A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 24. szám - A kir. Táblák ügyforgalma 1896. évben

Tizenhatodik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1897. június 13. Szerkesztőséi: TT T Előfizetési árak: V.. Rudolf-rakpart 3.,, í\ Y ( I l J ^ " Egész « _ 8 « — « '" Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Kiadóhivatal: <Me,5tt MAGTAR ÖGYVÉDI KÖZLÖírr> Féi « _ s « - « r „ ,, , „ BETILAP AZ IGiZSifíCGT ÍRDEÍEINEK ElP?ISKLETÍRE A MAGYAR OGTTÍDI, BIRÓF. ÜGYÉSZI ÉS rÖZJBÍTTZŐI ÍAR ífeLÖNTÜ. V Kudolf-rakpart o. sz. ..... J... Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. KÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR AZ előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. ürvvédek . „. .. ucyveaen. leecélswrfP/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MOR. , . r , „,^v„, Megrendelések, felszólalások a _ poswn talványnyal kiadóhhrataihoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : A kir. Táblák ügyforgalma 1896. évben. Irta : dr. S z o­k o 1 a y István bpesti ügyvéd. — A vádelv és a vádképviselet kér­déséhez. Irta: dr. Balogh Jenő. igazságügyi ministeri osztálytaná­csos, budapesti tud. egyetemi magántanár. — Kiskorúságban kötött ügylet joghatályáról. Irta : Uj t a 1 u s s y Béla. kir. albiró Pancsova. — A haszonbérbe adó törvényes zálogjoga. Irta : C s a p I a k y Lipót, ungvári kir. albiró. — Észrevételek a polgári perrendtartásról ké­szült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József, pestvidéki kir. tszéki biró. — Belföld. (A m.-szigeti kamara az ügyvédségről.) — Ausztria és Külföld. | Osztrák kartell-törvény.) — Sérelem. (A som­más eljárás a gyakorlatban. Irta: Adler Sándor ügyvéd. Malacka. — Helyiségmizéria a nagyatádi járásbíróságnál.) — Irodalom. (A váltótörvény magyarázata. Irta: Grecsák Károly, a m. kir. Curia váltótanács kirendelt bírája.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Eelsöbirósági határozatok és döntvé­nyek — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A kir. Táblák ügyforgalma 1896. évben. Irta : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, bpesti ügyvéd. A jogi, mint a politikai államintézmények minden korban öszhangzatos kifolyásai s kifejezései azon irányeszmének, mond­hatjuk elvnek, a melyen azon kornak államrendszere nyugszik, így van ez a bírósági s igazságügyi tényezőkkel is. A kir. Curia s Tábla eredetileg az államrendszert jelző hűbériség kifolyásai, illetve alkatrészei voltak. Az osztályok közötti különbségeken, jogegyenlőtlenségen, szóval kiváltságos közjogi helyzeten alapultak, a mely az uralkodó osztálynak más s a nép számára is más bíróságokat, jogi szervezetet, s más törvénykezési rendszert alkotott. Korukban ezen bírósági intézmények megfeleltek hivatásuknak ; de a 48 utáni korban nem lehettek többé kielégítők. Különösen kiemelendő, hogy a jogegyenlőség a törvénykezésben is érvényesülvén, a felsőbb fórum annyira elözönöltetett a felebbezett ügyekkel, hogy a modern jogszolgáltatás igényeit ki nem elégíthette ; miután a mai államokban érvényesített reformok által, a mérséklő, ellen­súlyozó erők kifejtése mellőztetett. De ily reformokat legújabb időben törvényhozásunk — legalább részlegesen létesítvén — felsőbb fórumunk igazságügyi helyzete javulásnak indult. Ezt mondhatjuk főkép a kir. táb­láról, mely a decentralisatió után teljesen kielégítő előhala­dást tesz a tökéletesb jogszolgáltatás terén. Ezen előhaladásnak s igazságügyi tökéletesbülésnek két­ségbevonhatlan tanúsága az, miszerint dacára annak, hogy az elintézendők évi összege, szemben az uj szervezés előtti 160 ezerrel, még évekig tetemesen emelkedőben volt, az ügyhátra­lék mégis évről-évre csökkent, s a lefolyt évben alig figyelembe vehető számra szállt le. 1892. évben 15 ezerrel nagyobbodott, lévén 175 ezer, ellenben a hátralék, mely előbb 40 ezer körül állt, csak 22 ezret képviselt; 1893-ban is meghaladta a 170 ezret, a hátralék pedig 19 ezerre szállt le; 1894-ben az elin­tézendő ügy-szám még mindik 169 ezerén tul volt, s a hátra­lék 17 ezer. A két utolsó évben az elintézendők jóval keves­bültek, de a hátralék is feltűnően megfogyott. 