A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 19. szám - Kinek van igaza? (Felelet)
152 A JOÖ miként leendő kiszámítása, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések tárgyában az egyik kir. ítélőtábla elnökéhez intézett rendeletébén a következőleg nyilatkozott: Az a kérdés, hogy az 1881: LX. t.-c. 192. §-ának b) pontjában emiitett kamatok mely hatóság által és mely időpontig számitandók ki, az utóbb jelzett vonatkozásban a törvény mikénti alkalmazásának körébe vág s a feleknek e részben okozott netáni sérelem esetleg a rendes jogorvoslat utján hárítható ugyan el, mindamellett a nélkül, hogy e részben kötelező utasítást óhajtanék adni, indíttatva érzem magamat Méltóságod figyelmét a következőkre irányítani: A végrehajtási törvény 194. §-ának második bekezdése szerint a kielégítési alapot a vételári összeg és az ez után járó folyó kamatok képezik, melyeket a sorrendi tárgyalás alkalmával a bíróság számítsa ki megközelítőleg. A vételár után folyó letéti kamatoknak végleges kiszámítása az 1881. évi 39,425. sz. a. kelt I. M. rendelet 16. §-ának végpontja értelmében az adóhivatal kötelessége. Más tekintet alá esnek a jelzálogos hitelező tőkekövetelése után a végrehajtási törvény 192. §-ának a) és b) pontja szerint az árverés napjától visszaszámított három éven belül eső időre járó, valamint az árverés napjától tovább folyó kamatok, melyek az emiitett kielégítési alappal szemben a tőkével egy összegben sorozandók és fizetendők ki. Ezeknek a kamatoknak kiszámítása a bíróság feladata. Ugyanis utalványozás esetében a végrehajtási törvény 201. §-a szerint a kifizetendő vagy tovább letétben tartandó követelést összeg szerint, tehát a tőke, kamat és költség cimen járó összeget összefoglaltan, kell a bíróságnak meghatároznia s ez a szabály csak annyiban módosul, a mennyiben oly esetben, midőn résztörlesztésül a vételárnak (kielégítési alapnak) összeg szerint meg nem határozható maradványa utalványoztatik, a kifizetendő összeg számszerű meghatározása mellőzendő, de a résztörlesztés tárgyát képező követelés ( töke, kamat, esetleg költség) egy összegben való pontos meghatározása ekkor sem maradhat el. Önként értetik, hogy oly esetben, midőn a kielégítés nem utalványozás, hanem közvetlen kifizetés utján történik, a tőkekövetelések járulékainak pontos kiszámítása szintén nem az adóhivatal kötelessége. A további kérdés az, mely időpontig számitandók a kamatok A mi a jelzálogos tőke után az árverés napjától tovább folyó kamatokat illeti, ezekre vonatkozóan a törvény kifejezetten nem rendelkezik ugyan, kétséget nem szenved azonban, hogy aszóban forgó kamat nem számitható hosszabb időre, mint utalványozás esetében az utalványozó végzés meghozatalának napjáig; mert a végrehajtási törvény 201. §-a szerint az utalványozás a kifizetés egyik módja, és mert már az utalványozáskor kell megállapítani a kifizetendő összeget, s esetleg az eredeti okiratra rájegyezni az utalványozás által teljesített fizetést. Az, a mit a hitelező az utalványozás utáni időre kap, azt már nem a kielégítési alappal szemben,[mint a tőke után járó és a tőkével egyenlő sorrendben kielégítendő kamatot, hanem a letétet kezelő államkincstárral szemben mint letéti kamatot követelheti, a részére számszerűleg meghatározva kiutalt egész összeg után az 1882. évi 22,021. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet (R. T. 787. 