A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 22. szám - Magyarország közjoga (államjog). Irta: Nagy Ernő, Budapest, 1897

8S A JOG zattételre felhivatott, felperes pedig ezen felhívásnak meg nem felelvén, a feltételek 25. §-ának a társulat kiküldöttei által megejtett becslésre vonatkozó rendelkezése reá nézve kötelezővé váli, es mert a szerződési feltételek 25. §.nem a választott bíróság alakitásat, hanem a kár megállapításának módozatait szabályozza, ily megállapodás pedig a k. t. 481. §. értelmében a szerződő felek szabad akaratának van fentartva stb. Bűnügyekben. A m. kir. honvédség mint a törvény által alkotott testület ellen az utcán többek hallatara, tehát nyilvánosan használt becsületsértő kifejezések a btkv 272. §-ába ütköző nyilvános becsületsértés tényalladékát állapitják meg, mely vétség miatt a btkv 270. 3 pontja értelmében a bűnvádi eljárásnak hivatalból van helye és az e feletti eljárás az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. §. 2. pontja értelmében a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. A kaposvári kir. törvényszék (1896. szept. 30. 5,508. sz. a.) nyilvános becsületsértés vétsége miatt terhelt M. Ödön elleni bűnvádi ügyben, következő végzést hozott: A kir. törvényszék ezen ügyben illetékességét leszállítja s a fenforgónak látszó s a btkv 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségének elbírálása céljából az iratokat a kaposvári kir. járásbírósághoz átteszi. Indokok: Az előnyomozat adatainak alapján bizonyíthatónak látszik, hogy M, Ödön 1896. évi január 26-án este, 3 társával Kaposváron az utcán haladván, az ugyanakkor F. József honvédtizedes vezetése alatt az utcán haladó járőrre kihivó megjegyzéseket tettek, midőn e miatt M. Ödönt kérdőre vonta, s szóváltásba elegyedett vele, terhelt azt mondta: a tizedesnek: ~Te nem vagy katona, hanem szar!» a járőrnek pedig azt mondta: «Ti mindnyájan szarok vagytok, a honvéd nem katona, hanem szar!-* Minthogy azonban a járőr, melynek megbízatása csupán a honvédlaktanya közelében levő korcsmából a netán ott időző honvédek bekisérése volt, hatóság küldöttségének nem tekinthető, a törvényszék a btkv 262. §-ban irt nyilvános becsületsértés vétségét nem látta fenforgónak és ezért stb. A pécsi kir ítélőtábla (1896. dec. 1. 3,057. sz. a.) az első bíróság végzését megváltoztatja, vádlottat a btkv 262. §-a ütköző becsületsértés vétsége miatt vád alá helyezi és az eljáró kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A vizsgálat során kihallgatott megnevezett 9 tanú vallomásával beigazolhatónak látszik az a tényállás, hogy vádlott 1896. évi január 26-án este Kaposvárott három társával az utcán haladván, a mikor a pécsi 19. honvéd gyalogezrednek F. József tizedes paranacsnoksága alatt kivezényelt járőrére és a honvédekre vonatkozólag kihivó megjegyzéseket tett. Midőn e miatt F. József vádlottat megszólította és kérdőre vonta, M. Ödön azt mondotta: «te nem vagy katona, hanem szar! > majd a járőr felé fordulva azt mondotta: »Ti mindnyájan szarok vagytok, a honvéd nem katona, hanem szar!» Minthogy pedig a m. kir. honvédség, mint a törvény által alkotott testület ellen az utcán többek hallatára, tehát nyilvánosan használt fenti becsületsértő kifejezések a btkv 272. §-ba ütköző nyilvános becsületsértés tényálladékát állapitják meg, mely vétség miatt a btkv 270. §. 3. pontja értelmében a bűnvádi eljárásnak hivatalból van helye és az e feletti eljárás az 1880. évi XXXVII. t.-c. 49. §. 2. pontja értelmében a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik: az elsőbiróság végzését megváltoztatni, vádlottat a btkv 262. §-ába ütköző nyilvános becsületsértés vétsége miatt vád alá helyezni és a kir. törvényszéket a további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Curia (1897. ápril 6. 2,287. sz. a.) a kir. Ítélőtábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Vádlott, aki saját cselekményéből a végzetteljes eredmény bekövetkezhatését előre nem láthatta vagy gyaníthatta, és maga részéről mindent elkövetett, mit a gondosság az adott viszonyok közt feltételezhet, tehát az eredmény csupán sértett saját erélytelenségének és részben vigyázatlanságának lévén betudtató, — vádlott a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének vádja alól felmentendő. Az egri kir. törvényszék (1896. január 22. 59. sz. a.) N. Lajos vádlottat a Zs. János sérelmére elkövetett s a btk 310. §-ba ütköző, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondja ki, és ezért őt a btk 92. és 310. §§. alapján 100 frt pénzbüntetésre fbehajthatlanság esetén 10 napi fogházra) mint főbüntetésre és 30 frt pénzbüntetésre (behajthatlanság esetén 3 napi fogházra 1 mint mellékoüntetésre itéli. Kötelezi vádlottat sértett részére 500 frt kártérítési összeg fizetésére stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint 1894. aug. 9-én X. Lajos egy 16-os lancaster fegyverrel ellátva vadászni ment Zs. lános napszámossal, kit csupán az elejtendő vadak hordozása céljából vitt magával s ez tehát fegyver nélkül volt vadászat közben, midőn a Heves község határában levő Vercelnek nevezett egy lépés széles és Vs öl mély árokhoz közeledtek, Zs. János az árkon tul fekvő herésbenegy nyulat vett észre és figyelmeztetve erre N. Lajost a herés felé véve az irányt, az árokhoz értek. Zs. az árkon átugrott, azonban N. Lajos fegyveresen nem akarván átugrani, töltött fegyverét Zs.-nak átnyújtotta az árkon és pedig akként, hogy Zs. a cső végét fogta meg, mire N. a fegyvert eleresztvén, a fegyver súlya lerántva a Zs. karját, az agya a földhöz ütődött, a fegyver ezen ütődés következtében elsült s a löveg Zs-nak jobb felkarjába hatolt s ott az orvosi alaplátlelet s a kir. törvényszéki orvos felülvéleménye szerint 20 napon tul gyógyuló sérülést okozott és terhelt a gyöngyösi közkórházból 44 napig tartó gyógykezelés után karjának korlátolt mozgathatóságával bocsáttatott el. Vádlott beismeri a fenti tényállásban leirt cselekmeny elkövetését és azzal védekezik, hogy ő nem a maga elhatározásából, hanem Zs. kérelmére adta át a fegyvert és hogy a ravasz első álláson volt. Vádlott védekezése nem volt elfogadható, mert sértett hit alatt tett vallomásában állítja, hogy ő nem kérte a fegyvert, hanem vádlott azt magától adta át, de feltéve, hogy kérte volna is sértett a fegyvert, még akkor is nyilvánvaló, hogy vádlott a fegyver átadásánál a kellő gondosság kifejtetését elmulasztotta, mert ő tudta jól, hogy a fegyver töltve van, és 1 perc müve lett volna a bevett vadászszabályok értelmében a löveget a hátultöltő fegyverből kirántani, mert a ravasznak első állásra való helyezése még nem elegendő biztosíték a szerencsétlenség bekövetkezése ellen s igy nem a kellő gondosság mérve. A fenti tényállásból és most elmondottakból kétségtelenül kitűnik, hogy vádlottat nagy fokú gondatlanság terheli és hogy eme gondatlansága által idézte elő Zs. Jánosnak eme sérülését, mely 20 napon tul terjedő gyógytartamot igényelt, miért is vádlottat a btk 310. §-ba ütköző gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla f 1896. június 10. 4,648. sz. a.) I az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia (1897. ápril 12. 