A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - A bűnügyekben való körözés kérdéséhez

1S6 tetés, mint mellékbüntetésre ítéltetik; a pénzbüntetések jogerőtől számított lő nap és végrehajtás terhe alatt fizetendők az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ában jelzett célokra fordítandók és behajthatlanság ese­tében további öt, illetve egy, összesen hat napi elzárásra átvál­toztatandó, stb. — A budapesti kir. Ítélőtábla ezen bűnügyben 1897. január 13-án 11,777/96. sz. a. következőleg itélt: a kir. Ítélő­tábla az elsőbiróság ítéletét azzal a részbeli változtatással hagyja helyben, hogy a becsületsértés vétsége miatt elsőbiróságilag vád­lottra főbüntetésül kiszabott 50 frt behajthatlanság esetében elzá­rás helyett 5 napi fogházra lesz átváltoztatandó. Köröztetés csekélyebb jelentőségű büntetendő cselekmények­nél. A budapesti kir. büntető törvényszék (58,571/96. sz. a. a kö­vetkező végzést hozta : Tekintettel az eset körülményeire s arra, hogy vádlott sikkasztás vétségével van vádolva, melyben az okozott kár csupán 7 frt.,— az ügy csekélyebb jelentőségénél fogva vádlott országos köröztetésére elegendő ok fen nem forogván, ellene rendőri figyelőlap nyitása volt indokolt*. A budapesti kir. itélő táb­la 11,934/96. sz. a. határozatában megváltoztatta ezen végzést és vádlottnak országszerte leendő köröztetését rendelte el. Mert : «a közvádló az ismeretlen tartózkodásu vádlott országszerte leendő köröztetésének elrendelését indítványozta. Minthogy a büntetendő cselekmény csekélyebb vagy nagyobb jelentősége an­nak megtorlására, a közvádlónak határozott és jogosult indítványá­val szemben befolyással nincs, de nem is lehet; minthogy vádlott az okiratoknál levő jelentésekből következtetve, minden való­színűség szerint a fővárosból eltávozott s igy pusztán figyelőlap nyitása sikerre külömben is alig vezethetne; minthogy végül a fővárosi rendörségnek értesítése szerint vádlott ellen figyelőlap már nyittatott is s eredményre nem vezetett: az elsőfokú bíróság végzésének e részben való megváltoztatásával vádlott M. I. ország­szerte leendő köröztetése elrendelendő volt». A védő joga védencével négy szemközt beszélni. A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dr. B. A. ügyvéd elleni fegyelmi ügyben végzett : Ezen feljelentés, mint fegyelmi eljárásra alkal­matlan félretétetik. Mert a 14,918/95. törvényszéki jegyzőkönyv szerint dr. B. A. ügyvéd kamarai tag, mint hivatalból kirendelt védő a végtárgyalás megnyitása után azon kérelmet terjesztette elő, hogy vádlottal bizalmasan beszélhessen. A törvényszék a védő ezen kérelmének nem adott helyet, minélfogva védő, miután a védencével való előleges bizalmas értekezés nélkül védői tisztének lelkiismeretes gyakorlására magát eléggé képesnek nem érezte, a végtárgyaláson való közreműködését megtagadta. Tekintve, hogy az eddigi bűnvádi gyakorlat, valamint az 1880. évi 2,265. sz. igaz­ságügyminiszteri rendelet szerint a védő védencével a tárgyalás alatt — kivéve, ha vádlottnak a hozzá intézett kérdésekre íelele­tet kell adni, — szabadon értekezhetik ; tekintve, hogy a ki' tör­vényszék a védőnek ezen jogát nem ismerte el és a védő erre vonatkozó kérelmét megtagadta ; tekintve, hogy a védő kizárólag védence érdekét tartozik szem előtt tartani és ezt a törvény kor­látai közt megvédeni ; tekintve, hogy a védő bírálja meg legjobb tudomása szerint, hogy