A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 19. szám - Csődtömeggondnokságok, birósági és hatósági kirendelések

A JOG 147 a legkülönbözőbb bonyodalmak előidézésére alkalmasakés szerződéses megállapodás nélkül veszélyeztetik a házasságnak, mint állami fő fontosságú intézménynekszilárdságát, melyet pedig meg őrizni, melynek erkölcsi épségét föntartani mindkét állam érdeke parancsolóan követeli. — Ily szerződés nélkül nem lesz elérhető az a cél, melyet a törvény indokolása egyebek közt szintén maga elé tűzött, hogy t. i. megakadályoztassák az a visszaélés, melyet külföldiek a mi hazai törvényeinkkel elkövetnek. Az előbbi, felekezeti törvények uralma alatti viszonyokat ugyanis e tekintetben az indokolás következőleg jellemzi: • Idegenek jönnek hazánkba azon célból, hogy attól a házassági viszonytól, a melyet saját törvényeik szerint föl nem bonthatnának, itt menekülhessenek. • Hazát és gyakran hitet is változtatnak ezen cél elérésére, és hogy törekvéseik sikerét minél rövidebb idő alatt elérjék, az örökbefogadás módjához is folyamodnak. «01yan egyének, akiknek örökbefogadására semmi komoly ok nem képzelhető, kiknek társadalmi állása rendszerint jóval magasabb, mint az örökbefogadóé, illő ár megfizetése mellett megkötik az örökbefogadási szerződést, kizárják annak minden kizárható jogi következményeit és ezen tény által magyar honpolgárokká lévén, a magyar törvények és jurisdictió alá kerülnek, házasságukat felbontatják és azután felbontják a már semmi célra sem szolgáló örökbefogadási kapcsolatot is. «Igy az ország törvényei és intézményei ennek a visszaélésnek tényleg ki vannak szolgáltatva*. Sajnosán kell konstatálnunk, hogy a helyzet ma e tekintetben ugyanaz, mint a milyen volt a régi törvények uralma alatt. A honosítás által űzött visszaélések a házasság fölbontása céljából meg nem szűntek s kiválólag osztrák honosok választják a törvénykijátszás e módját, hogy Ausztriában (öl nem bontható házasságuktól nálunk szabaduljanak. Igen gyakori az eset, hogy osztrák honosok, kiket az osztrák bíróságok ágytól és asztaltól elválasztottak, ennek megtörténte után itt örökbe fogadtatják magukat, s mert itt állandó lakásuk a házassági együtt élés alatt nem volt, sőt az örökbefogadás utján megszerzett honosság után sincs, — biróküldésért folyamodnak és kérelmüknek hely is adatik. Megtörtént már az is, hogy a nő férje beleegyezése, sőt határozott akarata ellenére itt örökbe fogadtatott, s habár a külföldi nő, férje honossága révén mindaddig külföldinek tekintendő, mig házassága fel nem bontatott: ennek dacára az örökbefogadási szerződés jóváhagyatott és a bontó per a hazai delegált biróság előtt most folyamatban van. Kérdés, mily álláspontot foglalnak el majd bíróságaink e perekben az uj törvény uralma alatt? Mert ha ily perekben a fölbontás kimondatik, akkor a helyzet a múlttal szemben még annyival rosszabb, hogy az állami házassági törvény uralma alatt a visszaélés vallásváltoztatásnélkülíog űzethetni s mig azelőtt e visszaélés csak egyes felekezetek házassági jogának védelme alatt volt elkövethető, most majd az állami törvény aegise alatt fog az virágzani. Elkerülhetlen tehát, hogy a honosítás által űzött visszaélések megszüntetése végettakülállamokkal, de különösen Ausztriával nemzetközi szerződés köttessék vagy conventio létesíttessék. Tény ugyanis, hogy az