4,260. sz. a.) a vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint, jelesül sértett vallomásához képest megállapittatott az, hogy sértett az árkon tul a herésben egy nyulat pillintván meg, ő volt az, ki vádlottat arra figyelmessé téve, majd az árkon átugorva, vádlottat sürgette, hogy őtet kövesse. Midőn pedig vádlott — elég gondosan, töltött fegyverrel kezében a csupán egy lépés széles árkon átugrani nem akart, sértett kész volt előbb az árkon átnyújtott fegyvert, azt a cső végén fogva, átvenni, hogy vádlott az árkot fegyer nélkül majdan könnyebben átugorhassa. Nem láthatta előre tehát vádlott, hogy sértett, kinek feladata esetleg inkább az volt, hogy mini erőteljes 41 éves férfi a fiata! és tapasztalatlan vádlottra felügyeljen akkor, midőn az neki a töltött fegyvert épen elővigyázatból átnyújtotta, oly lazán markolja meg, hogy annak agya önsúlyánál fogva a földbe ütődni fog és ez vádlott meg nem cáfolt állítása szerint első álláson felhúzott ravasza fegyverének elsülését okozandja. Minthogy tehát vádlott ezen cselekményéből a végzetteljes eredmény bekövetkezhetését előre nem láthatta, avagy gyaníthatta, maga részéről mindent elkövetvén, mit a gondosság az adott viszonyok közt feltételezhet; tehát az eredmény csupán sértett saját erélytelenségének és részben vigyázatlanságának tudható be, melylyel testi erejéhez képest, a cső végénél megmarkolt és igy könnyen vízszintesen fentartható 16. öblű könynyebb fegyvert agyával még is a földhöz ütődni engedé; ugyanazért mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének vádja és jogkövetkezményei terhe alól felmentetik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A község belteriiletén fekvő kerítetlen kertben összerakott szénaboglya feletetése és feldulása miatt indított ügy elbírálása nem a kir. bíróság\ hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kii. minisztertanács 1896. évi március 11-én 12,988/90. hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Boros Jenő e. Budapest, bpesti tszék bej. jul. 14, félsz. jul. 16 , csb. Lauffer Gyula. tmgg. dr. Bánócy Miklós. — Bernstein Teréz e. Kisvárda, nyíregyházai tszék. bej. jun. 30., félsz. jul. l(j csb Bálás Lajos, tmgg. Spitz Lajos.— Böhm Jónás e. Budapest, bpesti tszék bej. jul. 15.. félsz. aug. 11., csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Ernyei Mór —' Wiener Adolf e. Facset, lugosi tszék, bej. aug. 8. félsz, szept 3 csb Havas Antal, tmgg Franki Nándor. - Csereklyei Imre e Kecskemét kecskeméti tszék, bej. jul. 15., félsz. aug. 19., csb. Kazincv Lajos tm^g Dioszeghv József. - Jakab Lázárné e. Nagvvárad, nagvváradi' tszék bej. 26 . félsz, aug 24., csb. Geleta Géza, tmgg. Szokoly Tamás. - Pürsthnger Lliz e. Szombathely, szombathelyi tszék bej 23 félsz jul 2fl csb. Mennyey László, tmgg. dr. Grimm. - Szentkereszty Dezső e' Déva, dévai tszék bej. jun 30., félsz. jul. 26., csb dr. Pajor Kálmán', tmgg, dr. Réthy Gyula - Farkas Mór e. Decs. deési tszék. bei jul. 10., félsz aug. 4., csb. dr. Bodolla Gábor, tmgg Muntean Ágoston u . , al,VaZ?lt°k;, A Pozsonvi tszéknél bírói áll. jun. 6. — A bpesti büntető tszéknél jegyzői áll. jun. 7. - A fehértemplomi tszéknél jegyzői all.jun.7. - A bánfy-hunyadi jbiróságnál albirói áll. J??\ 7- - A nagy-becskerek, tszéknél birói áll. jun 8. — A felső-őri K¥hh a'je^z,01 alL J,un- »• - A temesvári ítélőtábla területéín, ° -i. 5 g Yu k°7°kl 5 íun- 25- - A kolozsvári jbiróságnál albiro. all. jun. 9. - A bouvhádijbjrós^ aljegyzői áll.jun.9. NYOMDÁJA BuDAPfcöTci* " '• 7T