íenforog-e annak szüksége, miszerint védencével bizalmasan értekezzék és tőle a szükséges felvilágosí­tásokat megszerezze ; tekintve, hogy a védő azon kötelességéből, mely szerint védencének érdekeit megtartozik óvni, azon további kötelessége is folyik, hogy az előtte fel nem derített ügyben az összes szükségesnek látszó felvilágosításokat is megszerezze és e célból védencével értekezzék ; tekintve, hogy dr. B. A. azon tény­kedése, mely szerint a végtárgyaláson további közreműködést meg­tagadta, azon összeütközésből származott, amely a kir. törvényszék felfogása és a panaszlott által vitatott védői kötelesség között állott elő ; tekintve, hogy panaszlott eljárása a védői jog megóvásán kivül a vádlott fél érdekeinek megvédése céljából, tehát oly okból történt, a melynek éppen mellőzése képezne kötelességszegést : ennélfogva panaszlott azon eljárása, mely szerint a végtárgyaláson való közre­működését megtagadta, a fenforgó esetben fegyelmi eljárás alap­jául szolgáló mulasztást nem képezhet. (1896. évi november 28. 558. sz. a.) Eljárási és utánjárási költségek megfizetése bűnügyekben. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir Ítélőtábla a budapesti kir. tör­vényszék ítéletének kártérítésre és a költségekre vonatkozó teleb­bezett részét megváltoztatja és K . . . Mátyásné született St . . . Róza vádlottakat kötelezi, hogy R . . . Henrikné magánvádinnak eljárási költség címén 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 30 forintot fizessen. Indokok: Eljárási gyakorlatunk szerint bűnös­nek itélt vádlott nemcsak az államkincstár által előlegezett azokat a bűnügyi költségeket köteles megfizetni, a melyeknek behajtá­sáról az 1890. XLIII. t.-c. intézkedik, hanem abban a kárban és költségekben is elmarasztalandó, a melyeket a sértett félnek oko­zott. Téves a királyi törvényszék Ítéletének az az indoka, hogy a btkv. XVII. fejezete kártérítés iránt nem intézkedvén, a pana­szosnak kártérítés meg nem ítélhető. Téves és helytelen pedig azért, mert általános érvényű jogi elv az, hogy a bűnösnek itélt vádlott az általa elkövetett bűncselekmény által okozott összes kárért, bűnössége törvényes folyományaként felelős és a kártérí­tési kötelezettségnek külön megállapítása a törvényben egyáltalá­ban nem is szükséges, a mint az a büntetőtörvénykönyv határoz­mányaiból nyilvánvaló, (btkv. 311. §.) és a gyilkosságnál és em­berölésnól (292. §.) intézkedik külön és kifejezetten a sértett részére megítélendő kártérítésről, az összes többi bűncselekmények által okozott károk megítélésére nézve azonban intézkedést nem tartalmaz s mégis kétség tárgyát nem képezheti, hogy a bűnösnek itélt vádlott a lopás, rablás, csalás, hamisítás, gyújtogatás, egy­szóval minden bűncselekmény által okozott kár megtérítésére kötelezendő. Hogy pedig R- Henrikné a vádlottnak alaptalan fel­jelentése következtében tényleg anyagi kárt szenvedett, az tagad­hatatlan, mert a lopás és rágalmazás miatt megindított eljárás rendén, a rendőrséghez, a vizsgálóbíróhoz és a kir. törvényszék­hez több ízben megidéztetvén, ott megjelenni tartozott és ennek folytán munkamulasztással kárt szenvedett, melynek megtérítését jogosan követelheti. De ettől eltekintve, R. Henrikné a vádlott által ellene lopás vétsége miatt megindított eljárásban és a lopás vádja alól történt fölmentése után a hamis vád miatti feljelentés megtételére és az annak alapján folyamatba tett eljárásban leendő képviseltetésére védő ügyvédet, illetve képviselőt vallott, a kinek díjazása szintén költségébe került. Ezt a munkamulasztást és költ­séget, a mely eljárási illetve utánjárási költség fogalma alá esik, a vádlott jogellenes és a kir. törvényszék által rágalmazás vétsé­gének minősített bűncselekménye által okoztatván, annak megfe­lelő összegben leendő megtérítésére a vádlottat az elsőbirósági ítéletnek megváltoztatásával kötelezni kellett. (1897. január 12. 