A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 33. szám - Közegészségügyi törvényhozási kérdések - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [18. r.]

236 A JOG és sokszor a sommás törvény 204. §-ában foglalt rendelkezésnek erőltetett alkalmazás mellett jutottak abba a helyzetbe, hogy alsó bíróságoknak az anyagi igazság szempontjából felette sérelmes ítéletét vagy eljárását egészben, vagy részben feloldhassák és az anyagi igazságnak érvényesülésére módot és alkalmat nyújthassanak. Nyilt kérdések és feleletek. A házassági jogból. (Felelet). A «J o g» f. évi augusztus hó 8. számában Nyilt kérdés és feleletek* rovatában I)r. Hecht Ignác kartárs ur által felvetett kérdésre. A fölvetett kérdés annyival is inkább érdekes, mert erről házassági jogunk nem rendelkezik világosan, de szerintem, tekintettel arra, hogy a törvényhozás a házassági jog megalkotásával a jogegységet intendálta megteremteni a házasságkötés és felbontása körül, nem találok támpontot arra nézve, hogy miéft statuálna épen a zsidó házasságok felbontására nézve az általános alul külön rendelkezést, de meg egyébként a törvény 123. §-ból per analógiám iuris önként következik, hogy a miként a házasság megkötésénél kell, hogy ezt a polgári kötés megeló'zze, nem lehet az másként ennek felbontásánál sem, miután a házasságkötés oly állandó jogviszonyt teremt a házasfelek között annak felbontásáig, hogy azt oly közbeneső cselckménynyel, mint például a «getlevél» — mig e jogviszony jogilag érvényes és jogerejüleg felbontva nincs, megszakítani, megbontani nem szabad és nem lehet. Ezek szerint én nem osztom igen tisztelt kollegám nézetét, mely megengedhetőnek véli a zsidó ritus szerint a gentlevél adását, mielőtt még a házasfelek bíróilag jogerősen elválasztva lennének, nem osztom pedig a hivatott 123. §-ra való tekintettel. Dr. Friedmann Adolf, ügyvéd Devecserben. Vegyesek. Folytatólagos csalások megelőzésére — vizsgálati fogság. A m. kir. Curia több rendbeli csalás bűntettével vádolt Steiner G. Adolf elleni bűnügyben végzett: Minthogy Cindre Norbert a csalás miatti panaszát visszavonta és a kir. ügyész ezen feljelentés tárgyában a további büntető eljárás mellőzését indítványozta, ezen panasz alapján a vizsgálati fogságnak többé helye nem lehet ugyan; tekintve azonban, hogy a v. u. 16. sz. a becsatolt végzés szerint Steiner G. Adolf vádlott 27 esetben hasonló módon elkövetett csdlás miatt a Btk. 381. §. 2. pontja alapján az elsőbiróság által vád alá helyeztetett; tekintve, hogy az ezen vádhatározat tárgyát képező eseteken felül vádlott ellen ugyanazon módon elkövetett csalások miatt még több rendbeli vizsgálat van folyamatban, melyek közül az Uschnig Ferencz által panaszolt esetben a kir. ügyész a vizsgálati fogság elrendelését szintén indítványozta; tekintve hogy időközben a vádlott ellen folytonosan ujabb feljelentések érkeznek be, s a legújabban Babics Vladimír által f. évi ápril havában benyújtott hasonnemü panasz tárgyában a vizsgálat még megkezdhető sem volt; tekintve, hogy ezek szerint ebben az esetben nem egy büntetendő cselekmény, hanem azoknak egész sorozata képezi vizsgálat tárgyát, s ennélfogva vádlottnak vizsgálati fogságba helyeztetése a büntetendő cselekmények további folytatása és ismétlésének megakadályozására, valamint a vizsgálatnak és az egész eljárásnak együttes befejezhetése céljából egyaránt szükséges s a fenforgó körülmények figyelembe vételével alaposan indokoltnak találtatik: ezekhez képest a budapesti kir. tábla végzése megváltoztattatik s a budapesti kir. büntető törvényszéknek a Steiner G. Adolf vádlott vizsgálati fogságba helyeztetését elrendelő végzése hagyatik helyben, a vizsgálóbíró végzéséből elfogadott és a fentebb előadott indokoknál fogva, s a kir. törvényszék vizsgálóbirája további szabályszerű eljárásra utasittatik. (1897. évi május hó 19-én 4,536. sz. a.) Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységéről az 1897. évi január 1-től július 31-ig. Polgári szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 3517, 1897. évben 4558. Főösszeg 8075. Elintéztetett 1897. évben 4515. Hátralék 1896. évről 621, 1897. évről 2939. Összesen 3560. Váltó szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 950, 1897. évben 760. Főösszeg 1710. Elintéztetett 1897. évben 1198. Hátralék 1896. évről 87, 1897. évről 425. Összesen 512. Úrbéri szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 17, 1897. évben 81. Főösszeg 98. Elintéztetett 1897. évben 66. Hátralék 1896. évről —, 1897. évről 32. Összesen 32. Felülvizsg. sommás szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 91, 1897. évben 337. Főösszeg 428. Elintéztetett 1897. évben 315. Hátralék 1896. évről —, 1897. évről 113. Összesen 113. Büntető szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 4557, 1897. évben 8015. Főösszeg 12572. Elintéztetett 1897. évben 7190. Hátralék 1896. évről 796, 1897. évről 4586. Összesen 5382. Fegyelmi szakosztály az 1896. évi hátralékból beérkezett 31, 1897. évben 428. Főösszeg 459. Elintéztetett 1897. évben 374. Hátralék 1896. évről —, 1897. évről 85. Összesen 85. Kimutatás a budapesti kir. ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmáról. Július hó végéig. Polgári. Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 1025 Érkezett e hóban 10&9, a hó végéig 8137. Elintézésié várt: 9162. E i n t é ztete 11: 3106. Elintézetlen maradt a hó végéig: 1453. Büntető. Átvételi illetve kezdetbeli hátralék 677. Érkezett e hóban 1165, e hó végéig: 9060. Elintézésre várt: 9737. Elintéztetett 4066. Elintézetlen maradt a hó végéig: 1498. . Nagyváradi kir. kath. Jogakadémia. A beigtatások es beiratások az 1897/8 tanévre f. é. szeptember 1 —12-ig bezárólag eszközöltetnek, még pedig az igazgatónál 1—8-ig, az egyes tanárok külön névjegyzékébe legkésőbb szept. 12-ig bezárólag, ezen napon tul a fölvétel csak külön engedély alapján történhetik. A tandij előzetesen lefizetendő, vagy amennyiben a joghallgatók a felmentésre igényt tarthatni vélnek, az ez iránti folyamodványok a tanári karhoz cimezve, mindjárt a beiratáskor az igazgatónál benyújtandók. A pót- és ismétlő alapvizsgálatok f. évi szept. 9—14-ig tartatnak. — A «Veni Sancte» szeptember 15-én lesz, a nyilvános előadások szept. 16-án kezdetnek meg. A tényeknek megfelelő erkölcsi bizonyítvány kiszolgáltatása senkitől meg nem tagadható. (A belügyministernek 25,648/97. sz. a. Budapest székes főváros államrendőrségi főkapitányához intézett rendelete) 1896. évi február hó 2-án 3,328. sz. a. kelt azon végzését, mely szerint a budapesti kir. törvényszék büntető osztálya részéről orgazdaság miatt jogerős, n hat havi börtönnel büntetett Z. M. budapesti lakostól az ószeresség gyakorlásához szükségelt erkölcsi bizonyítvány megbízhatóság hiányából megtagadtatott. Z. M. fölebbezése folytán felülvizsgálván, azt ezennel feloldom és a tényeknek megfelelő erkölcsi bizonyítvány kiadását elrendelem, mert a tényeknek megfelelő erkölcsi bizonyítvány kiszolgáltatása senkitől meg nem tagadható, mert annak elbírálása, hogy a valóságnak megfelelő erkölcsi bizonyítvány alapján az ó-szeres ipar gyakorlására szükséges engedély kiadható-e vagy sem, a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozik. Más szempont alá esik, ha a kerületi elöljáróság a (cim) által tényeknek megfelelőleg kiállított erkölcsi bizonyítványban foglaltak mérlegelése után, még azon záradék rávezetését is igényli, hogy a kért iparengedély kiadása ellen, tekintettel az illető megbízhatóságára, rendőri szempontból nem forog fenn akadály. Ezen záradék reávezetése, ha az illető kifogás alá esik, helyesen tagadható meg, a mint ez L. S. ószeresnek (cim) által felterjesztett ügyében történt. Igazságügyi kinevezések. A magyar kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ö Felsége által kineveztettek: dr. Imi ing Konrád curiai bíró a pozsonyi Ítélőtáblához tanácselnökké, továbbá: dr. Borsitzky Imre pécsi járásbirósági albiró a sásdi járásbírósághoz járásbiróvá; Kondor Zsigmond, a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző adebreceni, Wi lesek István sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyző a mármarosszigeti, Putics Oktavián, a temesvári ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyző a temes-rékási járásbírósághoz és Gáthy Bálint gyulai törvényszéki aljegyző a gyulafehérvári törvényszékhez albirákká. Szerkesztőségi üzenetek. Polgári kör P. A kérdezett ügyben nem az 18fi8 : LIV.. hanem az 1S7K : XXII. t.-c. lett volna alkalmazandó. Miután azonban tényleg az előbbi t.-c. alkalmaztatott, tanú a birságot kimondó végzés ellen a felfolyamodást a törvényszékhez megkísérelheti. Az 1868 : LIV. t.-c. 206. §-a különben érvényben van. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Czegléd dr. V. Zs. Csillag J. — Fein L.-né érk. 3641/97. sz. a n. e. eld. Klimkó. — Normann Ignác-féle bűnügy érk. 11.731/96 sz. a. n. e. eld. Bömches. — Marosvásárhely P M. Gyalokuti Oláh J. s. ts. féle bűnügy érk. 6702/97. sz. a. n. e. eld. Neube'rger. — Ráckeve dr. T. J. dr. Török J. — özv. Szebenyi M.-né érk. 2612/97. sz. a. n. e. eld. Illyasevics. — Szatmár dr. F. J. Bán J. s. ts. féle ügy érk. 6117/97. sz. a. n. e. eld. Neuberger. — Szeged dr. P. S. Szegedi keresk és kiv. tság — Oblath L. érk. 1370/96. sz. a. n. e. eld. Tarnay, — Steiner L. féle bűnügy érk. 8057/97. sz. a. n. e. eld. Frenzeisz. Dr. Berzsenyi Gerö lengyeltóti ügyvéd irodájában f. é. szeptember hó i-töl kezdve egy kamarailag bejegyzett ügyvédjelölt találhat alkalmazást. — Fizetés egyelőre 65 frt s a szokásos kiküldési dij. . , Pap Sándor szász-régeni ügyved irodájában gyakorlott esetleg ügyvédi irodát önállóan is vezetni képes ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. Német és román nyelvben jártasok elönynyel birnak. t 3 Dr. Kap r ina y Endre kismartoni kir. közjegyző óvadékképes közjegyző helyettest keres. A pályázónak a német nyelvet szobán és Írásban teljesen ismernie kell. A díjazás szabad egyezkedés tárgyát képezi. PALLA6 RÉSZVÉhYrÁRaAAAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN