A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 27. szám - Végszó a bérletből való kimozditás kérdéséhez - A megtámadási perek birói illetősége

108 A JOG kell bizonyítani, hogy vádlott 55 forintért divánt rendelt, mert a vádlott által a polgári perben is beismert ez a tény nem zárja ki annak a ténynek valóságát, hogy a felek a megrendelést hatálytalanították, s hogy a számla szerint szállított divánt vádlott nem 55 forintért alkudta ki. Minthogy pedig a panaszos és a vádlottnak eltérő vallomásaik mellett vádlott ellen a bizonyítási eljárás során bizonyíték fel nem merült, mert K. Tivadarnak az a vallomása, hogy ő neki a megrendelés megsemmisítéséről tudomása nincs, vádlott ellen bizonyítékot nem képez : vádlottat a vád és következményei alól fel kellett menteni. (189(i. február 5-én, 9,342. sz.) A kir. Curia: A másodfokú bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A polgári perben vádlott beismerte, hogy ő egy divánt 55 frtért kialkudott vételárban megrendelt. Ez tehát nem volt vitás. Ellenben vitás volt alperes vádlottnak az az állítása, hogy a felek ettől a rendeléstől elállottak és hogy felperes alperesnek csak 40 frt értékű divánt szállított. Miután hamis eskü miatt emelt vád esetén azt, vájjon a polgári perben az eskü döntő ténykörülményre lett megítélve vagy nem, a büntető bíró állapítja meg; miután a polgári perben alperes vádlottnak arra ítéltetett meg a főeskü, hogy nem való az, hogy «az A) alatti számlában kitüntetett diván vételára 55 frtban lett kialkudva* ; miután ezek szerint nem a perdöntő, de nem is vitás ténykörülményre ítéltetett meg alperes vádlottnak a főeskü: vádlottat e helyütt is az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. (1896. december 31-én, 4,064. sz.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A személyüket illetőleg községi k'ózmunkamentességet biró egyének, házbirtokaik után községi közmunkával feltétlenül megrovandók. A községi közmunka kirovásnál mindig azon ház veendő alapul, a mely után a tartozás legmagasabb, nem tévén különbséget az sem, hogy a tulajdonos esetleg más házban lakik, vagy bérelt lakással bir. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1890. évi 62,663. sz. határozata.) A vizszabályozó társulatok kezelése alatt álló folyó és csatornákon tervezett hidak és egyéb müépitmények hivatalos bezárásánál a társulatok képviselői hivatalos közegeknek nem tekinthetők; minélfogva a bejárásnál részt vett hivatalos közegekből alaktdt bizottságba mint hatósági közegek be nem vonhatók. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 61.486. sz.) Erdei termék lopása miatt tett feljelentés elbírálása — a mennyiben a panaszos nem igazolja azt, hogy a lopott dolog értéke a 30 frtot meg nem haladja, és a mennyiben a feljelentett cselekménynyel kapcsolatos más, a kir. bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény nem forog fenn — a közigazgatási hatóság, mint erdökihágási bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. miniszertanács 1896. évi szeptember 30-án hozott határozata.) A bodnár-ipari árucikkeknek, nevezetesen dézsák, vedreknek stb. elárusitása a szatócs iparkórét meghaladja. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 56,338. sz. határozata.) Örökösödési tárgyalásra idézett gondnoknak igazolatlanul meg nem jelenése esetén ügygondnok kirendelésének van helye, kinek felmerült költségei első sorban a mulasztó gondnok ellen állapitandók meg. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 94,228. sz. határozata.) A községi iskolai tantestület tagja nem ruházható fel a községi iskolaszéki elnöki tisztséggel. (A m. kir vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896. évi 25.898. sz. határozata.) Ha magyar állampolgár külföldön házasodik, nem elég a külföldi kihirdetési lapot itthon kifüggeszteni, hanem a kihirdetést a magyarországi anyakönyvvezető önállóan rendeli el. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi november hó 18-án 101,328. sz. alatt kelt határozata.) Az utrendöri kihágások miatt kirótt pénzbírságok elszámolása. IA m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 58.954. sz.) Az egyévi önkéntes tényleges katonai szolgálatra történt behivatás nem szolgálhat okul a vármegyei szolgálatból való elbocsátásra. (A m. kir. belügyminiszter 189(5. évi 92,298. sz. határozata.) , Akkor is bírói kiigazítási eljárásnak van helye, ha a bejegyzésbe nem a bejelentő hibájából, hanem az anyakönyvvezető tévedése vagy felületessége miatt jutott hibás adat. (A m. kir. igazságügyminiszter 1896. évi 56,520. szám alatt kelt határozata.) A talált tárgyak, ha a tulajdonos a közhírré tételtől egy év és egy nap alatt nem jelentkezik, a találó kérelmére — törvényes fentartássalhasználat végett — kiadandók. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 51,886 sz. határozata.) Azok, a kik megbízás alapján idegen vízterületen halász nak, s arról, Jiogy a halászterület nem megbízójuké, tájékozva nem voltak, idegen halászterületen való halászat címén meg nem büntethetők, hanem c kihágásban rosszhiszemű megbízójuk marasztalandó el. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 27,504. sz. határozata.) Azon cselekmény, ha valaki a jogos zálogolás meghiúsítása közben a zálogolni akaró mezőőrt tettleg bántalmazza, nem az 1894. évi XII. t.-c. 94. §-ába ütköző kihágás, hanem a B. T. K. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntettének ismérveivel bir. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 62,107. sz. határozata.) Kihágási ügyben eljárási költség feltételesen nem állapitható meg. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 2,925. sz. határozata.) Az a körülmény, hogy egyik házasulónak atyja a mástk házasuló nagyatyjának testvére, nem képez házassági akadályt. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi február 11.316 sz. alatt kelt határozata.) Utólagos anyakönyvezés esetében a bejegyzésben mindig a közvetlen felügyelő hatóság engedélyére kell hivatkozni. (A m. kir. belügyministernek 1896. évi november hó 5-én 97,131. szám alatt kelt határozata.) Az 189'). évi október hó l-ig vezetett felekezeti anyakönyvek és az azokról adott kivonatok továbbra is közokiratok maradván, mindaddig közhitelességgel tanúsítanak valamely adatot, a míg ez szabályszeri/ utón ki nem igazittatik. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi február hó 20-án 13,758. sz. alatt kelt határozata.) Olyan házasulótól, a ki túlhaladta azon évnek december 31-ét, a melyben 23-ik életévét betöltötte, nem kell különös bizonyítékot követelni arról, hogy nincs besorozva. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi február 19-én 17,087. szám alatt kelt átirata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Freund Simon e. Bicske, székesfehérvári tszék. bej. szept. 3., félsz. okt. 1.. csb. Tömöry József, tmgg. dr. Vermes Mihály. - Heller Károly e. Thurdosin. rózsahegyi tszék, bej. aug. 15., félsz, aug. 25., csb. Pollág Gyula, tmgg. Nikell József. — Fröhlich Vilmos e. Cegléd, kecskemétitszék. bej. aug. 15., félsz, szept. 30.. csb. Kazincy Lajos tmgg. dr. Mészáros Ferenc. — Andrási Albert e. Sepsi-Szent-György, kézdi-vásárhelyi tszék, bej. aug 21., félsz. szep. 17., csb. Vájna Albert, tmgg. dr. Bodor Tivadar. — Pulsfort Tivadar e. Szili, nyitrai tszék, bej. jul. 30., félsz. aug. 30., csb. Névery Ignác, tmgg. Lőrincy Gyula. — S. Grossmann e. Bolmány, pécsi tszék, bej. aug. 5., félsz. aug. 12., csb. Bogyay Pongrác, tmgg. dr. Kereky Mihály. — Angermayer Károly, e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. aug. 23., félsz, szept. 17., csb. Würtzler Ödön. tmgg. Pfeiffer Károly, — Faller Gyula e. Debrecen, debreceni tszék, bej. szept. 1., félsz, szept. 13.. csb. Hegedűs István, tmgg. dr. Orbán József. — Spitcer Ignácné e. Pozsony, pozsonyi tszék. bej. aug. 23.. félsz, szept. 17., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Mayer János. — Mithoffer Ignác e. Istvánd, kaposvári tszék, bej. aug. 31., félsz, szept. 14., csb. Havas Jenő, tmgg. dr. Fleiner Mór. Pályázatok : A budapesti IV. ker. kir. járásbíróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 11. — Az antalfalvai jbiróságnál aljegyzői áll. jul 11. — A szombathelyi kir. tszéknél aljegyzői áll. jul. 11. — A palánkai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 12. — A billedi jbiróságnál aljegyzői állás július 22. PÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉv