A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 19. szám - Kinek van igaza? (Felelet)

76 A JOG zár alá vételét elrendelő 4,669/96. sz. a. kelt végzés H. Károlynak kézbesittetvén, H. Károly az ellen jogorvoslattal nem élt ugyan( mindazonáltal ez a végzés jogerőre emelkedettnek nem tekinthető mert a bűnügyi ügyviteli szabályok 55. §-a értelmében a kérdéses röpirat bárhol található példányainak lefoglalása iránti intézkedés céljából a zár alá vételt rendelő végzés kiadmánya a m. kir. belügyministeriumhoz lévén felterjesztendő, ebben az esetben a kiadványnak, szükségének elbírálására és annak saját nevében való kibocsájtására a kir. törvényszék illetékes. Minthogy pedig ennek elbírálás a elválaszthatatlan összefüggésben van annak az elbírálásával, vájjon a btkv. 62. §-a által meghatározott eljárásnak egyáltalában van-e helye a fenforgó esetben ? ennél fogva a kir. törvényszék helyesen járt el, amikor a zár alá vételt rendelő végzésnek saját nevében leendő kibocsájtása elolt a felett határozott, hogy van-e helye a btkv 62. §-ában meghatározott eljárásnak? — Az elbírálás tárgyát képező esetben a kir. ítélő tábla is ugy találta, hogy a btkv 62. §-a által előirt eljárásnak helye nem lehet, mert az 1878. évi XVIII. t.-c. rendelkezései a sajtószabadságot állapították meg, amelynek főbiztositékát egyfelől az képezi, hogy a sajtóvétségek felett az 184-8. évi XVIII. t.-C. 17. §-ának rendelkezése értelmében az állami végrehajtói hatalom keretétől teljesen független bíróság, t. i. az esküdtszék itél, másfelől biztosítékul az szolgál, hogy a jogrendet veszélyeztető nyomtatványok az 1848. évi XVIII. t.-c. 22. §-a értelmében rendszerint csakis a sajtóügyi eljárás során vehetők szükség esetén zár alá. Minthogy azonban az államhatalom érvényesülését a jogrendet veszélyeztető sajtótermékekkel szemben még abban az esetben is lehetővé kell tenni, amikor az államhatalom megtorló akarata elé el nem hárítható akadályok gördülnek, ennélfogva a btkv 62. §-ában foglalt határozmányok módot nyújtanak arra, hogy azok a nyomtatványok, melyekkel büntetendő cselekmény követtetik el, a rendes büntető eljárás utján, a jogrend biztosítása és védelme érdekében zár alá vehetők, elkobozhatok és megsemmisíthetők legyenek, abban az esetben is, ha a sajtóügyi megtorló eljárás megindítása vagy folytatása, az államhatalom kezelésétől független s elháríthatatlan akadályokba ütközik. A sajtóügyi eljárás megindítása vagy folytatása elé pedig ilyen az államhatalom kezelőitől független s el nem hárítható akadály akkor gördül, ha az a személy, aki felelősségre volna vonható, vagy ismeretlen, vagy külföldi, vagy elhalt, vagy pedig vele szemben a beszámítást teljesen kizáró ok forog fenn. A btkv. 62. §-a által előirt eljárás igazolt előfeltételét ekként tehát nem pusztán az képezi, hogy ezek az akadályok a megtorló hatalom kezelésétől függetlenek s elhárithatlanok legyenek, mert minden más esetben, a sajtótermékeknek a rendes bűnvádi eljárás során való lefoglalóan elkobzása és megsemisitése' a sajtószabadság biztositékainak megkerülését jelentené. Minthogy pedig az elbírálás tárgyát képező esetben a sajtóügyi eljárás elé oly akadály nem gördült, mely a megtorló hatalom kezelésétől független és elháríthatatlan volt volna, mert a sajtóügyi eljárás a röpirat szerzője ellen folyamatba tétetett, s az minden akadály nélkül le is volt folytatható s a sajtó utján elkövetett büntetendő cselekmény büntethetősége azért évült el, mert a sajtóügyi eljárás során a megindított eljárás lebonyolítását célzó intézkedés a sajtótörvény által megállapított hat hónapi időhatáron belül meg nem történt, ennélfogva a kir. ítélőtábla a fentebb kifejtett elvi álláspontból kifolyólag, a sajtószabadság biztositékainak sérelme nélkül a