A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 21. szám - Kiterjed-e az 1893. évi XVIII. t.-c. 17. §-a az igénykeresetekre - Még egy nehány szó a vevő rosszhiszeműségének kérdéséhez

108 A JOG Vegyesek. Helyreigazitás. Lapunk f. é. 20. számához csatolt Jogese­tek tárában* felvett kolozsvári kir. ítélőtábla idei 6. számú polgári döntvényének hivatalos kiadmányozásában — a mint pót­lólag értesíttetünk — a következő hibák csúsztak be és pedig: 77. lapoldalon alulról a 19. sorban <átadó» szó helyett «átté­t el i> szó, 78. lapoldalon a 6. sorban felülről mert korábbi» szó helyett «mint későbbi* szó, a 26. sorban felülről «s u b­sidiariter« szó helyett «subsidialiter« szó és a 30. sor­ban felülről «98, §. helyett* 48. § Íratott. A vasúti állomásfőnök közigazgatási hivatalnoknak tekin­tendő. (A m. kir. ministertanács 1897. évi március 24-én hozott határozata, i A m. kir. ministerium az E. Zsigmond utazó keres­kedő ellen hatósági közeg megsértése miatt folyamatba tett ügy­ben, a liptószentmiklósi kir. járásbíróság és Liptó vármegye liptó­szentmiklósi járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1897 március 24. napján tartott tanácsá­ban megvizsgálván, következőleg határozott: a jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: A m. kir. álllamvasutak miskolci üzletvezetősége azt a feljelentést tette a liptó-szent-miklósi kir. járásbíróságnál, hogy E. Zsigmond kereskedői utazó a budapest-jobbparti üzletvezetőséghez intézett s ez által a miskolci üzletvezetőséghez áttett beadványban J. Miklós, breznóbányai állomási főnök ellen becsületsértő kifejezé­seket használt, mi által a becsületsértés vétségén kivül a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágást is elkövette. Ennek foly­tán az üzletvezetőség azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a ter­helt ellen a jelzett kihágás miatt büntető eljárás tétessék folya­matba. A feljelentésben jelzett beadványban foglalt kifejezések az állomásfőnök irányában elkövetett és a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit feltüntetik ugyan, azonban ez a vétség magáninditvány hiányában büntető eljáiás tárgyát nem képezheti. Minthogy azonban az üzletvezetőség a feljelentés szerint a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás miatt kérte az eljárás folyamatba tételét, s ez okból a feljelentést ebben az irány­ban érdemleges határozattal el kell bírálni; minthogy továbbá a hatóság elleni kihágás, akár a sértett államvasuti állomásfőnök, akár az államvasuti üzletvezetőség irányában biráltatik el, a jelen esetben, tekintettel arra, hogy az állomásfőnök közigazgatási hiva­talnoknak, és az üzletvezetőség közigazgatási hatóságnak tekin­tendő, az 1880: XXXVII. t.-c. 41. §-ának 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik: ennélfogva a szóban­forgó ügyben az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét kel­lett megállapítani. — A kártyaadósság utalványozása. A budapesti kir. ítélő­tábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság felebbezett ítéletét helyben­hagyja. Indokok: Felperes a gróf St. Alberttel folytatott kár­tyajátékból származó követelését azért kéri alperes ellen megítél­tetni, mert a kártyajátékban vesztes gróf St. utasította alperest, hogy a kereseti összeget felperesnek fizesse meg, alperes pedig a fizetést magára vállalta. Minthogy pedig az utalványozás által a korábbi jogviszony nem szűnik meg, hanem épen a korábbi jog­viszonyból eredő kötelezettség teljesítésére állíttatik az eredeti adós helyett uj adós: önkényt következik, hogy azok a kifogások, melyek az utalványozás előtt érvényesíthetők voltak, az utalványo­zás