A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 24. szám - A m.-szigeti kamara az ügyvédségről - Osztrák kartell-törvény - A sommás eljárás a gyakorlatban

96 A JOG Bűnügyekben. A 16. életévüket meg nem haladott nöszemélyeken elkövetett szemérem elleni büntetendő cselekmények, különösen a honpolgárok nem kis részénél tapasztalható ama jelenség folytán, hogy a férj családját elhagyva, olykor a család által nem is tudott helyeken esetleg évekig is tartózkodik, sokszor kiderithetetlenek, sőt kiderithetésük esetén is büntethetlenek maradnának, ha a családdal maradt anyától az indítványozásra jogosító törvényes képviselő minőség megtagadtatnék, azonban ennek a megtagadásnak nem volna meg az alapja se a törvényben, se senkinek a jogos érdekében, ha az anya az indítványozás jogát gyakorolta (1877. évi XX. t.-c. II. fejezet 10. 15. §§-ai; btk. 113. ij.) A nagyváradi kir. törvényszék (1890. évi márc. 14. 2,303. sz. a.) T. Péter irányában a btk. 232. §. 2. pontja alá eső erőszakos nemi közösülés büntette miatt folyamatba tett eljárás a btk. 238., 113. §. és az 1877. évi XX. t.-c. 15. §. alapján megszüntettetik stb. Indokok Habár a végtárgyalás során a kir. ügyész vádat emelt a miatt, hogy a T.Péter az 1895. okt. 24-én az életének 12. évét még be nem töltött R. Róza leánygyermeken erőszakos nemi közösülést követett el, tekintve azonban, hogy a sértett gyermek törvényes képviselője az édes apja R. József a végtárgyaláson kijelentette, hogy a cselekmény miatt sem feljelentést nem tett, sem annak megtételére nejét meg nem bizta, tekintettel arra, hogy az 1877. XX. t.-c. 15. §. értelmében kiskorúaknak első sorban az apa a törvényes képviselője és igy R. Józsefné a feljelentés megtételére a fenforgó körülmény mellett jogosult és hivatott nem volt, annálfogva ezen magánvádra üldözendő cselekmény miatt megindított eljárás jogos indítvány hiányában a btk. 238., 113. §§. alapján megszüntetendő volt. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1896. évi július 27. 2,407. sz. a.) a kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1897. május 6. 10,015. sz. a.) minthogy a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről alkotott 1877. évi XX. t.-c. 11. fejezete és ebben a 15. §. is «Az atyai hatalomról* rendelkezik; a fenforgó kérdésben azonban ennek a t.-cikknek a 10. sőt több §-a is veendő figyelembe, mert a kiskorúak személye feletti felügyelet szempontja itt az irányadó, tehát fontos a most emiitett 10. §., mely szerint a kiskorúnak személye feletti felügyeletet a szülők gyakorolják, de fontos a fenforgó kérdésben a btk. 113. §-ának a törvényhozás által is elfogadott indokolása, mely szerint *a törvényes képviselő» alatt értetnek mindazok, a kik a törvénynél fogva kötelesek a gyermek érdekeire felügyelni, tehát első rendben annak szülői, s ha ezek nem volnának, nagyatyja vagy nagyanyja, illetőleg gyámja, gondnoka. Ide tartoznak az örökbefogadó szülők is.> Minthogy a 16. életévüket meg nem haladott nöszemélyeken elkövetett szemérem elleni büntetendő cselekmények különösen a honpolgárok nem kis részénél tapasztalható ama jelenség folytán, hogy a férj, családját elhagyva, olykor a család által nem is tudott helyeken esetleg évekig is tartózkodik, sokszor kideríthetetlen, sőt kiderithetésük esetén isbüntethetlenekmaradnának,ha a családdal maradt anyától az indítványozásra jogosító «törvényes képviselő* minőség megtagadtatnék, azonban ennek a megtagadásnak nem volna meg az alapja se a törvényben, se senkinek a jogos érdekében, ha az anya az indítványozás jogát gyakorolta; ezeknél fogva eltekintve attól, vájjon beleegyezett-e R. József, t. i. a vádbeli cselekmény elkövetése után csak hetek multán haza tért apa abba, hogy a csak 11 éves Róza nevü leányán elkövetett szemérem elleni büntetendő cselekmény miatt a leány anyja t. i. R. Józsefné indítványt tegyen; a most nevezettanya részéről részint a csendőrségnek 1895. evi okt. 31-en adott nyilatkozatban, különösen azonban a vizsgálóbírónál 1815. évi nov. 18-án felvett jegyzőkönyvben kifejezett indítvány ^törvényes képviselő* által előterjesztettnek nyilvánittatik, és ennek folytán mindkét alsóbb bíróság végzése megváltoztatván, az eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy folytatólagos tárgyaláson a kir. ügyész vádját érdemében elintéző Ítéletet hozzon. Vádlott cselekménye rablás helyett zsarolásnak volt minősitendő, midőn oly ittas állapotban volt, hogy alig tudott lábán állani és ily állapotban sértettek ellen sem oly mérvű erőszakot sem oly fenyegetést nem használt, hogy az által azok élete, testi épsége vagy vagyona súlyos veszélynek lett volna kitéve, és sértettek akaratát annyira lenyűgözte volna, hogy nem lettek volna képesek vádlott követelésének ellentállani, vagy annak lehetővé tételét másképen meghiúsítani. A rimaszombati kir. törvényszék (1895. május 8. 963. sz. a.) P. János vádlott (kovácsmester) a btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Indokok: 1893. március 14-én, vádlott Rákos községből a Répás község felé vezető uton S. Lajost és E. Simont megállította, és azon ürügy alatt, hogy a mezei uton járni nem szabad, mint állítólagos mezei csősz tőlük 10—lOkrt követelt egyenként.midőn pedig a nevezettek azon tudatban, hogy kárt nem tettek, a vádlott felszólalásának eleget tenni nem akartak, vádlott a földről egy vastag fadarabot fogott fel, s azzal E. Simon felé ment s ettől az öszszes pénzét követelve, mellénél fogva megragadta és midőn E. Simon az agyonütéstől való félelmében neki az összes nála levő és 94 krt kitevő pénzét átadta, még zsebeit is átkutatta, melyekben azonban több pénzt nem találva eltávozott. Tekintve, hogy vádlott a kérdéses időben mezei csőszként alkalmazva nem volt; tekintve továbbá, hogy a szóban levő mezei uton az átjárás csak ápril végén volt betiltva, vádlott cselekménye a btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének a tényálladékát állapítja meg; miben ő bűnösnek volt kimondandó stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1895. okt. 30. 4,197. sz. a.) az első bíróság Ítéletét a bűntett minősítésére nézve helybenhagyta, a büntetésére nézve megváltoztatta és vádlott szabadságvesztését egy évi börtönben állapította meg stb. A m. kir. Curia (1897. ápr. 28. 6,852. sz.) mindkét alsofoku bíróság ítéletének főrészben megváltoztatásával vádlott rablás büntette helyett a btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségében mondatik ki bűnösnek és 6 havi fogházra ítéltetik. A mellékbüntetések, az azok foganatosítására vonatkozó intézkedéssel együtt mellőztetnek stb. Indokok: Az eljárás adatai szerint vádlott az erdei uton sértettekkel találkozván, azon ürügy alatt, hogy tilos mezei uton haladnak, s hogy ő mezőcsősz, őket megbírságolandó 10—10 krt kért tőlük minthogy a kért 20 krt vonakodtak megadni, mert mezei tilos uton nem jártak, a magával kötélen vezetett borjut egy fához megkötve s a földről egy darab száraz fagalyat felvéve azt a sértettek egyikének E.Simonnak feje fölé emelte, majd egyik kezével ennek mellén a ruhát megfogva követelte tőle, hogy minden pénzüket adják oda, mire az át is adott apródonként összesen 94 krt, s