1895-ben 140,101 s a hátralék 7,417, 1896. évben pedig a hátralék 4,392 kis összegre szorítkozott 118,080 elintézendő összeg mellett. Az elintézendők összege tehát az uj szervezés előttinél 42 ezerrel, s az ujabb öt év alatt 57 ezerrel lett kisebb, minek megfelelt a hátralék abbeli alakulása is, hogy a régi táblainál 35 s az 5 év alatt 18 ezerrel kevesbült. Az elintézendői összeg alakulására befolyással voltak a legújabb törvénykezési reformok; de mindenesetre nagy érdeme van abban a birói emelkedett tevékenységnek s munkásságnak is. Ezt bizonyítja az, hogy'az 1892. előtti 130 ezernyi elinté­zési összeggel szemben az elintézések 1892. évi ügyszáma 153 ezerre, 1893. évben 151 ezerre. 1894. évben 152-re emelke- I Lapunk mai száma ! dett, s még 1895-ben is 132,684 volt; 1896-ban azonban a javult helyzetnek s tényleges szükségletnek megfelelőleg leszállt 113,688-ra. Ezen javulás és igazságügyi szükséglet előállítására lénye­ges befolyással volt az évenkénti ügybejövetel alakulása. Az 1890. évi 131 ezer bejövetel a következő években jóval felszaporodott ugyan, és pedig 1892-ben 147, 1893. évben 148, és 1894-ben 150 ezerre ; de 1895-ben leszállt 122.767-re, sőt 1896-ban: 116,663-ra. Tehát öt év alatt 37 ezerrel, az előbbi időbelinél pedig 21 ezerrel kevesbült az ügy bejövetel. Ennek kifolyása volt, hogy az elintézések öt év folytán nem kevesebb mint 40 ezerrel kevesbültek. Ezen igazságügyi javulás s előhaladás a budapesti táblán kivül a többi egyes kir. táblák tevékenységében, s ügyforgal­mában következőleg nyilvánult. Négy kir. táblánál: szegedi, kassai, temesvári és debre­ceninél az ügybejövetel 1896. évben még mindig meghaladta a 10 ezret, de szemben az előbbi évieknél tetemesen keves­bülve. A szegedi tábla bejövetele volt 1894-ben 17,734, 1895­ben 13,940 és 1896-ban 13,052. Ezen évben az elintézendők összege 13,528, miből elintéztetett 13,034, hátralékul 494 marad­ván, ami 1893. évben még 1039, 1894-ben 738 s 1895-ben 476 volt. Ezen a budapestin kivül legnagyobb bejövetelü táb­lánál 22 biró működött. A temesvárinál, melynek 16 birája volt, lH94-ben 12,777, 1895-ben 11,863, s 1896-ban 10.660 ügybejövetele volt. Utóbbi évben elintézendője ll,0ö6; miből 10,730 elin­téztetett. Hátraléka, mely 1893—1894. években 1,100 on felül állt. leszállt az 1895. évben 396-ra, 1896-ban pedig 326-ra. A kassai táblának 1894-ben ügybejövetele volt 14,107, 1895-ben: 12.259, s 1896. évben 10,396,-elintézendője 10,819, elintéztetett belőle 10,502, hátralékul maradván 317, ami 1893­ban 2 403, 1894-ben 1,546 nagy összeget képviselt, de ez 1895-ben 423-ra, s 1896. évben 317-re leszállt. Debreceni táblához beérkezett 1894. évben 13.680 ügy, 1895-ben 11.501; 1896-ban 10,282. Elintézendője lett 10,776 miből 10,431 nyert elintézést. Hátraléka, a mely 1893-ban 1,456, 1804. évben 723, s 1895-ben 494 volt, mult évben leszállt 345-re. A többi kisebb 5 —7 ezer ügybejövetelü és 12—14 biró val ellátott tábláknál szintén nagy haladás mutatkozik mind a beérkezés, mint a hátralék kevesbülése tekintetében. A pécsi táblának bejövetele 1896 ban 7,411. ellenben 1894- ben 11,611. 1895-ben 9,045. Mult évben 7,680-ból elin­téztetett 7,525 s maradt 155. Mig 1894-ben 1.153, s 1895-ben 269 volt a hátraléka. A győri táblának ügybejövetele volt 1894-ben 10.774, 1895- ben 8.205 és 1896-ban 7,399. A 7,747 elintézendőjéből: 7,366 elintéztetvén, hátraléka lett 381, ellenben 1893-ban 625, 1894- ben 470, 1895-ben 348. Nagyváradi táblához beérkezett 1894. évben 10,895, 1895- ben 8,746 s 1896-ban 7,139; ekkor elintézendője lett 7,608, miből elintéztetett 7,351 s elintézetlenül maradt 257 ; 1895-ben pedig 469, 1894. évben 2,057 és 1893-ban 1,884. A kolozsvári táblánál beérkezett 1894. évben 9,524, 1895-ben 7,216, 1896-ban 6,995. Ez évben elintézendője lett: 7.150, elintézett 6,942 ügyet, s hátraléka lett 208, ami 1893­ban 377, 1894-ben 366, 1895-ben 159 volt. A pozsonyi táblánál az 1894-ki 9,581, az 1895. évi 7.151, ügybejövetel 1896-ban 6,422-re leszállt, a mely évben 6,562 elintézendőből 6,433 lett elintézve, hátralékul maradván 129 ügy, mig ez 1893-ban 1,320, 1894-ben 504, és 1895-ben 104 számot tett ki. Marosvásárhelyi tábla bejövetele 1894. évben 6,838, 1895-ben 5,696, és 1896-ban 5,356 volt. Ez évben elin­12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents