A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 24. szám - A m.-szigeti kamara az ügyvédségről - Osztrák kartell-törvény - A sommás eljárás a gyakorlatban

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 24. számához. Köztörvényi ügyekben Az osztr. ptkv. 1,117. §• szerint a haszonbérlő fel van jogosítva a haszonbéri szerződésből a haszonbéri határidő lejárta előtt is elallani akkor, ha a haszonbérlet tárgya annak hiányos minősége miatt a rendes használatra alkalmatlan, de a törvény eme rendelkezése csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a haszonbéri szerződés máskép nem intézkedik. A brassói királyi járásbíróság (1896. november 1. 13,332. sz. a.)P u s k ar iu József hites ügyvéd által képviselt M. Moise felperesnek, Reich Ágost brassói tiszti ügyész által képviselt Brassó város közönsége alperes ellen szerződés felbontása s járulékai iránt folyamatba tett perében következő' Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A perbeli tényállás felfejtése előtt kiemeltetik, hogy ezen perrel párhuzamosan 5,463. sz. alatt megindított keresettel 707 frt tőke s jár. iránt felperes ugyancsak Brassó városával szemben a bérleti viszonyból kifolyólag pert folytatván, a felvett bizonyítékok mind a két perre vonatkozással vannak és alkalmaztatnak. Felperes keresetét alapította a perhez becsatolt A) alatti haszonbérleti szerződésre, melynek alapján alperestől bérbe vette volt az uj Tohán községében fekvő malmokat 1893. évi november hó 1-től 1899. évi október hó 31-éig terjedő időre. Ezen szerződés felbontását kéri, előadván, hogy alperes város a malom gondozását már a bérbeadás ideje előtt elmulasztván, a bérlet idejének beálltakor a malmok oly zilált állapotban voltak, hogy alperes a szerződési kötelezettségnek eleget tenni nem tudván, felperes a bérlemény használatában folytonosan gátolva volt, tetemes károkat szenvedett, minélfogva a szerződésben kikötött pontozatokra alapítottan ezen szerződésnek érvénytelenségét kimondani és alperest az okozott költségekben is elmarasztalni kéri. Felperes kereseti állításait megvilágítani óhajtván, keresetében a) b) c) d) e) alatt taxatíve felsorolja azon hiányokat, melyek miatt a bérleményt használni képes nem volt, s egyúttal ezen állapot igazolására következő bizonyítékokat hozott fel. Ezen perrel párhuzamosan folyó 5,463 kereset szám alatti perhez C) alatt egyszerű másolatban csatolt szolgabírói intézkedést, mely szerint a malmok teljes dezolált állapotban levőknek igazoltatnak, hivatkozott e perben alkalmazásba jövendő szakértői szemlére, nemkülönben a következő ténytanukra, úgymint Bucur B. Leoca, Bucur G. Petrisor, N. Carlán, Juon Berarin, Juon B. Plotogea. Alperes ezzel szemben hivatkozott az A) alatti szerződés nyilt és félreérthetlen határozmányaira, az Ft alatti okmányra, a 2) alatti eredeti okmányra, végre pedig E. János tanúnak vallomására. Ezen bizonyítékok mérlegelése arra volt első sorban irányítandó, hogy a bérlemény tárgyai minő állapotban vannak jelenleg, minő állapotban voltak a bérlet megnyíltának idejében, s hogy az alperes által eszközölt javítások minő megbirálás alá esnek a szerződés kikötményeinek szempontjából. Tekintve pedig, hogy felperes a bérleti idő kezdetén a malmok állapotát illetékes hatóság közbenjötte mellett, vagyis birói szemlével megállapítani elmulasztotta, hogy az 5,463. sz. alatt megindult perhez C> alatt csatolt szolgabírói rendelkezést tartalmazó okmány figyelembe nem jöhet, egyrészt azért, mert nem is állíttatott, annál kevésbé bizonyittatott, hogy az ott emiitett szemle szakértői volt s így annak birói megismétlése nem volt lehetséges, mert más hatóságnak eljárása alatt gyűjtött bizonyíték mint a perbirónak közvetlen tapasztalatán nem alapuló figyelembe egyáltalán nem jöhet. Tekintve továbbá, hogy ezen per során a bérlemény használhatatlanságának igazolására hivatkozott fentebb felsorolt tanuk szakértői minőség hiányában vannak és igy azok bizonyító vallomása figyelmet nem érdemel, mert annak eldöntése, hogy egy vizmü szerkezete mikor felel meg a használhatóság kívánalmainak, egyszerű észlelődés által nem eszközölhető, — ennélfogva a malmoknak állapotára nézve kiindulási pontul el kellett fogadni a 2) alatt, nem különben az Fj alatt csatolt okmányokban körülirt állapotra vonatkozó adatokat, dacára annak, hogy a 2) alatti ellen felperes az 1868. évi LIV. t.-c. 168. §. alapján kifogást emelt és pedig az utóbb emiitett kifogástól el kellett tekinteni azért, mert felperes mint a bérlemény tárgya helyén állandóan tartózkodó s a malmoknak előzőleg már volt bérlője a per adatai szerint a hiányok felvételét kérelmezte, a felvételnél személyesen jelen volt, ennek folytán a 2) alattit sajátkezüleg aláirta s végre mert ezen okmányban feltüntetett hiányoknak fennforgását elismervén, egyéb ugyanakkor létező hiányok mellőzését sem nem állította, sem nem bizonyította, mi okból ezen okmány tartalmának helyessége és bizonyító ereje el volt fogadandó. Budapest, 1897. június hó 13. Ha tehát ezen okmányt kiindulási pontul vesszük, ugy önmagából folyik azon kérdés, hogy minő állapotban lehetett a malom ezen javítások nélkül, vagyis a bérlet kezdetén, s minő állapotba helyeztettek azok a javítások befejeztével, s ezen kérdések eldöntése állapítja meg a szerződés teljesítésének be vagy be nem következtét. Ezen okból volt kénytelen a biróság a felek akarata szerint megbízott P. Pétert és N. András szakértőket az imént emiitett kiindulási pontra utalni s azon alapon a szakértői véleményt kikérni. Ezen szakértői vélemény, mely eltérés nélkül hozatott, s mely jelen perben a 12,667. sz. alatti jegyzőkönyvhez G) alatt becsatolva találtalik, kimondja, hogy a malmok tekintettel a 2) alatti javításokra a bérlemény kezdetén középszerű használható állapotban voltak, a bérleti időnek ez ideig való folyamata alatt használtathattak és jelenleg jó középminőségüeknek észleltettek. Ha a fenntebb elősoroltakkal szemügyre vesszük a felek által kifogástalanul elismert, s a keresethez A) alatt csatolt bérleti szerződést, ugy annak tartalmából megállapítható, hogy alperes a malmokat közepes használható minőségben kötelezte volt átadni. 11 .ásd 3. pont.) — Kitűnik továbbá, hogy a peres felek szerződésileg kifejezést adtak azon tudatnak, hogy a malmok nem teljesen kifogástalanok, s kilátásba van helyezve hiányaiknak 1894. évi október hó 31-ig terjedőleg való helyreállítása. (Lásd 4. pont) Megállapítható, hogy alperes a leltár melletti átadást 90 nap alatt kötelezte volt, (Lásd 5. pont) s végre hogy a szerződéstől való elállásra csakis a malmok főalkatrészeinek végelpusztulása esetén van jogosítva felperes. Ha végre az imént felsorolt szerződési megállapodásokat összevetjük a szakértőknek bemondásaival, mely E. János eskü alatt kihallgatott szakértő tanúnak vallomásával is támogattatik, ugy kétségtelenül meg van állapítva, hogy oly hiányok, melyek felperes előtt a szerződés megkötésekor tudva ne lettek volna, melyeket alperesitett város a szerződésben vállalt kötelezettségeihez mérten helyre ne hozott volna, melyek felperest a malom használatában feltétlenül gátolták volna, nincsenek, és felperes által ilyeknek létezése, vagy volt fenállása egyáltalán bizonyítva nem lett, s minélfogva kérelmének sem az A) alatti keresetre fektetetten, sem pedig a ptkv. 1,117. §-ra alapítottan helyt adni nem lehetvén, őt keresetével feltétlen elutasítani stb. kellett. A brassói kir. törvényszék felebbviteli tanácsa (1897. január 30. D 203/1896) következőleg ítélt: Az első bírósági ítélet megváltoztatik és a peres felek között Brassóban 1893. évi október hó 23-án 285/893 ügyszám alatti közjegyzői okiratban foglalt malombérleti szerződés felbontatik stb. Indokok: Peres felek között 1893. évi október hó 23-án létrejött és 285/893 ügysz: alatti közjegyzői okiratba foglalt szerződés 3 pontja szerint alperes köteles volt a bérlemény tárgyát képező malmot és tartozékait középszerű használható állapotban átadni, a 4. pont szerint pedig a használatot gátló hiányokat 1894. évi október hó 31-ig pótolni, mely kötelezettségének alperes eleget nem tett, a mennyiben saját állítása szerint is a javításokat csak 1894. évi november hó 12-ig teljesítette. Tekintve tovább, hogy felperes 1893. évi november hó 11-én a városi tanácshoz intézett beadványában felsorolta azon hiányokat, a melyek a bérlemény használatában akadályozták, s hogy a malom lényeges alkatrészei hiányos és részben rosz állapotban voltak, a 2. alatti átadási okmányban is fel van tüntetve, — tekintve továbbá, hogy a perrendén kihalgatott tanuk M. Tódor, M. M. Letca és P. M. Juon igazolták, hogy a malom főalkatrészei u. m. a zsilip és vizkerekek oly rosz állapotban voltak, hogy a malom nem volt használható, valamint tanuk M. János és C. György igazolták azt is, hogy az épületek dűlőfélben és közveszélyes állapotban voltak, mely okból a C) alatti szolgabírói határozattal 1894. évi szeptember hó 16-án a malom bezárása is jogerejüleg elrendeltetett — ezekkel szemben pedig a malomnak a javítások előtti használható állapotára vonatkozó szakértői vélemény figyelembe vehető azért nem volt, minthogy a javítások után foganatosított szemle alkalmával szakértők a malmot szintén csak középszerű használható állapotban találták, mi által hasonlólag meg van állapítva, hogy az a kijavításokat megelőzőleg középszerű használható állapotban nem lehetelt, tekintve továbbá, hogy alperes által 1894. november havában befejezett javításokról T) alatt becsatolt számadás szerint a főalkatrészek, u. m. zsilip és kerekek egészen ujakkal lettek kicserélve, igy tehát ezen hiányok a malom használhatóságát gátolván, azok helyreállítása a szerződés szerint alperest terhelte, mi abból is kitűnik, hogy alperes azt saját költségén eszközöltette, — minthogy pedig alperes sem a szerződés 4, sem 7. pontjában előirt határidőben a malom helyreállítása iránti kötelezettségének eleget nem tett és igy felperes a szerződés 8.