1.) második bekezdésében megjelölt időpontig. Ennek megfelelően a kielégítési alaphoz a vételárnak csakis a kiutaló végzés meghozatalának napjáig folyó letéti kamatai volnának számitandók, mig a további időre járó letéti kamatok, az egyes kiutalt összegek után, az ezen összegek felvételére jogosultak részére külön-külön számitandók és fizetendők ki. Azt az óhajtást, hogy az adóhivatalnak előbb küldessék meg a már jogerőre emelkedett kiutaló végzés és csak azután értesíttessenek a felek ennek megtörténtéről, az 1882. évi 22,021. sz. a I. M. rendelet harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevétele mellett nem tartom teljesíthetőnek, mert a jogerőre emelkedett kiutaló végzésnek az adóhivatal részére, a jogerőről értesítő végzésnek pedig a felek részére leendő külön Végül arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a vételár felosztási tárgyalásoknál a már sorozott követelésekről szóló adóssági okiratokat a biróság vagy az adóhivatal vonja-e be a felektől, avégrehajtási törvény 201. §-ának első bekezdése kétséget nem hagy fenn. E szerint ugyanis «az illető jogosított azon eredeti okiratot, melyre a fizetés feljegyezendő, ha azt a sorrendi tárgyalásnál be nem csatolta, a telekkönyvi hatóságnál beadni köteles*. Azok a telekkönyvi hatóságok tehát, melyek az ily okiratok bevonását a fizetést teljesítő adóhivatalra hárítják, a törvény ellenére járnak el. kiadományozása a kezelési teendők szaporításán kívül esetleg zava rokra is adhatna alkalmat, és mert csupán a letéti kamat kiszámításáról lévén szó, az adóhivatalnak teendői alig vesznek igénybe oly sok időt, hogy a kifizetés körül fennakadásnak kellene beállania. Nem helyeselhető azoknak a telekkönyvi hatóságoknak az eljárása sem, a melyek a jelentés szerint a vételár-felosztást, illetve kifizetési mindig birói kiküldött vagy kir. közjegyző által eszközöltetik. Mert a törvény 201. §-ának utolsó bekezdése ezt az eljárást csak akkor engedi meg, ha a körülmények igénylik, tehát a kiutalványozás utján eszközlendő kifizetés rendes szabályától fontosabb ok miatt el kell térni, nevezetesen akkor, ha a kifizetés utalványozás által célszerűen nem eszközölhető. — (19,085 97. I. M. sz.) A m. kir. Curia határozott j A felebbezett végzés feloldásával az elsőfokú fegyelmi biróság utasittatik, hogy dr. B. A. ügyvéd ellen az 1874: XXXIV. t.-c. 79. §. értelmében járjon el. Mert a eyilkosság bűntettével vádolt Sz. L. elleni ügyben a szegedi kií törvényszéknél 1896. november 21. napjára kitűzve volt vegKir. loivc y jpcrvzőkönvv s az ezen alkalommal hozott kir. S Sallgaíások nélkül a feljelentés félretételének kimondása fáazoltnak vétethetnék. (1897. február 13-án.23. sz. a.) ,ga _ , Aí Anker,. élet- és járadékbiztosító-társaság e ho 13-an tartolta meg XXXV11I. rendes közgyűlését gróf Falkenhayn Ferenci V. fej* Ukos Lnácsos elnöklete alatt Napirendre térés ek-tt "jJjMjdj lommal emlékszik meg azon súlyos veszlesegroL mely társasagot az "atótanács elnökének gróf Hoyos Rezsőnek elhunyta által érte* nl ti azon felejthetetlen érdemeket, melyehet Hoyos k, az igazgatócsnak 32 évig volt tagja, a társaság felvirágzása korul magának szerigazga felemi zeltT^zl^tr'leleMé^orküünik. hogy 1896évben 10.543 ajánlat Pft 00=) 80') frt tökével és 11,442 frt járadékkal nyújtatott be es /99b szerződés 21.481,388 frt tőkével és 11,601 frt járadékká] meg is köttetett. Az é' fr l8W'°évberi kifizettetett halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti- és járadékbiztosításukért 1.304,297 frt. a halálesetre nyeremenynyel biztosítottak valamint a túlélési csoportban biztositotlak alapjaiból, hozzáadva a társaság nyereményéből megszavazott összeget 1.712.455 frt; hanem garantirozott túlélési csoportok alapjaiból 1.504.131 frt, összes n 4.520,884 frt mi" a díjtartalékok és biztosítási alapok emelésére 6.000,545 frt fordíttatott A biztosítottakra nézve az előny kitűnik abból, hogy a nem garantirozott túlélési csoportban biztosítottak 8K»,664frtnyi befizetései 1.504.131 frlot eredményeztek, mig a minimális ös-szeggel garantir.-zott túlélési csoportoknál a biztosítottak a töke 17° o-át kapták nyereményosztalékul. A halálesetre nyereménynyel biztosítottaknak az évi díj 25°/o jutott nyeremény gyanánt. A biztosítéki alapok, a mint az évi jelentésekből is kitűnik, a töke-és járadékbiztosítások 16.800.070 frt tartalékából a garantirozott túlélési csoportok 30.605,663 frt is a nem garantirozott csoportok 4.276,357 frtnyi vagyonából, összesen 51.682,090 forintból állanak; ha még az 1.000,0110 forin nyi részvénytökét, valamint a 2.983,741 frtnyi nyereménytartalékot hozzáveszszük, ugy az összes alapok 5Ö.6K5,832 frtot tesznek ki. A társaság összvagyona 58.824.109 frt. A tökébefektetés a törvényes intézkedések szerint történik és bécsi és budapesti ingatlanokbóljelzálogokból és értékpapírokból áll. A felügyelöbizottság kiemeli, hogy a vagyon megvizsgálásánál meggyőződött, hogy a társaság a leltározásnál a legnagyobb szoliditással jár el és a biztosítási alap, valamint a díjtartalékok pótlására különös figyelmet fordít. A részvényesek közt kamatok és osztalék fejében 200,000 frtot osztanak szét; a nyereségrészesüléssel biztosítottak osztalék-alapját az 1896. évi osztalékból 100,005 frttal gyarapítják ; a rendkívüli tartalékot 240,000 frttal emelik. 1*96. évben a" nyereményrészesüléssel biztosítottak, valamint a kölcsönös, túlélésre biztosítottaknak mint nyereség 331,531 frtot fizettek. Az igazgatótanács tagjául újra megválasztották gróf Prokesch Oslen An'alt, mig cooptált gróf Falkenhayn Ferencz val. b. t. t. választása megerősíttetett. Végül báró Klein Hubertot. Scanavi Etienne R. és Wiedmann Ottót, valamint póttagokul Flaum Mórt és Seidler Mórt. a felügyelöbizottságba megválasztották. Az 1896. évi szelvényt április 14-töl kezdödöleg 100 forinttal fogják a társaság pénztárai beváltani. Curiai és táblai értesítések. Mindazon t. előfizetőnket, kik Curia és táblai értebitesek céljából megkeresik ki adóhivatalunkat, felkérjiik, hogy az eset/eges hibák kikerülése szempontjából ugy a teljes cint közlését, a felsőbb bíróságokhoz való felterjesztés idejét, mint az irás olvashatóságát szem előtt tartani sziveskedji nek. Az n rovat alatt közlött tírtetitésehet előlUatőin.kn,ek. díjtalanul szolgáltat juh. Az ide vonatkozó leve/esést tévedések A iker illési', végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Apatin dr. G. L, Grün A. — Aman J. s ts. érk. 1105/97. sz. a. n. e. eld. Gnttl. — Brassó B. D. Inke A. és Schuller K. — Steiner S.féle ügy a C-hoz nem érk. — Debrecen K. J. Liedemann M — Schaf J. érk. 1069/97. v. sz. a. n. e. eld. Grecsák. — Dr. W. J. Schwarz Gy. — Gara és Blau érk. 221/97. v. sz. a. n. eld. Janicsek. — Devecser Gy. G. Veszprém vármegye — Makkos A. 2678/96. sz. a C. f. hó 5. hh. — Eger Cs. J. Somody L. Recse D. 462/97. sz. a T. fo — Molnár M. Ács J. 982/97. sz a. T. f. hó 4. rmv. özv Bugán J.-né — Bugán J. 4350/96. sz. a C. rh. hó 30. hh. — Kis-Körös dr. A. J. Madácsi P. s neje — Burián G.-né 1247/97, sz. a T. f. ó. 6. rmv. — Dinka P. — özv. Dinka J.-né 1722 97. sz. a T. f. hó 4. rv. hh. — Losonc F J. Braok — Goldmann 46/97. sz. a C. m. bó 30. hh. — Gálát — Gálát 850/97. sz. a T. f. hó 4. hh. — Lőcse dr. B. M. Hexner Áné érk. 850/97. sz. a. n. e. eld. Tóth G. — Mezőtúr Sz. P, Fazekas J. érk. 2790/97. sz. a. n. eld. Steer. — Szemere J.-né s ts. — Hercfelder E. — s ts. érk. 1376/97. sz. a. n. e. eld. Forster. — Moór dr. H. J. Frey E. férj. Pisch J.né — Frey T. férj. Klein M.-né 6471/96. sz. a C. m. hó 9. rmv. — N.-Körös Sz. Gy. Soos S. — Soós A. 3831'96. sz. a C. f. hó 4. sz. a C. hó 4. hh. — Nyíregyháza F. B. Zottán S. — gr. Giovanelli-féle ügy elintézetlen. — Székesfehérvár P K. Kovács P. 19062/96. sz. a C. f. hó 5. mv. — Versec dr. S. K. Lackó T. — Singer A. s st. érk. 1340/97. sz. a. n. e. eld Major. — Jorgovitz J. s ts. — Nagy-Szndristyai r. kath. hitközség érk. 1617/97. sz. a. n. e. eld. Avarfv. — Csebzán J. — Csebzán M. 1627/97. sz. a, C.-m. hó 29. hh. Zonibor P K. lagovitz B.-né Króhl J. 4982/96. sz. a C. m. hó 30. fó. Vidéki kir. közjegyző német és magyar ajkú vidéken, jól jövedelmező irodájával egészségi s családi viszonyok miatt akár kisebb forgalmú irodával biró kir. közjegyzővel is cserélni óhajtana. Cim a kiadóban. i—3 PALLA8 RÉ8ZVÉ>wrÁP8A8A1 NYOMDÁJA BUDAPESTff, A csíkszeredai kir. közjegyző gyakorlott jelöltet azonnal felvesz. Alkalmaztatást óhajtók, fizetési igényeik megírása mellett forduljanak egyenesen hozzá!