A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 24. szám - A m.-szigeti kamara az ügyvédségről - Osztrák kartell-törvény - A sommás eljárás a gyakorlatban
A JOü 95 illetve nyilatkozata megtételénél és aláírásánál vannak jelen (Curia 8.825.—1895.) Ha valamelyik peres fél az elsöbiróság ítéletében megnyugodott s a másodbiróság az íteletet megváltoztatja ugyan, de nem az említett fél hátrányára e félnek még nagyobb előnyére az ítélet a harmadbiroság által meg nem változtatható. (Curia 11,876,1894.) A vagyonközösség megszüntetése iránti perben alperes a közös tulajdont képező ingatlanra vonatkozólag az előbbi telekkönyvi állapot helyre állítását viszonkereseltel követelheti Curia 8,472/1804.) Felperes által a végiratban ajanlt foeskii bizonyíték, mint elkésett, nem vehető figyelembe. (Curia 12,2135/1894.) Hagyaték megállapítása iránt indított perben mindég}ik örökös, mint alperes, perbe vo .andó, hogy mindegyikkel szemben knnondathassék, hogy a hagyatékot mi képezi, ellenkező esetben felperes keresetével elutasítandó. (Curia 11,241/1894.) Végrendelet érvénytelenítése iránt bármelyik törvényes örökös a keresetet helyesen indítja, ha az összes végrendeleti örökösöket, illetve hagyományosokat perbe vonja ; az a körülmény, hogy még esetleg törvényes örökösök vannak, kik felperesként fellépni nem kivannak : a kere- étnek érdemleges elbírálását nem akadályozhatja s ez okon a kereset a hagyaték átlagának megállapítása iránt is indíttatik, ebben az összes tehát a végrendeleten kivül állo s abból jogokat nem származtató törvényes örökösök is alperesitendok, mi ha nem történik, a kereset ebben az ágában ehr ásítandó. (Curia 9,400/1894.) Házastársak egymás részére meghatalmazást csak közjegyzői okiratban foglalva adhatnak s ennek megadása más bizonyítási módok által nem igazolha'ó, s így ily meghatalmazás I hiányában nem tekinthető bizonyítottnak, hogy alperes nevét a váltóra férje alperes megbízásából irta (Curia 397/1896.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Alperes felperessel és érdektársaival alkalmi egyesületbe lépvén, a kölcsönös kötelezettségeik megszegésének esetére bizonyos összeget kölcsönösen lekötöttek, mely kötelezettség biztosítására állíttatott ki a kereseti váltó. Ezen alkalmi egyesülés nem lévén tekinthető az egyesek megkárosítását feltétlenül eredményező és a szabad versenyt gátló oly szövetkezésnek, mely a köz erkölcsiségbe ütközik — ebből folyóan az annak biztosítására megállapított követelésnek érvényesítésétől a bírói segélyt megtagadni nem lehet. A váltó hitelező a váltón kivül más bizonyítékot szolgáltatni nem tartozik, hanem a váltókötelezetten áll, azokat a ki- I fogásokat, melyek őt a váltó alapjául szolgáló jogügyletből meg- I illethetik, bizonyítani. A m. szigeti kir. törvényszék (1895. január 5. 1,521. sz. a.) Dr. Heller Zsigmond ügyvéd által képviselt Ö. Izsák felperesnek dr. Korányi Gyula ügyvéd által képviselt G.Mihály és G. Linker alperesek ellen 600 frt tőke és jár. iránti perében követ- I kezöleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik és a 4,499/p. sz. sommás végzés hatályon kivül helyeztetik stb. Indokok: Alperesek kifogásaikat a következő alapokra fektetik: Először tagadják, hogy felperesnek adósai lennének. Másodszor tagadják, hogy felperesnek váltót aláirtak volna, mit igazolnak felperesnek a 2 '. alatti levelével. Harmadszor tagadják felperesnek felperesi jogosultságát. Negyedszer a megtartott tárgyaláson