fenforgó esetben a btkv. 62. §-a által meghatározott eljárást folyamatba tehetőnek nem találván, a kir. törvényszék végzését helybenhagyta. A magyar kir. Curia ^ 1897. évi március hó 18-án l,811.sz. a.) A kir. ítélőtábla végzése helybenhagyatik. Indokok: y\ btkv. 62. §-ának szövege és az «Anyaggyüjtemény»-nek vonatkozó adatai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a szakasz alapján a büntetendő tartalmú nyomtatvány csak abban az esetben kobozható el, ha bűnvádi eljárás senki ellen sem indittathatik meg: s hogy ez a feltétel a sajtótörvénynyel szemben kivételes intézkedésre vezetvén, szigorúan magyarázandó. A képviselőház előadója annak igazolásául, hogy e törvényszakasz a sajtótörvények kijátszására nem vezethet, eme szakasz alkalmazhatóságát három esetre szorítja, t. i.: 1) ha a felelősségre vonható egyén nem ismeretlen. 2i ha külföldön tartózkodik, vagy 3) ha beszámíthatatlan állapotban van. Habár a felsorolás nem kimeritő, mert a btkv. 118. §-a a vádlott halálát is nyilván ide számítja, és a miniszteri indokolás az ide tartozó esetek meghatározását 3 bűnvádi eljárásnak tartja fenn: mindazonáltal a felhozott esetek jellegét vizsgálva kétségtelen: hogy azok mind az államhatalom akaratától független és elhárithatlan akadályok, és hogy a felhozott eseteknek éppen ellenkezője, midőn t. i. mint jelenleg, a szerző ismeretes, a belföldön tartózkodik és beszámítható állapotban él, a btkv 62. §-ának rendelkezése alá nem vonható. Nem is tette ezt kezdetben a kir. ügyészség, hanem a fennálló sajtótörvények értelmében, a szerző ellen a bűnvádi eljárást a sajtóbiróság előtt tényleg megindította, a nyomtatványt lefoglaltatta és a vizsgálatot érdemileg befejeztette, miközben a szerzőnek perbefogása ellen semmi akadály fel nem merült, ámde ettől fogva kilenc hónapon tul semmi bírói intézkedés nem történvén, a panaszbeli bűncselekmény büntethetősége elévült, és csak azután kérte a "kir. ügyész a btkv. 62. §-ának alkalmazását. Az képezi tehát a kérdés tárgyát, vájjon a btkv 62. §-a alól ered-tileg kizárt emez ügy most az idézett törvényszakasz alá vonható-e pusztán azért, mert a sajtóügyi bíráskodás állami közegeinek kezén a szerző büntethetősége elévült ? Minthogy ama törvényszakasz a fentebbiek szerint a sajtótörvény mellett csak az államhatalom akaratától független és elhárithatlan akadályok esetében nyerhet kisegítő alkalmazást; s mert ellenkező esetben a sajtószabadság legfőbb biztositéka teljesen mellőztethetnék, ezeknél fogva az uj elévülés következtében az addig megjelent példányok el nem kobozhatók. Végül a kir. ügyész felebbezésére való tekintetből megjegyeztetik, hogy a kir. Curia adott esetben, a sajtóügyi felelősség elévülése miatt a sajtótermények elkobzását a btkv. 62. §-a szerinti eljárásra utalta ugyan, ámde amaz elévülés főleg az egyik vádlottnak hosszú időn át tartott eltűnéséből, tehát véletlen és elhárithatlan okból származott. A kir. itélő tábla ítéletének indokai a fentebbiekkel kiegészítve e helyen is elfogadtatnak. Vádlottnak 6i éves kora enyhítő körülményül nem vehető, mert épen e kornak fősajátságát, a fiatalos indulattól és az aggkor gyengeségeitől mentes higgadt megfontolás képezi. Működő lelkésznél a rovatlan előélet, a jelen törvény alkalmazásának szempontjából annál kevésbbé képezhet lényeges enyhítő körülményt, mivel a visszaesés súlyosabb büntetési tétel alá esik. A rózsahegyi kir. törvényszék M. Károly lelkészt, mert D. V. Andrást és S. Teréziát, mielőtt azok polgári házasságot kötöttek volna, egyházilag összeadta, 1894. évi 31. t.