ausztriai bíróságok azokat a házasságokat, melyek az előadott módon in frandem legis felbontattak, felbontottaknak nem tekintették; ha az ekként elválasztottak uj házasságot kötöttek, e házasságokat az osztrák bíróságok törvényes házasságoknak, az ily házasságokból származott gyermekeket törvényes gyermekeknek el nem ismerték és az ily feleknek Ausztriában levő vagyonára sem az ily házasságban élt félnek, sem az ily házasságból származott gyermeknek törvényes örökösödési jogát el nem ismerték. Az ily módon elválasztottak uj házasságot természetesen csak itt köthetnek, házastársakul csak magyar honosokat választhatnak; a házasságnak állami védelem alá történt helyezése után nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a magyar nők a névleg honosított, de tényleg külföldinek maradt férjhez adhatók legyenek azért, hogy aztán odaát ágyasoknak, gyermekeik törvényteleneknek tekintessenek és a törvényes örökösödésből kizárassanak. Ezek védelme és a visszaélés megszüntetése parancsolóan követeli, hogy a kérdés nemzetközi szabályozása mielőbb bekövetkezzék. Csödtömeggondno*tságok, bírósági és hatósági kirendelések Irta: Dr. ÖDÖNFI MIKSA bpesti ügyvéd. Az ügyvédi kamara idei közgyűlésén, mint már több izben történt, a kamara tagjai felszólaltak a csődbíróságok azon tényei ellen, hogy a csődtömeggondnoki kinevezéseknél barátság és protectió játszik főszerepet, nem a hitelezők érdekei, s hogy a házasságvédői, ügygondnoki, gyám és gondnoki kirendeléseknél a bíróságok és hatóságok tagjai csakis barátaikat rendelik ki, a kamara többi tagjait pedig mellőzik. A kinek tehát barátja vagy jóakarója a két törvényszék elnöke, egyes birák vagy árvaszéki ülnökök, azok a hatósági kirendelésekkel el lesznek halmozva, — mig a kamara többi tagjai ilyen bírósági és hatósági megbízásokat nem kapnak. A bpesti ügyvédi kamara igen t. titkára hivatalos állásához mérten statistikai és rubrikázott — állítólag a kamara által vezetett, de a közgyűlésen be nem mutatott s ügyvéd által még ez ideig sohasem látott — kimutatásokkal akarta a panaszok alaptalanságát beigazolni. Hogy e jóakarata nem sikerült, annak oka, hogy köztudomású tényeket nem lehet rubrikákkal és állítólagos statistikai kimutatásokkal megcáfolni. Én nem vagyok barátja annak, ha az ügyvéd a kenyérkérdéssel sokat foglalkozik, mint egy szocialista vagy anarchista péklegény. Az ügyvédi állás és hivatás magasztossága nem engedi meg, hogy az ügyvéd minden alkalommal zajt csapjon, hogy nem tud megélni. Nem csak azért, mert a panasz legtöbb esetben nem áll meg, mert a magyar ügyvédi kar kevés kivétellel igényeinek megfelelően tud még élni, s a ki ügyvédi oklevelével tisztességesen meg nem tudja kenyerét keresni, annál valami személyes hiányok vagy hibák lesznek inkább a meg nem élhetés okai, — de azért sem, mert a folytonos «panem et circenses» panasz az ügyvédi kar tekintélyének árt. Nem a lét kérdése feletti töprengés adta tehát a tollat kezembe ezúttal, hanem nem akarom, hogy akár a bpesti ügyvédi kamara igen t. titkára és vezetősége azon téves hitben legyenek, hogy az általuk vezetett kimutatásokra való hivatkozással meggyőzték a kamara tagjait, hogy a csődtömeggondnoki kirendelések, házasságvédői és más bírói és hatósági kirendelések, az igazság és méltányosságnak megfelelően osztatnak ki, semhogy a kérdésekben érdekelt bíróságok és hatósági közegek azt higyjék, hogy a kamara tagjainak panaszát egy pár szép titkári phrásissal el lehet ütni. Én egyetlen egy statisztikai adat, rubrikázott kimutatás, név vagy eset felemlítése nélkül be fogom bizonyítani, hogy a csődtömeggondnokságok, gyámi és gondnoki kirendelések körül a legnagyobb méltánytalanságot követik el, hogv a vacsora és ebéd pajtások, vadászcimborák, kártyapartnerek kapják ezen hatósági megbízásokat csupán. Lássuk először a csődtömeggondnokságokat! A budapesti kir. polgári törvényszékkel ezúttal nem foglalkozunk, mert a törvényszék régi elnöke meghalt, az uj elnök regiem-je alatt pedig még kevés csődöt rendelt el a törvényszék, s így azt még nem tudjuk, milyen rendszer fog uralkodni a csődtömeggondnoki kinevezéseknél A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék a mult 189(5. évben (összeszámolásom szerint) 57 csődöt rendelt el, s ezen számot véve mértékül: az utolsó 10 év alatt 500—600 csődöt nyitott a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék. Mi következik ebből? Minthogy a budapesti ügyvédi kamarának ma alig van 500 olyan ügyvédje, ki 10 évnél régibb ügyvéd, ezek közül egynek sem szabad olyannak lennie, hogy egy csődje még nem lett volna. (Inter parenthesim óhajtom megjegyezni, hogy ha azokat, a kiknek megbízhatóságához kétely fér, mellőzi a biróság, azt igen helyesen teszi, s ezt senki rossz néven nem fogja venni.) De számolja össze Dr. Nagy Dezső a bpesti ügyvédi kamara titkára és Nagy Ödön a bpesti kir. keresk. és váltótörvényszék elnöke a 10 évnél régibb ügyvédeket s akkor meg fogja látni, hogy talán több van olyan, a kinek nem volt csődje, mint a kinek volt. Ellenben olyant fog nem egyet találni, a kinek 2 csődje volt az utolsó 10 év alatt. De ha csak huszonöt, sőt tovább megyek, csak egy olyan tisztességes kifogástalan correct ügyvédet talál, kiről 10 évi tisztességes ügyvédkedés után a bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék nem vette tudomásul, hogy él és létezik, akkor mivel fogja megmagyarázni a bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke, hogy majdnem 100 olyan ügyvéd van, ki néha öt, de esetleg 1—2 éve még nem ügyvéd s azért már jövedelmező csődtömeggondnokságot kapott. A csődtörvény 95. §-a nem ad elő semmi szabályt arra, kit nevezzen ki a törvényszék tömeggondnoknak, csak a kamara területén levő ügyvédek egyike legyen - fogják mondani. Csakhogy azokban a csődökben, melyekkel a törvényszéki elnökök megpraesentelik ebédlő, vacsorázó vagy kártyacimborájukat vagy annak fiait, rokonukat vagy sógorukat, az a többi ügyvéd is érdekelve van, a kiknek legfeljebb szegény védelem, pártfogói ügyvédi kirendelés vagy semmi hasznot nem hajtó ügygondnokság jut, kiknek saját, valamint clienseik kezéből megy el az a jövedelem, mely csődtömeggondnoki dijak cimén a protegének jut. Ezek tehát mindannyian jogosultak tudni azt, hogy milyen jogcímen rendelik ki vagyonuk és ügyeik kezelőjévé X vagy Y ügyvédet. Ha pedig ezen kirendelés nem érdem alapján történik, akkor ahhoz joga van egyik ügyvédnek, mint a másiknak s a biróság legfeljebb mellőzhet egyeseket megbizhatlanság cimén, de ajándékot és jövedelmet osztogatni mások zsebéből, mások rovására néhány kiválasztott kedvencnek egyetlen törvényszéki elnök sincsen jogosítva. De vegyük a kérdésnek nem anyagi oldalát! Önérzetét is