miután vádlott E. Simon egyik zsebébe, melyből ez a pénzt keresgélte elő, bele nyúlt s meggyőződött arról, hogy abban több pénz csakugyan nincsen, a 94 krral megelégedve, a nélkül, hogy a másik sértetthez S. Lajoshoz hozzá nyúlt volna, ki tótul nem is értett, vádlott pedig tótul beszélt, sértetteket elhagyta és a vezetett borjúval útját tovább folytatta. Tekintve, hogy vádlott akkor ittas és pedig K. József tanú vallomása szerint annyira ittas állapotban volt, hogy alig tudott lábán állani és sértettek ellen sem oly mérvű erőszakot sem oly fenyegetést nem használt, hogy az által azok élete, testi épsége vagy vagyona súlyos veszélynek lett volna kitéve és sértettek — mindketten 18 éves fiatal emberek, — akaratát annyira lenyűgözte volna, hogy nem lettek volna képesek vádlott követelésének ellent állani vagy annak lehetővé tételét másképen meghiusitni; tekintve, hogy sértettek nem is erőszak vagy fenyegetés által helyeztettek oly kényszer alá, hogy vádlottnak pénzüket átadják, hanem már vádlott puszta fellépése annyira meglepte és zavarba hozta őket, hogy azt is bevárták — holott azalatt elmenekülhettek volna, — mig az a borjut a fához köti, hogy velük végezhessen; vádlott cselekményét rablás büntette helyett zsarolás vétségének kellett minősíteni és büntetését, — figyelemmel az alsófoku bíróságok Ítéleteiben felhozott enyhítő körülményekre, bűnösségének fokához mérten kiszabni stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az üzletvezető az általa elkövetett kihágásért saját személyiben felelős. A reá kirótt pénzbüntetés az üzlettulajdonos biztositékából még behajthatlanság esetén sem vonható le, mivel ez esetben a pénzbüntetés helyett az elzárás büntetése alkalmazandó. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 57,850. sz. határozata.) Maga azon körülmény, hogy a károsiiott területen friss állati nyomok láthatók s a közelben a panaszlott tülajdonát képező állatok legeltek, a tilos legeltetés által elkövetett mezei rejidőri kihágás alanyi tényálladékának megállapítására nem elégséges. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 64,328. határozata.) P«ILAS BÉ82VÍN»TÍ()8«Sio NYOUD*J« BUO»PC6Tf Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kovács Ákos e. Érmihályfalva, nagyváradi tszék, bej. jul. 2(i.. félsz. aug. 14., csb. Geleta Géza, tmgg. Mártffy Bogdán. — Schöffer Adolf e. Pécs, pécsi tszék, bej. jul. 3., félsz. jul. 15., csb. Bogyay Pongrác, tmgg. dr. Lammer Károly. — Berger Antal e. NagyAtád, kaposvári tszék. bej. A., félsz. jul. 26., csb. dr. Kramer József tmgg. dr. Kommer Elek. — Schossberger Miksa e. Budapest, bpesti keresk. és váltótszék, bej. jul. félsz. aug. 12.. csb. Stájer Gyula, tmgg dr. Sík Sándor. Pályázatok: A kaposvári tszéknél jegyzői áll jun 20 — A nyíregyházai tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 20. — Az aradi tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 20. — A nyitrai tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 20. - A zala-egerszegi tszéknél aljegyzői áll. jun. 20. A hajdu-nánási jbiróságnál albiroi all. )Un. 20. A nagy-kikindai jbiróságnál aljegyzői áll. 20. — Az orsovai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 20. - A berettyó-ujfalvi jbiróságnál jbirói áll. jun. 22. - técsői jbiróságnál albirói áll. jun. • ~ t?,rnalyai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 22. - A kolozsvári tszéknél alblroi á„ jun 22 _ A kolozsvád itélötáblánál ité,ö biroi all. jun. 23. - A szegedi Ítélőtáblánál bírói áll. jun. 23. A nagyváradi ítélőtábla kerületében 6joggyakornoki áll, jun. 24.