-c. 123. §-ába ütköző s a szerint minősülő házassági jog elleni vétségben bűnösnek mondotta ki és ezért 200 korona pénzbüntetésre itélte. A büntetés megállapításánál az erkölcsi és vagyoni bizonyitványnyal szemben súlyosító körülménynek vette vádlott műveltséget, melynek következtében az általa elkövetett vétség következményét kellőleg mérlegelhette, enyhítő körülménynek pedig már 61 évet elért korát és eddigi büntetlen előéletét. (1896 márc. 9.690. sz. a). A pozsonyi kir. Ítélőtábla az enyhítő körülmények nagyobb méltatásával a vádlottra kiszabott pénzbüntetést 50 koronára leszállította (1896. ápr. 15. 864. sz. a.) A m. kir. Curia (1897 ápr. 8. 5,953. sz. a.) a kir. Ítélőtábla Ítélete megváltoztattatik és a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Vádlottnak 61 éves kora enyhítő körülményül nem vehető, mert épen e kornak fősajátságát a fiatalos indulattól és az aggkor gyengeségeitől mentes higgadt megfontolás képezi, és mert működő lelkésznél a rovatlan előélet, a jelen törvény alkalmazásának szempontjából annál kevésbé képezhet lényeges enyhítő körülményt, mivel visszaesés súlyosabb büntetési tétel alá esik. Ezekhez járul, hogy a vádlott sem a vizsgálat, sem a végtárgyalás alkalmával megbánást nem tanúsított. Ekképpen sem lényeges enyhítő sem súlyosabb körülmények fenn nem forogván, a törvény szerint 1,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés a másodbiróság által meghatározott csekély összegben kiszabható nem volt, hanern az elsőbiróság által kiszabolt 200 korona pénzbüntetés találtatott arányosnak stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Grün Helén e. szb. szt.-mártoni lakos. n.-becskerek i tszék, bej. jun. 16.. félsz, jul. 6., csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Ballá Gyula. — Klein Manö e. M.-Berény, gyulai tszék. bej. jun. 25., félsz. jul. 23.. csb. Balogh Samu. tmgg. Hegedűs Mihály. — Engel Mózes e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. jun. 1., félsz. jun. 15., csb. Würtzler Ödön. tmgg. dr. Stern Mór. — Schwarz Rezső e. Ungvár, beregszászi tszék, bej. máj. 27.. félsz. jun. 28., csb. Szük Lijos, tmgg. Reismann Bertalan. Sonnenschein és Berger e. Budapest, bpesti keresk és váltótszék, bej. jun. 1., félsz, jul 1 , csb. dr. Perczel János, tmgg dr. Schreier Samu. — Jakabos Miklós e. Székely-Udvarhely, székelv-udvahelyi tszék. bej. jun. 21. félsz. jun. 28., csb. dr. Vaith Gerő, tmgg. dr. Valentsik Ferenc. •— Tomasy F. Péter e. Tolvadia, n.-becskereki tszék. bej. jun. 16. félsz, firuii CSb' d'' Selymessy Sándor, tmgg. Zsíros József. — Ifj. Orth Mihály e. Torzsa, zombori tszék. bej. jun. 5., félsz. jul. 5., csb Fogler Béla. tmgg. Sztojkovits György. ... PálYázatok : A miskolci tszékné! jegyzői, esetleg aljegyzői all maj. 15. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll máj. 15 — A marosvásárhelyi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 15. - Az esztergomi jbirosagnal aljegyzői áll. máj. 15. - Az ó-gyallai jbiróságnál al j e g vzoi all. máj. 15. — A pozsonyi jbiróságnál albirói áll. mái 15. — A Csáktornya,jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 15. - A deési bíróságnál albirói áll. maj. 15. - A dév.d tszéknél birói áll. máj. 15. - A fehértemplom.tszéknél birói áll. máj. 16. - A veszprémi tszéknél b.ro, all. ma.,16 - A csíkszeredai tszéknél albirói áll. máj. 16.A temesvári ítélőtábla kerületében t ö b b j o g g y a k o r n o k i áll. máj. ihi"r~ f ztZCenszé^nél al jegyzői áll. máj. 17. — A nagyszombati jb.rosagnai alb.ro , áll. máj. 17. - A tapolcai jbiróságnál j egy z ő i, esetleg aljegyzői áll. máj. 18. - A temes-kubini jbiróságnál ibi r ó i ~ ,A S2eSedi Ítélőtábla kerületében három joggyako.n o k í all. maj. 18. — A szerencsi járásbíróságnál j á r á s b i r ó i áll. máj 19. - A egr. tszéknél albirói áll. máj. 20. - A szolnoki ügyészségnél al ügyész, áll máj. 20. - A nagy-becskereki tszéknél aljegvz ő i áll. máj. 20. J s , FALLA9 RÉ8ZVÉN YTÁR8A8ÁO NYOMDÁJA