A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 25. szám - Osztrák összeférhetetlenségi törvényjavaslat

200 A JOG Kimutatás a budapesti királyi ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmáról május hó végéig. Polgári. Átvételi illetve kezdetben hátralék 1,025. Érkezett e hóban 1,208, e hó végéig összesen 5,927. Elintézésre várt 6,952. Elintéztetett ülésben e hóban 683, e hó végéig összesen 3,572, ülésen kivül e hóban 519, e hó végéig összesen 2,321. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,059. Büntető. Átvételi, illetve kezdetbeli hátralék 677. Érkezett e hóban 1.460, e hó végéig összesen 6,540. Elintézésre várt 7,217. Elintéztetett ülésben e hóban 649, e hó végéig összesen 3,289, ülésen kivül e hóban 671, e hó végéig, összesen 2,997. Elintézetlen maradt e_ hó végéig 931. Összesen Átvételi illetve kezdetbeli hátralék 1,702 Érkezett e hóban 2,668, e hó végéig összesen 12,467. Elintézésre várt 14,169. Elintéztetett ülésben 1,332, e hó végéig összesen 6,861, ülésen kivül e hóban 1,190, e hó végéig összesen 5,318. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,990. Mi mindent nem perelnek nálunk. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy felperesnek 8 nap alatt 19 kr. tőkét és 6 frt 50 kr. per, valamint 4 írt 30 kr. felebbezési költséget fizessen. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletében foglalt, az iratok tartalmának is megfelelő tényállás és a felebbezési kérelem szerint a per illetőleg a íelebbezés tárgyát az alperes által pósta-porto beszámítása folytán meg nem fizetett 19 kr. résztőke és azl897.márc. ltiki tárgyalás költsége képezi. Az elsőbiróság ítéletét azért kellett megváltoztatni: mert aK. T. 324. §-a rendelkezésével szemben ellenkező szokásjogra sikerrel hivatkozni nem lehet és mert alperes a perben nem is állította, hogy a szerződő felek (fel és alperes) szándéka szerint a szóban forgó áruk kiszolgáltatására nézve teljesítési és ebből kifolyólag a fizetési helynek is az ő (alperes) telepe lett volna tekintendő; mert e szerint alperes nem lévén jogosítva a posta-portó költséget a felperes részére teljesített fizetésbe beszámítani, az annak fejében visszatartott vételárrészlet s mint az 1897. március 11-iki tárgyalásra alaptalan védekezésével okot szolgáltató fél, ezen tárgyalás költségét is feperesnek megfizetni tartozik. (1897. május 10-én D. 256.) A korcsmai adósság meg nem fizetése — fegyelmi vétség. Az . . . ügyvédi kamara fegyelmi választmánya: . . . ügyvéd ellen a kamarai ügyész indítványa folytán fegyelmi eljárás elrendeltetik s ugyanő az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. bt pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt,vád alá helyeztetik. I n d o k o k: A kir. járásbíróság a kir. törvényszéknek végzése folytán tette át ezen kamarához az előtte . . . ügyvéd ellen L. Lajos felperessége alatt 13 frt vendéglői számla s járulékai iránt lefolytatott perre vonatko;ó iratokat . . . ügyvédnek a perben igazolt magaviselete miatt 1- nforogni látszó fegyelmi vétség megtorlása végett az eljárás megindítása iránt. Az áttett periratok igazolása szerint a per tárgyát 13. frt elfogyasztott bor ára és jár. iránti követelés képezte, a melyből — hivatkozással a korcsmai hitelről szóló 1883. évi XXV. t.