A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 22. szám - Magyarország közjoga (államjog). Irta: Nagy Ernő, Budapest, 1897

A. J Oü 87 A felek közt létre jött szerződés szerint, mely a biztosítási feltételek 18—25. §§. által alkottatott, a közös megállapodás elöirja, hogy a biztositónak jogában áll a kárt kiküldöttje által megbecsültetni, abban az esetben pedig, ha a biztosított a kár megbecsüléssel meg nem elégednék, a biztosított köteles azonnal az eredeti jegyzőkönyvben ennek kifejezést adni, kárát felszámítani és a felöl nyilatkozni, hogy kívánja e a kárfelvételt és megbecslést szakbizottság által; ha a biztosított sem a kárbecslést elfogadni, sem a szakbizottság kiküldését nem akarja, ezt a körülményt a biztosító két tanú eló'tt tartozik jegyzőkönyvben megjegyezni: csak ebben az esetben volna a szerződés értelmében a biztosítottra nézve egyedül a biztosító által felvett kárbecslés mérvadó. E szerződés határozmányából mindenek előtt kitűnik, hogy a biztosító a kárt a biztosított jelenlétében tartozik felvenni. Alperes azonban a per folyamán nem is állította, hogy a kiküldöttje a kárt a biztosított jelenlétében vette volna lel csak az 53,318/9 í. sz. letéti kérvényében állítja, hogy felperes megbízottja volt jelen a kárbecslésnél, de a per folyamán felperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy az állítólag jelen volt B. Péter csakugyan felperes megbízottja volt, s hogy ez tényleg ott volt a helyszínén akkor, a midőn alperes a kárt felvette. De az alperes által a fentjelzett letéti kérvényhez 1). alatt és a perhez felperes által C. alatt becsatolt kárbecslési jegyzőkönyvből sem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy felperes helyett valaki jelen volt a kárbecslésnél, a mennyiben a jegyzökönyvet az állítólagos meghatalmazott sem alá nem irta, sem alperes nem conslatálta a jegyzőkönyvben, hogy ezt aláírni nem akarta. Ez a jegyzőkönyvnek egyik formai hiánya. A második hiánya pedig az, hogy ebben a jegyzőkönyvben nincsen constatálvaaz a körülmény, ugy a minta biztosítási feltételek 25. §-a azt előírja, hogy a biztosított elfogadta-e a biztosító kárbecslését vagy nem, s kóvetelt-e szakbizottságot vagy nem r e körülmények a szerződés világos szavai szerint az eredeti jegyzőkönyvben két tanú előtt kitüntetendők. Mindazt alperes a fenti jegyzőkönyv tartalma szerint nem tette. Minthogy pedig az ily a kármegállapitási módozatot tárgyazó szerződés szorosan magyarázandó, s mint már fentebb jeleztetett, az egyik félre nézve csak abban az esetben kötelező, ha a másik fél a saját részéről a szerződést minden tekintetben teljesítette ; s minthogy a fentiek szerint nyivánvaló, hogy alperes a kárt nem ugy állapította meg, a mint azt a szerződés előadta, tehát a szerződést a maga részéről nem teljesítette; végül minthogy az a körülmény, hogy alperes a kárbecslési jegyzőkönyvet később felperesnek elküldte és öt a kifogásainak megtételére felhívta, a dolog állásán nem változtathat, mert ez a körülmény a jegyzőkönyv hiányait és szabálytalanságait nem pótolhatja, a mennyiben ezt a szerződés kifejezetten meg nem engedi, ennélfogva kétségtelen, hogy az alperes kiküldöttje által felvett kárbecslési jegyzőkönyv a per eldöntésénél figyelembe sem vehető. Kérdés tárgyát képezi már most, vájjon elfogadható-e az Ítélet alapjául az F alatti jegyzőkönyv, mely az előleges birói szemle eredményét tartalmazza ? A kir. törvényszék megállapította, hogy ezen F. /. alatti okirat alapul szolgálhat jelen per eldöntésénél. Mert felperes első sorban a K. T. 421. §-a alapján jogosított volt a szenvedett kárát birói szemle utján megállapittatni, a mennyiben alperes a per mellett fekvő okiratok tanúsága szerint a jégkárról már 1894. május 27-én értesittetett, s a jelentés