A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 25. szám - Osztrák összeférhetetlenségi törvényjavaslat

198 A JOG kák elvégzésére napidijasokat alkalmaznak, mint az V. ker. járásbíróságnál, ahol napidijasok végzik legnagyobbrészt nemcsak a kezelés, hanem a fogalmazás munkáját is. A miniszter tehát ez intézkedéssel azt akarja elérni, hogy legalább az esküt tett hivatalnokokat követő fontosabb kezelési teendőket hivatalnokok végezzék, s a kezelés egyszerűsítése céljából a tervbe vett lajstromozáshoz és a bírák segédletére alkalmas kezelő erők álljanak rendelkezésre, a kiket mulasztás és más hiba elkövetése esetén fegyelmi eljárás alá lehessen vonni. A balparti végrehajtási eljárás gyorsabb lebonyolítása érdekében a miniszter a végrehajtók és hites becsüsök számát az eddigiek kétszeresére emelte. Ausztria és külföld. Osztrák összeférhetetlenségi törvényjavaslat.*) Az országgyűlés mindegyik házának tagságával összeférhetlenek: 1. §. Elnöki, igazgatósági, felügyelői bizottsági, előjárósági tagsági, jogtanácsosi, hivatalnoki vagy egyéb — valamely részvény társaságnál, vagy részvényeken alapuló betéti-társaságnál elfoglalt állás,— fizetéssel vagy bárminemű rendszeres jövedelemmel összekötött állás, valamely takarékpénztárnál, vagy valamely vasútnak, vagy egyéb vállalatnak, mely részvényeken alapul, engedményese, alapitója. Valamely oly vállalatban nyilvános vagy csendes társ, — betéti társasági tag — vagy igazgatósági tagként való részvétel, mely az állammal vagy az állam által folytatott vállalattal rendszeres üzleti, szállítási vagy szerződési viszonyban áll, vagy ily viszonyt elérni céloz. Az állammal való üzleti összeköttetéssel egyformán birálandók el, oly államilag segélyezett magánvállalatokkal való üzleti összeköttetések ,melyek üzletvezetésénél az államot a résztvevési vagy a felügyeleti jogi illeti. Az állam politikai igazgatásának tényleges hivatalnoka. Kivétel ez alól a minister. 2. §. A ki az 1. §-ban meghatározott állásoknak egyikét betölti, vagy az ott felsorolt üzleti viszonyokban van, az urak házának tagjaként meg nem hívható. Ha az urak házának valamely tagja az 1. §-ban felsorolt állások valamelyikét elfoglalja, vagy a felsorolt üzleti viszonyok valamelyikébe lép, akkor az állás betöltésének vagy az üzleti összeköttetés általa való fentartásának ideje alatt, valamint ezek feladása utáni egy évig az urakháza ülésein való résztvételi s szavazati jogát nem gyakorolhatja. 3. §. Ha valaki, aki az 1. §-ban felsorolt állás valamelyikét betölti, vagy az ott megjelölt üzleti viszonyok valamelyikében áll, képviselővé választatik, ugy az illető az eskü letétele előtt, legkésőbb azonban 8 nappal a megválasztatása után az ezen törvény értelmében a képviselői megbízással összeférhetlen állásról vagy üzleti összeköttetésről lemondani és ezt igazolni tartozik, ellenkező esetben a választás megsemmisítendő és uj választás tűzendő ki. Ha egy képviselő az 1. §-ban foglalt állások valamelyikét elfogadja vagy az ott felsorolt viszonyok valamelyikébe lép, ugy mandátuma megszűnik. 4. §. Az országgyűlés valamelyik házának azon tagjaira nézve, kik a jelen törvény hatálya kezdetének időpontjában az 1. §-ban megjelölt állások valamelyikét betöltik vagy az ott felsorolt üzleti viszonyok valamelyikében állanak, a 2. §. 2. pontjában és a 3. §. 