által el nem enyésztetnek; a menyiben tehát a kereseti köve­telés, mint kártyajátékból származó gióf St. Adalbert ellen birói uton nem volt érvényesíthető, nem vált az érvényesithetővé az utalványozás által sem. Mit sem változtat ezen az, hogy a nem tiltott kártyajáték következtében teljesített fizetés vissza nem köve­telhető; mert az utalványozás a fizetéssel egyenlő hatályúnak nem tekinthető; a követelés pedig az utalványozás után is nem pusztán az utalványozás alapján, hanem a korábbi jogcímen is érvényesí­tendő. Ezek szerint jelen esetben az utalványozási szerződés létre­jöttének bizonyítására felhívott W. tanú vallomása a per kimene­telére befolyással nem birván: az elsőbiróságnak felperest kere­setével elutasító Ítélete ezekből az okokból hagyatott helyben. (1897. április 21. 496/97.1 Az ügyvédi kör nyári helyisége a folyó évadban Hermina-ut 27. szám alatt (a régi Clemens-féle vendéglő helyiségeibenj van, a hol is a rendes köznapokon (hétfőn és csütörtökön) lesznek a társas összejövetelek. A helyiségben kizárólag a kör tagjai által használható elkülönített tágas szép kert, födött étkező helyiség és esti világításra berendezett kitűnő tekepálya áll rendelkezésre. A törvénykezési pénzbírság elengedése iránti ügyek tár­gyalására nem a pénzügyminiszter, hanem az igazságügyi minisz­ter illetékes. A m. kir. pénzügyminiszternek 1894. évi 82,012. sz. a. kelt átirata az igazságügyi miniszterhez: ()zv. J. M-né buda­pesti lakosnak hozzám intézett kérvényét, a melyben a budapesti V. ker. kir. járásbíróság által néhai férje terhére rótt többrend­beli törvénykezési pénzbírság elengedését kérelmezi, van szeren­csém illetékes intézkedés végett áttenni. A "Doctor dental surgeon cim Magyarországon nem hasznai­ható. (A belügyminiszternek 33,581/97. sz. a. Budapest székesfővá­ros közönségéhez intézett rendelete.) A tanácsnak azon határozatát, melylyel az I. kerületi elöl­járóságnak B. M. fogászmestert «Doctor dental surgeon» felírású táblájának, — mint illetéktelenül használt és a közönség félreve­zetésére alkalmat nyújtó cimzést tartalmazónak, — levételére uta­sító és nevezettet a «doctor cim használásától eltiltó határozatát indokainál fogva jóváhagyta, B. M. közbetett felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén a szóban levő tanácsi határozatot, a feleb­bezés elutasításával helyben hagyom. Indokok: A vallás és közoktatásügyi miniszter úrtól nyert illetékes kijelentés szerint B. M. New-Yorkban szerzett fogorvosi oklevele az 1893. évi 28,804. sz. a. kelt vallás-és közoktatásügyi ministeri rendelet értelmében a budapesti tud. egyetemen hono­síttatott (nostrificáltatott), vagyis a honosítási záradék szavai sze­rint «az ezen tudom, egyetemen kiállíttatni szokott fogászmesteri oklevéllel mindenben egyenértéküsittetett.- Miután ezen minősí­tés a «fogászati doctor* cimmel nem jár, mert ilyent hazai egye­temeink nem adnak, s miután a <doctor» cim felhasználása a közönség félrevezetésére könnyen alkalmat nyújthat, ennélfogva B; M. a «Doctor dental surgeon» cim viselésére hazánkban jogo­sultsággal nem bír s annak használatától eltiltandó volt. A kir. Curiához április hóban 2,246, a folyó évben össze­sen 8,013 ügy érkezett be, 17,176 volt elintézendő; elintéztetett 8795, hátralékban maradt 8381 ügy. A mult év megfelelő szaká­hoz képest több érkezett be 419-el, kevesebb volt elintézendő 3,458-al, kevesebb intéztetett el 724-gyel, kevesebb a hátralék 2,734-gyel. - A közjegyzői gyakorlat kiszámítása. A m. kir. Cufia: A közjegyzői kamarának neheztelt határozata helybenhagyalik, mert az 1886. évi VII. t.