-c. 22. §-ra — panaszlott ügyvéd 2 frtnak és a költségeknek megfizetésére marasztaltatott az okon, mert a tanuk vallomása szerint panaszlott ügyvéd többek társaságában L. Lajos kávéházában éjjel mulatván s az ölébe vett cassirleány által tíz üveg tenkei ó-bort megrendelvén, ennek árát s a cigány zenekarnak kiadott szivar értékét, összesen 13 frtot meg nem fizette. Habár a periratokban semmi jelensége sincs annak, hogy panaszlott ügyéd ezen mulatozás közben magaviseletével bárkit is megbotránkoztatott volna s igy magában a mulatozás tényében az ügyvédi állás tisztességét sértő cselekmény meg nem állapitható, az a ténye azonban, hogy mulatozásának költségeitől magát megóvandó, a különben zárt körben történteket nyilvánosságra, a biróság előtti térre vitte, s vette alkalmazásba a törvénynek intézkedését, a mely egyáltalán nem a végből hozatott, hogy komoly gondolkozású egyéneket mások anyagi károsításával fizetési kötelezettségeiktől mentesítsen, hanem azért, hogy a jellemgyengeségben szenvedők ezen gyöngeségének anyagi romlásukra felhasználhatásától az erre számitókat elzárja, ezen ténye panaszlott ügyvédnek olyan, mely az ügyvédi állás tekintélyével össze nem egyeztethető, hanem azt mélyen sérti. . . . A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokolásánál fogva helybehagyatik. i I 89y. május 8-án 151/897. fegy.) Igazságügyi kinevezések. A magyar kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által kineveztettek: dr. Szüts Miklós nagykanizsai törvényszéki biró a debreceni, továbbá dr. Stau d Lajos pozsonyi és Witt László nagybecskereki törvényszéki bírákat a szegedi ítélőtáblához bírákká, továbbá: Fassie Pál nagyváradi törvényszéki birót, Fest Ottó iglói és Mattyasowszky József késmárki járásbirákat, Gyöngyösy Lajos nagyváradi, Vargha Lajos veszprémi és Rébay Arnold nyitrai törvényszéki bírákat, Kun Barna sziráki és Pölt Károly szentlőrinci járásbirákat, Vásárhelyi János nagyszebeni törvényszéki birót, Balaskó János dárdai járásbirót, Szantsali Antal kézdivásárhelyi, Áray Károly szolnoki és Thamm Frigyes győri törvényszéki bírákat, Michnay Jenő galánthai járásbirót, Prónay István és Ma z oly Antal nyitrai törvényszéki birákat, Salamon Miklós kiskőrösi ésAgustich Pongrác muraszombati járásbirákat, Sebe Pál nagysomkuti járásbirót. K eresztesy Lajos sátoraljaújhelyi törvényszéki birót, M a r t é n y i Sándor szenici járásbirót, B ó t h Gyula eperjesi, Hegymeghy László komáromi, Topercer Kálmán szatmárnémeti és dr. Fekete Gyula budapesti büntető törvényszéki birákat, Laca Károly győri járásbirót, Kádas Miklós eperjesi törvényszéki birót, Jusits Lajos hódsági járásbirót, Nemes János besztercebányai, Guzmics Lajos soproni, Madarassy István székesfehérvári, R é d e k y István trencséni, Z s i v o r a Sámuel egri és T e 1 e g d y Károly deési törvényszéki birákat, Filipich Jár.os letenyei járásbirót és Tarcsay Károly kaposvári törvényszéki birót a VU-ik fizetési osztályba törvényszéki bírákká illetőleg járásbirákká. A tényeknek megfelelő erkölcsi bizonyítvány kiadása senkitől meg nem tagadható. (A belügyministernek 19,289/97. sz. a. Budapest székes-főváros államrendőrségi főkapitányához intézett rendelete.) Az N. N. büdapesti lakos által névmagyarosítás céljára kért erkölcsi bizonyítvány kiszolgáltatása ügyére vonatkozó iratokat, nevezettnek felebbezése következtében felülvizsgálván, (Címnek) e tárgyban kelt végzését, mely szerint folyamodó szóban levő kérelmének közrendészeti szempontból hely nem adatott, — ezennel feloldom s a kért erkölcsi bizonyítvány kiadását elrendelem, — mert jelen esetben nem a folyamodó személyi megbízhatóságát igazoló, hanem egyszerű erkölcsi bizonyítvány kiszolgáltatásáról van szó; a tényeknek megfelelő ily erkölcsi bizonyítványok kiadása pedig senkitől meg nem tagadható. Miről (Cimet) tudomás és további eljárás végett azzal értesítem, hogy a mennyiben a folyamodó ellen lopás miatt folyamatban volt bünfenyitő eljárás az illetékes biróság jogerős végzésével megszüntettetett, ezzel a fenforgott gyanú is jogilag elenyészettnek lévén tekintendő, a rendőri hatóság az egyszerű erkölcsi bizonyítvány kiszolgáltatásánál nem lehet jogosítva a bírói eljárást mintegy felülbírálva, a gyanút még mindig fennállónak kijelenteni s ez által az illető egyént mintegy megbélyegezni, miért is a mennyiben folyamodó ellen más terhelő körülmény fenn nem forog, a kért erkölcsi bizonyítvány ily érteleniben állítandó ki. Megsemmisített ítéletek. I. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét az azt megelőzött eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a kir. törvényszéket egy ujabb, a vádlott részére kirendelendő védő közbenjöttével megtartandó végtárgyalás tartására és a kifejlendőknek megfelelő uj ítélet hozására utasítja. I n d o k o k : Minthogy a végtárgyalási jegyzőkönyvből kitünőleg a vádlottnak védője nem volt; minthogy az ily súlyos beszámítás alá eső és összbüntetést maga után vonható bűncselekmények elbírálásánál senki az őt megillető jogvédelemtől meg nem fosztható, de a fenálló büntető gyakorlat szerint is a védő nem mellőzhető: a kir. törvényszék Ítéletét az azt megelőzött végtárgyalási eljárással együtt hivatalból meg kellett semmisíteni és a kir. törvényszéket egy védő közbenjöttével ujabban, tekintettel vádlottnak fogságban létére, lehetőleg haladéktalanul kitűzendő végtárgyalás megtartására és a kifejlendőknek megfelelő uj ítélet hozatalára utasítani. (1897. janrár hó 7-én 11,497. sz. a.) - II. A budapesti kir. ítélőtábla: A királyi tábla az elsőbiróság Ítéletét megsemmisíti és a kir. törvényszéket ujabb és szabályszerű Ítélet hozatalára utasítja. Indokok: . . Meg kellett semmisíteni az ítéletet azért, mert annak szerkesztése szabálytalan s feiülbirálata elhárithatlan akadályba ütközik. A kir. törvényszék ugyanis K. Istvánt két rendbeli, F. Dezsőt három rendbeli, K. Györgyöt két rendbeli, S. Imrét két rendbeli, végre K. Ferencet négy rendbeli lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek. Ámde az indokolásban nem fordul elő az, hogy a vádlottak hány izben s minden egyes esetben mily értékű lopott tárgyakat vettek áts hogy e szerint az egyes orgazdaságok mily alapon állapitattak meg. Ide vonatkozólag a királyi ügyésznek a végtárgyaláson tett indítványát sem lehet kiindulási alapul elfogadni, mert az egyes cselekmények ott sincsenek felsorolva. K. Ferenc felebbezésében helyesen hozza fel tehát azt, hogy védelmét előterjeszteni képtelen, mert az ellene megállapított egyes cselekmények részletezve és indokolva nincsenek. Utasítja ennélfogva a királyi ítélőtábla a kir. törvényszéket, hogy tartson uj tárgyalást stb. (1897. évi január 7-én 9,981. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. (Helyszűke miatt jövő számunkban közöljük.) A bajai kir. közjegyző irodájában helyettes, esetleg gyakorlott jelölt kedvező feltételek alatt azonnal alkalmazást nyerhet. 2—3 A csíkszeredai kir. közjegyző gyakorlott jelöltet azonnal felvesz. Alkalmaztatást óhajtók, fizetési igényeik megírása mellett, forduljanak egyenesen hozzá! 2._3 Vidéki közjegyzői irodában gyakorlott helyettes vagy, jelölt előnyös feltételek mellett azonnal alkalmazást nyerhet, kiadóban. Cim Prihradny Oszkár lőcsei kir. közjegyző irodájában a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes jelölt, ki tótul tud, juhus elsejétől alkalmazást nyerhet. x 3 PA1XAA Bíezvf*. TÁMMA1 NYOMDÁJA BUDAPESTEK ' ' ~