alperesek, a jogügylet ismertetése alkalmából, azzal is védekeznek, hogy a m. szigeti bádogosok között egy cartel jött létre egységes árak megállapítására nézve s a szerződés betartásának biztosításául mindenki tartozott váltót betenni ; azonban tagadják a szerződés létrejöttét, mert megálLapodásszerüleg azt közjegyző előtt kellett volna kötni, a mi pedig nem teljesíttetett. Végül bár elismerik, hogy H. Áronnak a fenti cartelre vonatkozólag egy 600frtos váltót által adtak, azonban oda nyilatkoznak, hogy azon sem a kelte, sem pedig a lejárat kitöltve nem volt és így tagadják, hogy az megállapodásszerüleg töltetett ki. Egyszersmind felemlíti, hogy ők 600 frtot semmi szin alatt s legfeljebb az okozott kárt tartoznak fizetni, mit a szerződésszegés által okoztak, s ezen előadásuk támogatásául hivatkoznak a 4/. alatti levélre és azzal is védekeznek, hogy felperes volt szerződésszegő. Mindezek alapján viszonkövetelésbe teszik a váltó kiadatását. Felperes az Aj alatti levéllel igazolja, hogy alperesek a váltót kiállították s tagadja, hogy a váltó megállapodás ellenére töltetett volna ki, a mit különben is alperesek tartoznának bizonyítani. AzI. alattival igazolja felperes minőségét, a G. alattival pedig igazolja a szerződés létrejöttét, a melyből világosan látszik, hogy azt maga G. Mihály készítette s a melylyel igazolva van az is, hogy a kereseti váltó biztosítéki váltó és ezen beismerésével felperes önmaga cáfolja meg abbeli első nyilatkozatát, hogy a váltóval igazolja alperesek adósságát. Ennélfogva felperes arra alapítja keresetét, hogy a szerződés létrejött, ennek biztosításául volt adva a kereseti váltó és alperesek szerződésszegők lévén, a váltóösszeget megfizetni tartoznak. Úgyde habár be is igazoltatott, hogy alperesek a váltót aláírták, továbbá, hogy felperesnek a felperesi minősége jogos és hogy a szerződés megköttetett, melynek biztositékául a kereseti váltó adatott, mégis elutasítandó volt felperes keresetével, nK-rt a G. alatti szerződés (5. pontjában világosan ki van kötve, hogy a szerződő fél csak az esetben tartozik 600 frt kártérítéssel, ha a szerződést megszegné; jelen esetben pedig a szerződésszegés beigazolva nem lett, mert akihallgatott F. Pál legkevésbé sem igazolja, hogy alperesek a rónaszéki sóbánya-hivatalnál munkát vállaltak volna, s bár a váltóval szemben alperesek tartoznának bizonyítani, de mivel negatív körülményt nem igazolhatnak, felperesnek kellett volna igazolni a szerződésszegést stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1895. június 25. 2,961. sz. a.) az elsőfokú biróság ítélete helyben hagyatik stb. Indokok: A peres felek kölcsönös előadásából és beismeréséből kétségtelenül az tűnik ki, hogy a kereseti váltó a G. alatt csatolt kötelező nyilatkozatban foglalt kötelezettség biztosítására adatott az alperesek által, hogy tehát a kereseti váltónak az ellenértéke ki nem szolgáltatott, hanem az a váltó tisztán fedezeti váltó. Az alperesek védekezéséből megállapítható az is, hogy a kereseti váltó annak a biztosítására szolgált, hogy a m.-szigeti bádogosok a többiek beleegyezése nélkül Önálló munkát ne vállaljanak, vagy ha vállalnak, a nyereségből közösen, aránylagosan részesüljenek; célja pedig a mint az alperesek kifejezték és ezt a felperes beismeri, az volt, hogy a m.-szigeti bádogosok egymás ellen ne konkuráljanak és egymással szemben az árakat le ne nyomják. Megerősíti ezt különösen a felperes válaszának az a pontja, mely szerint a felperes azt a beismerést teszi, hogy az egyesülés célja az oktalan verseny és a munkaárak leszorításának a megszüntetése volna, mégis az alperes oly módon konkurrált, hogy senki sem akart a szerződő többi társuknak a rendes polgári haszon melletti árban munkát adni. Minthogy pedig a felperes maga is a váltó érvényesítéséhez való jogosultságot a G. alatti szerződésből származónak állítja, valamint azt is, hogy a kötelezettség alapjául szolgáló cartell valóban létrejött, minthogy továbbá a G. alattiban e szabad versenyt megszorító feltételek és kikötmények biztosítására szerződött társuknak a nagy közönség megkárosítását célzó szándéka az áraknak meghatározásában kétségtelen kifejezést nyert : a szabad versenyt gátoló és a munkálatokat igénybe venni kénytelen egyesek megkárosítására irányuló szerződés birói oltalomra nem számithatván, a törvény által tiltott és az erkölcsiségbe ütköző G. alatti szerződésben foglalt kötelezettség biztosítására kiállított váltó alapján, az alpereseket fizetési kötelezettség nem terheli, miért is az elsőfokú biróság helyesen utasítván el a felperest keresetével, ítéletét az itt felhozott indokok alapján helyben hagyni kellett. A magyar királyi Curia (1896. évi december 16-án 1,521 sz. a. Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik; az 1893. évi 4,499. sz. sommás végzés hatályában fenntartatik és alperesek a sommás végzésben megítélt 600 frt tőke s ennek 1893. évi március hó 1-től járó 6°/o kamatait stb. kötelesek felperesnek megfizetni stb. Indokok: Az elsöbiróság Ítéletének indokolásában foglalt tényállás szerint kétségtelen, hogy a kereseti váltó a G. alatt csatolt kötelező nyilatkozatban foglalt kötelezettség biztosítására adatott. Minthogy pedig a G. alatti szerint alperesek a felperessel és ennek érdektársaival oly alkalmi egyesületbe léptek, a melyben kölcsönös kötelezettséget vállaltak az iránt, hogy MáramarosSzigeten és vidékén csak meghatározott árakon és a többiek beleegyezése nélkül munkát nem vállalnak és ha vállalnak, a nyereségből közösen aránylagosan a többieket részesitik, eme kötelezettségük megszegésének esetére pedig 600 frtot fizetni tartoznak, mely kötelezettségük biztosítására állították ki a kereseti váltót; minthogy továbbá a peres felek alkalmi egyesülése nem tekinthető az egyesek megkárosítását feltétlenül eredményező és a szabad versenyt gátló oly szövetkezésnek, mely a közerkölcsiségbe ütközik, a miből folyóan az annak biztosítására megállapított követelésnek érvényesítésétől a birói segélyt megtagadni kellene; -4 minthogy végül a fedezeti váltónál a biztositói kötelezettségben t. i. abban áll, hogy a váltó hitelező a váltó összeget behajthassa — amiből következik, hogy ő a váltón kivül más bizonyítékot szolgál tatni nem tartozik,hanem a váltókötelezetteken áll azokat a kifogásokat, amelyek őket a váltó alapjául szolgáló jogügyletből meg! illethetik, bebizonyítani; s minthogy alperesek nemcsak nem bizonyították, hogy felperesnek a G) alattiban foglalt ügyletből folyóan ellenük semmi követelése nincs, sőt a kihallgatott F. Pál tanú éppen azt a szerződésszegést bizonyította, melynek bekövetkeztéhez az alperesek fizetési kötelezettsége köttetett; mindezeknél fogva az • alpereseket a minden kellékkel ellátott kereseti váltó alapján a kereset értelmében marasztalni s ebből következőleg mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a sommás végzést hatályában fenntartani kellett stb.