eljárás és a kellő nyilvántartás alól. Budapesten, 1897. évi augusztus hó 6-án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre s. k. államtitkár. Végrendeleti végrehajtó és zárgondnok által előbbi minőségben benyújtott számadás megvizsgálására az árvaszék illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 69,491. sz. határozata Ny. vármegye árvaszékéhez. A néhai özv. K. Ignácné, szül. D. Szidónia hagyatéki ügyéből kifolyólag T. György végrendeleti végrehajtó számadásainak megvizsgálása iránt a v—i kir. járásbíróság és árvaszék között felmerült hatásköri összeütközés ügyében kelt felterjesztésére, az igazságügy miniszter úrral egyetértve, kijelentem, hogy az árvaszéknek az a végzése, melyben az eljárásra magát illetéktelennek mondotta ki, egész terjedelmében téves alapokra van fektetve. Igaz ugyan, hogy T. Gy. ügyvéd a néhai özv.K. Ignácné hagyatékához tartozott egyik ingatlan részére nézve, a mely ingatlan rész a néhai K. Ignác hagyatékához tartozott, másik ingatlan részszel a tagosítás alkalmával egy tagban hasittatott ki és melyre vonatkozólag az örökösök arra nézve, hogy melyik rész illeti az egyik és melyik a másik hagyatékot, megegyezni nem tudtak, a v—i kir. járásbíróság által zárgondnokká rendeltetett ki; de ezen körülmény a hatáskör kérdésére semmiféle befolyással sem bir mert a jelen ügyben nem T. Gyulának zárgondnoki számadásairól, hanem ugyanannak mint néhai özv. K. Ignácné végrendelete végrehajtójának számadásáról van szó. Néhai K. Ignácné szül. D. Szidónia, az 1886. évi augusztus hó 5-én haltel; hagyatékára nézve az örökösödési eljárás az árvaszék 17,361/1886. számú végzésével elrendeltetett, hagyatéka gyámhatóságilag tárgyaltatott s T. Gyula ügyvéd, mint végrendeleti végrehajtó számadásainak beadására ugyancsak az árvaszék végzéseivel köteleztetett. Ezen hagyatéki ügy az árvaszéki határozatban emiitett K. István és társai hagyatéki ügyével semmiféle összefüggésben nincs. Ezekre, valamint arra is tekintettel, hogy az ügyben kiskorú örökös ez idő szerint is érdekelve van, kétségtelen, hogy a nevezett végrendeleti végrehajtó által ezen minőségben benyújtott számadásoknak megvizsgálása is az árvaszék hatáskörébe tartozik. Ennélfogva felhívom az árvaszéket, hogy nevezett végrendeleti végrehajtó számadásait vizsgálja meg s az átvizsgálás eredményéhez képest intézkedjék. A budapesti kir. büntető törvényszéknél a végtárgyaló tanácsok beosztása a következő: 1897. évi szeptember 5-től szeptember hó 19-ig. Hétfőn. Elnök: Fekete. Bírák: Richter, Agorasztó. Kedden. Elnökök: Cárán, Soós K. Bírák: C s e k e, Ru t tk ay, B ak o ny i, Schmidt. Szerdán. Elnökök: Lenk, Eördögh. Birák; Cekelius, Maruc, Bakonyi Schmidt. Csütörtökön. Elnök: Fekete, Bírák: R i c h t e r, Agorasztó. Pénteken. Elnökök: Cárán, Soós K. Birák: Cseke, Ruttkay, Cekelius, Maruc. Szombaton. Elnökök: Lenk, Eördögh. Birák: Agorasztó, Schmidt, Ruttkay, Bakonyi. — 1897. évi szeptember 19-től október 3-ig. Hétfőn. Elnökök: Zsitvay (sajtó), F e k e t e, H a upt. Birák: C se k e, Agorasztó, Bakonyi, Schmidt, Richter, Maruc z. Kedden. Elnök: Soós. Birák: Ruttkay, Cekelius. Szerdán. Elnökök: Lenk, Eördögh. Birák: Cekelius, Maruc z, Ruttkay, Szepessy. Csütörtökön. Elnökök: Z s i t v a y 'sajtó), Fekete, Haupt. Birák: Cseke, Agorasztó, Bakonyi, Schmidt, Richter, Szepess y.Pénteken. Elnök: S o ó s. Birák: Ruttkay, M aruc. Szombaton. Elnökök: Tóth E., Lenk, Eördögh. Birák: Cs eke, Agorasztó, Bakonyi, Schmidt Richter, Szepessy. A rendőrök előtt tett beismerő vallomás. A m. kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság Ítéletének megváltoztatásával K. Juonné vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentetik és szabadlábra helyeztetni rendeltetik.Indokok :Habár vádlott a rendőri nyomozat rendén beismerte azt, hogy ő a B. Vaszilika szénaboglyáját felgyújtotta, mégis, minthogy D. Juon vallomása szerint a cbilincselve volt vádlott előtte oda nyilatkozott, mikép beismeri a gyujtogatást, ha a bilincsektől megszabadítják és tényleg csak a bilincsek leoldása után tett beismerő vallomást; minthogy ugyan sak D. Juon vallomása szerint a csendőr annak hallatára, hogy vádlott vallani akar, azt jegyezte meg ^várjunk még néhány percet* és csak pár perc után kérdezte azt, hogy mit akar az asszony, mire azt felelte «hogy akár én tettem, akár nem, bevallom, csak a láncot vegyék le