-c. 5. §-a C) pontjának azon intézkedé­séből, hogy azon közjegyzői jelölt, ki az ügyvédi vizsga letétele után egy évi közjegyzői gyakorlatot mutat ki, helyettes gyanánt alkalmazandó, míg ellenben biró, ügyész vagy ügyvéd, csak két évi gyakorlat után lehet közjegyzői helyettes, nem következik, hogy ha valamely ügyvéd a kitett két évnél kevesebb gyakorlat után közjegyzői jelölt gyanánt alkalmaztatik, ezen kevesebb ügyvédi gyakorlati ideje felényi értékben, a közjegyzői jelölti gyakorlati idejéhez hozzá számittassék és a gyakorlati idő ekként számíttat­ván, az illető közjegyzői helyettes gyanánt legyen alkalmazható, a mi kitűnik abból, hogy a midőn az 1896: VII. t.-c. 1. §-a arról intézkedik, hogy a közjegyzővé leendő kineveztetéshez minő elméleti és gyakorlati kellékek kívántatnak meg, a közjegyzői gyakorlattal biró egyénre az ügyvédi, illetve birói gyakorlati vizsga letétele után két évi gyakorlatot, ügyvédekre, bírákra, ügyészekre nézve négy évi gyakorlatot állapítván meg, csakis az ügyvédi, birói és ügyészi külön gyakorlat összeszámítását engedi meg, de nem intéz­kedik arról, hogy ezen most emiitett állásokban eltöltött négy évnél kevesebb gyakorlat fele értékarányban, az esetleges közjegy­zői gyakorlathoz hozzászámittassék, a miből következik, hogy ily­féle számitásnak az 5. §. esetében sem lehet helye. (1897. márc. 19-én 1,266/897. P.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt leüzlötb értesítéseket elő'fizetőLnJcaek díjtalanul szolgáltat]ah. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunk hoz. A.-Kubin dr. M. F. Braseny J. — Albinyi J. 6171/96. sz. a C. t. hó 18. hh. — D brecen K. J. Liedemann M. — Schaf J. 1069'96. sz. a C. f. hó 6. hh Eger dr. B. B. Mlinkó B. bűnügy érk. 190/97. sz. a. n. eld. Zsigmondovits. — Cs J. Farkas Szelei J. — Szelei M. 4348/96. sz. a C. f. hó 18. hh. — Losonc F. J. Misove P. — Lojka 1014/96. v. sz. a C. m. hó 13. fó. - - Jakab Gy. — Ulrich J. érk. 1576/97. sz. a. n e. eld. Gruber. — Soltész E.-né — Nemzetközi baleset foly. a T.-nál nem találtatik. — Szmutni Vencel-féle bűnügy a C.-hoz még nem érk. Mohács dr. K. A. Andrics M. — Andrics M. 3920/96. sz. a. C. f. hó 11. hh. — V. A. Földváry F. s ts. — Balog Zs. érk. 2017/97. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Pécs E. J. 5728/96. sz. a C. m. hó 23. hh. — 1357/97. sz. elintézetlen. — dr. M. J. Rév G. 7759/96. sz. a. C. f. hó 13. hh. — Szepes-Szombat dr. L. K. Roth F. s neje — Koller K. s ts. érk. 2367-/97. sz. a n. e. eld. Béies. Tisza-Füred dr. S. H. Lipcsey J. — Blau B. 8958/96. sz. a C. f. hó IS. hh. — Torda dr. B. L. Mik­les T.-né — Miklós A. 1711/97. sz. a C. m. hó. 29. mv. — Újvidék dr. C. M. Dimitrics férj. Pesits 2608/96. sz. a C. f. hó 19. mv. — Zala­egerszeg dr. F. A. Cséknák J. bűnügy érk. 4,747/97. sz. a. n. e. eld. Csider. — Zombor dr. K. D. Sztankovics — Pajsits 6236/96. sz. a C. f. hő 14. mv. Vidéki kir. közjegyző német és magyar ajkú vidéken, jól jövedelmező irodájával, egészségi s családi viszonyok miatt, akár kisebb forgalmú irodával biró kir. közjegyzővel is cserélni óhaj­tana. Cim a kiadóban. 2—3 Dr. Glatz Lajos somorjai kir. közjegyző irodájában gya­korlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—3 A homonnai kir. közjegyző irodájában egy közjegyző helyet­tes és egy jelölt f. évi aug. i-töl kezdve alkalmazást nyerhet. A tót nyelv bírása mindkettőnél szükséges. Bizonyítványokkal ellá­tott ajánlatok közvetlenül hozzá intézendök. 1—2 Nagy János szegszárdi kir. közjegyző irodájában gyakor­noki helyettes, — esetleg a hagyatéki ügyek önálló tárgyalá­sára képes jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. PAILAH -TÁRBA*'" NfOMOÁj* BUDAPEBTN

Next

/
Thumbnails
Contents