2. pontjában körülirt következmények akkor állanak be, ha két hónap alatt a beltöltött állásról vagy az üzleti összeköttetésről le nem mondanak és ezt nem igazolják. 5. §. Annak megállapítása, vájjon az ezen törvény 1. Í5-ban megjelölt feltételek fenforognak és hogy azokból a 2. és 4. §§-okban körülirt következmények levonandók-e, kizárólag az országgyűlés azon házának joga, melynek tagjáról szó van, vagy a melyiknek tagjává az illető kineveztetett vagy megválasztatott. Az illető ház elnöke köteles, a mennyiben a fenti esetek valamelyikéről tudomást szerez, vagy ha a ház egyik tagja hivatkozással a jelen törvényre és az adatok pontos megjelölése mellett azt követeli, 8 nap alatt 24 tagu vizsgáló bizottság megválasztását a napirendre kitűzni. Ezen bizottság további 14 nap alatt köteles a háznak írásbeli jelentést tenni. Ezen jelentés határozat hozatal végett 8 nap alatt a ház napirendjére kitűzendő. 6. §. Ezen törvény a kihirdetés napján lép életbe. 7. §. Ezen törvény végrehajtásával az összministerum bizatik nieg. A második törvényjavaslat, mely a tényleges és nyugalmazott udvari és állami hivatalnokok összeférhetetlenségét tárgyazza következőkép szól: 1. §. Tényleges szolgálatban levő udvari, vagy állami hivatalnokoknak tilos valamely részvénytársaságnál, vagy részvényeken alapuló betéti társaságnál elnöki igazgatósági, felügyelő-bizottsági, előljárósági tagsági, jogtanácsosi, hivatalnoki vagy egyéb állást, fizetéssel vagy bárminemű rendszeres jövedelemmel összekötött állást valamely takarékpénztárnál, alapitói vagy engedményesi tisztséget valamely vasútnál vagy egyéb vállalatnál, mely részvényeken alapul, elvállalni. Ép ugy tiltva van tényleges szolgálatban levő udvari és államhivatalnokoknak üzlettulajdonos, nyilvá") Az osztrák rajkszráth egyik pártja által beterjesztve. A szerkesztőség. nos va<^y csendes társ, betéti társasági tag vagy igazgatóság, tagként oly vállalatban résztvenni, mely az állammal vagy valamely az állam által folytatott vállalattal rendszeres üzleti összeköttetésben, szállítási vagy szerződéses viszonyban áll vagy ily viszonyra t < t rc l^szik. Az állammal való üzleti összeköttetéssel egyformán birálandók el oly államilag segélyezett magánvállalatokkal való összeköttetések, a melyek üzletvezetésénél a kormányt résztvéteh vagy ellenőrzési jog illeti meg. . 2. §. Ezen törvény 1. t;-ának való ellenszegülesnek az illető ellenszegülő udvari vagy államhivatalnok szolgálatából való elbocsátása a következménye. Az elbocsátás fegyelmi határozat által mondatik ki. 3. §. Nyugalmazott udvari vagy állami hivatalnokoknak a nyugalmaztatásuk napjától számított 5 éven belül tiltva van az e törvény 1. §-ában meghatározott állásokat elfoglalni vagy az ott megjelölt üzleti viszony valamelyikébe lépni. 4. §. Ezen törvény 3. §-ának rendelete ellen való cselekvés a nyugdij-igény állandó elvesztését vonja maga után. Az olasz nemzeti jogi kongresszus, mely május elején kezdett Nápolyban ülésezni, a következő tárgyakat tűzte napirendjére: Magánjogból: 1. a munkaszerződés, 2. gyámság és atyai hatalom, 3. az ingatlanra vonatkozó dologbani jogok nyilvánossága. Kereskedelmi jogból: 1. az illoyalis verseny és a védjegyoltalom, 2. a fizetésképtelenség és a csőd a kereskedő és nem kereskedőnél, 3. a fuvarozás, hajókölcsön és biztosításra vonatkozó törvényes intézkedések módosítása, tekintettel a gőzhajózás mai igényeire. Büntetőjogból: 1. a felebbvitel, 2. az esküdtszék, 3. a felülvizsgálat (referensek: Alimena és Garofalo), 4. bélyeghamisítás (ref.: Brusa). Közjogból: 1. a bíráskodó hatalom függetlensége, 2. a közhivatalnok jogi felelőssége, 3. az állampolgárság és honosítás reformja. Nyilt kérdések és feleletek A telekkönyvi jog köréből. (Kérdés.) A. , neje B-vel egyetemleges kötelezettséggel felvett egy pénzintézettől 1,650 frtot, mely követelés biztosítására a zálogjog be lett kebelezve a hitelező javára, az adósok közül a férjnek 3 külön tkvben felvett ingatlanára és a nőnek 2, szintén külön-külön tkvben felvett ingatlanára. B. t. i. a nő eladta mindkét ingatlanságát; az egyiket teljes tehermentesítési kötelezettséggel C-nek, de ezen kötelezettségnek nem tett eleget a mai napig sem; a másikat pedig I).-nek. Ez utóbbi a fentebb jelzett bekebelezett adósságból a vételárba betudandólag 500 frtot átvállalt és ezt a vételárból vissza is tartotta, a vételár többi részét pedig eladónak kifizette; egyébként azonban az eladás neki szintén tehermentesen történt, vagyis a fenti zálogjogot 1,150 frt erejéig az eladó nő ez utóbbi vevőnek eladott ingatlanról is töröltetni tartozott, de nem töröltette, de viszont D. sem töröltette a zálogjogot az általa átvállalt 500 frt erejéig sem a többi jelzálogokról. C. az általa megvett ingatlan tehermentesítése végett az asszonyt beperelte, s ez arra jogerős ítélettel kötelezve is van illetőleg arra van kötelezve, hogy 30 nap alatt vagy 1,650 frt tőke és jár. erejéig bekebelezett zálogjogot töröltesse a C-nek eladott ingatlanról, vagy pedig ezen idő alatt és végrehajtás terhe mellett helyezze az egész tartozást bírói letétbe, hogy ennek folytán ingatlanáról a zálogjogot C. töröltethesse. Most már miután B. a jogerős ítéletben történt kötelezés dacára sem töröltette a zálogjogot, sem pedig a tartozást birói letétbe nem helyezte, és miután B.-nek jelenleg már éppen semmi vagyona nincs a melyből a birói letétbe helyezés végett tőle a tartozás végrehajtás utján is bevehető volna, és miután végül a hitelező pénzintézet sem a C. által megvett ingatlanra vonatkozólag a részleges törlési engedélyt kiadni, sem pedig követelését a többi teljes fedezetet nyújtó jelzálogokból kielégíteni nem akarja, s nem is kényszeríthető ezek egyikére sem, a felmerült kérdések a következők: 1. C. miként érheti el célját és mentesítheti B.-től vett ingatlanát, miután a tehermentesítésre ugy az adás-vevési szerződésben mint az ítéletben egyedül csak B. van kötelezve ? ez azonban azt nem teljesiti ? 2. van-e C-nek további kereseti joga a tartozásért B.-vel egyetemleges kötelezettségben álló férj ellen, t. i. A. ellen • ha igen, mi cimeri ? ' 3. van-e további kereseti joga C-nek D. ellen, ki B.-nek másik ingatlanát később vette meg, s ha igen, akkor ezen kereseti joga kiterjed-e az egész tartozásra, vagy ennek csakis az abból I). által átvállalt 500 frt erejéig r 4. a már létező s B.-ta tartozásnak birói letétbe helyezésére és a költségek megfizetésére kötelező jogerős Ítélet alapján C lefoglalhatja-e a fenforgó körülmények között a D.-nél levő 500 frt vételárhátralékot, mely voltaképen nem is képez vételárhátralékot mert ennek fejében a többször érintett tartozásból 500 frtot átvállalt es ennek erejéig a zálogjognak ingatlanán fenmaradását túrni tartozik. i f -5é,uem lZ érdeklödö jogászközönséget ezen kérdések megvilagositásához becses véleményükkel hozzájárulni. Tóháthi.