hozzája 1894. június 1-én érkezett, a C. '. alatti kárbecslési jegyzőkönyv pedig még csak 1894. június 17-én vétetett fel, továbbá mert alperes olyan hiányos kárbecslési jegyzőkönyvet vett fel, mely a szerződésnek meg nem felelt, s melyet felperes épp?n ezen okból elfogadni nem tartozott. A mi pedig a szakértők véleményét illeti, a melynek alapján a kár felperes részére a kereseti összegben megállapittatott, a kir. törvényszék elfogadta a szakértők többségének véleményét, mely szerint az I. buzavetésben jégverés folytán 85° 0, a II. buzavetésben pedig 90° „ kár állott be, a III. vetésben (zab) maga az alperesi szakértő 70°» kárt konstatálván, a felperes által felszámított Ö'J" ,, ez okból valónak vétetett. l:gyancsak a szakértők többségének véleménye szerint a búzával bevetett földekben holdanként Hm;m és a zabbal bevetett földben 10m/m termett volna. A mi pedig a jégverte gabonának árát illeti, e tekintetben a B. '. alatti biztosítási szerződés 21. §-nak 3. pontját kellett alapul venni, mert e szerződési pont szerint, mely mindkét félre nézve kötelező, a kár pénzértéke a biztosított árak alapján számítandó ki, már pedig a jelen esetben felperes a búzát 9 frttal, a zabot pedig fi frttal (métermázsánként) biztosította, a mint ez a B. •'. alatti kötvényből is kitűnik, mely körülmény alperes által nem is tagadtatott. Az alperes által az előleges birói szemle ellen emelt kifogások figyelembe vehetők nem voltak, mert beismerése szerint ő maga is jelen volt és szakértőt is nevezett meg. A bírósági szakértő állítólagos érdekeltsége miatt emelt kifogás az F. alatti szemle jegyzőkönyv tartalmával cáfoltatik meg. Mindezekből a kir. törvényszék azt állapította meg, hogy felperes akkora kárt szenvedett, mint a mekkorát a keresetében felszámított, miért is alperest a fentiek alapján a kereseti kárösszeg stb megfizetésében elmarasztalni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1896. február 11. 292. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest kereseti követelésével elutasítja stb. Indokok: A K. T. 472. §. értelmében a felek kölcsönös jogaira és kötelességeire nézve, a mennyiben azok az emiitett szakaszt tartalmazó fejezetben megállapítva nincsenek, a biztosítási szerződés feltételei szolgálnak irányadóval, a kár felvételének és megállapításának módjára nézve pedig a vonatkozó fejezetben foglalt 481. §. azt a rendelkezést tartalmazza, hogy egyéb megállapodás hiányában áll jogában elsősorban a biztositónak és ha ez eme jogát nem gyakorolja, a biztosítottnak a történt kárt szakértői szemle utján megállapittatni. Ebből kétségtelen, hogy a kár megállapításának módjára nézve első sorban a felek megállapodása az irányadó, hogy tehát a fenforgó esetben a felek között létrejött jégkárbiztositási ügyletről kiállított B. alatti biztosítási kötvényben foglalt feltételeknek a kár megállapítására vonatkozó határozatai (25—30§§.|, melyek szerint a biztosító kiküldöttjei által eszközölt kárbecslésnek, a biztosított részéről el nem fogadása esetében, az idézett 25—3". íj^-ban részletesen szabályozva módon magán uton választandó szakbizottság jár el, mindkét fél irányában hatályosak és kötelező erejűek és így azok alól magát egyoldalulag egyik fél sem tekintheti felmentettnek. Ezeknél fogva a felperes egyoldalú kérelmére a kár megállapítása végett foganatosított előleges birói szemle eredménye annál kevésbé vehető figyelembe, mert felperes nem is állítja, hogy a szerződésileg kölcsönösen megállapított eljárás folyamatba tétele iránt bármi lépést is tett, és hogy az tőle nem függő okokból maradt el, sőt alperes az elleniratában felhozott, és a perhez csatolt 53,318. sz. letéti kérvényhez E /. alatt mellékelt közjegyzői tanusitványnyal bizonyította, hogy felperest a szakbizottság megállapítását illetőleg teendő nyilatkozatra még 1894. évi június 24-én, tehát jóval az ugyanazon hó 90-án foganatosított előleges birói szemle előtt fel is hivta, de felperes alperesnek ezt a felszólítását is figyelmen kívül hagyta. Az első bíróságnak az az érvelése pedig, hogy alperes kiküldöttjei a kárbecslési jegyzőkönyv felvételénél a biztosítási feltételekben megszabott alakszerűségek megszegésével szabálytalanul jártak el, és hogy ebből az okból a biztosítási feltételeknek a kár megállapítására vonatkozó határozatai többé felperest sem kötelezik, nem fogadható el, mert a biztosítási feltételekbe ütköző szabálytalan eljárás alperes részéről fenn nem forog. Felperes ugyanis a perben kiküldöttek által felvett kárbecslési jegyzőkönyv ellenében csak azt hozta fel, hogy ő ennek felvételénél sem személyesen, sem meghatalmazott utján jelen nem volt, és annak tartalmát magára nézve kötelezőnek el nem ismerte. Ez azonban a fenforgó esetben lényegtelen, mert felperes azt, hogy a kiküldötteknek a kárbecslés végett a hely szinén megjelenéséről és a jegyzőkönyv felvételéről eleve értesítve nem volt, maga sem vitatja, sőt az elleniratban felhívott és a perhez csatolt 53,318. sz. letéti kérvénynek, melyre egyébként válaszában észrevételeket tett, azt a tartalmát, hogy a kárbecsléshez megjelenésre rendelt ugyan megbízottat, de ez tényleg meg nem jelent, kétségbe nem vonta, ebből pedig következik, hogy felperes a kiküldöttek eljárásától előzetesen értesítve volt. Arra tehát, hogy a kiküldöttek a becslést felperes közbenjötte nélkül foganatosították, hogy a jegyzőkönyvet sem ő, sem meghatalmazottja alá nem irta és abban az, hogy elfogadta-e felperes a becslést, kitüntethető nem volt, felperesnek saját mulasztása szolgáltatott okot és ily körülmények között alperes a maga részéről szerződési kötelezettségének teljesen megfelelt az által, hogy a letéti kérvényhez E. alatt csatolt közjegyzői tanúsítvány szerint a kárbecslési jegyzőkönyvet felperessel utólag közölte, és őt arra nézve nyilatkozattételre és a becslés el nem fogadása esetére a biztosítási feltételek 25. és 26. §§-nak megfelelően szakbizottsági eljárás folyamatba tételére és e célból saját becsbirójának megnevezésére hivta fel, minthogy pedig felperes ennek a felhívásnak meg nem felelt, a társaság kiküldöttjei által foganatosított becslés, a biztosítási feltételek 25. §-a értelmében reá nézve kötelezővé vált. Tekintve már most, hogy alperes a kiküldöttek által megállapított 3,(145 frt 30 krnyi összeget, a többször említett letéti kérvény szerint, felperes részére, ki annak végkielégítésül elfogadását beismerten megtagadta — még jelen kereset megindítása előtt birói letétbe helyezte és ez a birói letét felperes rendelkezésére áll, alperes tehát ezáltal kötelezettségének eleget tevén, a kereseti követelés alaptalan: felperest azzal, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett elutasítani kellett, stb. A m. kir. Curia (1897. ápr. fi. 599. sz. a.) a másodbiróság ítélete helybenhagyatik, a benne felhozott indokokból és azért, mert ha nem is okvetlenül szükséges, hogy a károsult a társulat kiküldöttei által megejtett egyoldalú kárbecslésnél akár személyesen, akár megbízott által jelen legyen, de kétségtelenül szükséges az, hogy a társulati kárbecslés a károsulttal közöltessék, mivel a károsult ennek ismerete nélkül nem lehet azon helyzetben, hogy annak elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetében azzal szemben felállított kárigényeiről a társulatot értesíthesse; ezen közlés azonban, habár felperesnek távolléte miatt nem azonnal, de az E. alatti közjegyzői tanusitány szerint már június 24-én megtörtént, midőn felperes a kárbecslési jegyzőkönyv kapcsán a szerződési feltételek értelmében nyilatko-