12,020.) Adalék a vétlen mulasztás fogalommegállapitásához. Egy 150,000 frtos perben felperes elkésetten adta be a felebbezést. Igazolási kérelmét a budapesti törvényszék elutasította, mert vét­len mulasztásnak nem tekinthető, ha ily nagy összegre irányuló perben felperesi képviselő a felebbezést naplójában többszörösen be nem vezette és a bejegyzés helyességét ujabban nem elenőrizte. A budapesti kir. ítélőtábla az igazolási kérelemnek helyet adott, indokul azt hozván fel, hogy: az 1881. évi LIX. t.-c. 51. §-ából nyilván kitűnik, hogy a mulasztás vétlennek tekintendő, ha az a fennforgó körülményekből valószínűnek mutatkozik, márpedig egy­magában az a körülmény, hogy felperes a felebbezési határidő lejártát követő napon felebbezését beadta, midőn pedig annak elkéséséről az 1896. évi 21,784. sz. a. kelt végzésből értesült, tőr­vényszabta idő alatt igazolási kérelmet nyújtott be, valószínűnek mutatkozik, hogy a felebbezési határidőt nem szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, hanem vétlen tévedés következtében mulasztotta el. (1896. december 18 7,508/96.) Curiai és táblai értesítések. Mindazon t. előfizetőnket, kik Curia és táblai érte­sítések céljából megkeresik kiadóhivatalunkat, felkérjük, hogy az esetleges hibák kikerülése szempontjából ugy a teljes cint közlését, a felsőbb bíróságokhoz való feltér jesztés idejét, mint az irás olvashatóságát szem előtt tartani szíveskedjenek. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. A Kubin dr. M. F. Abbaffy Á. — Tpmaschoff A. érk. 1430'97. sz. a. n. e. eld. Haérich. — Hein S. — Imeskal Z. 6368/96. sz. a. C. f. hó i). hh. — Apatin dr. G. L Fernbach P. — Molcner R. 1376/97. a C. f. hó 13. hh. — Békés-Csaba F. K. Kovács J.-né — Bohus M. A. 5141/96. sz. a C. f. hó. 9. hh. — Duna Szerdahely dr. Z. N. Kovács K. — Domokos S. váltóper erk. 374/97. sz. a. n. e. eld. Jókuthy. — Enying B. J. Első magy. gazd. gépgyár — Purgly 4647/96. sz. a C. f. hó 8. mv. — Eger Cs. J. Volf A. — Dornbach K. 194/97. sz. a T. f. hó. 12. rhh. rmv. — Orosz P. — gr. Gyürky A. 4499/96. sz. a C f. hó 9. hh. — Felsőbánya M. M. Miskolcy M. — Heinrirh V. 2443'97. sz. a C. f. hó 13. hh. — Kassa dr. B. K. Frólich J. 6591/99. sz. a C. f. hó 21. mv. — Kun-Szt.-Miklós dr. D. I. Szomor O. s ts. — Vegh S. st s. érk, 3629/97.. b. sz. a. e. eld. Burg. — 1071/97. sz. a T. febr. 24. rend. — 4017/96. sz. ügy még elintézetlen. — Losoncz F. J. Kovács - Misányik 2037/97. sz. a T. m. hó 30. fo. — Gálát — Gálát érk. 1462/97. sz. a. n. e. eld. Debreczenyi. — Deák — Kropács 445/97. sz. a T. m. hó 16. rmv. — Bárok — Goldmann érk. 46/97. v. sz. a. n. e. eld. Végh — Matejcslk — Matejcsik érk. 6237/96. sz. a. n. e. eld. Süteő. Magyar Óvár dr. St. Gy. Gondár P. — Gondár Gy. érk. 2203/97. sz. a. n. e. eld. Egry. — Mezőtúr Sz. P. Molnár J. — Konla G.-né ügye a T.-nál nem található. — Marinka S. s ts. — özv. Németh G.-né érk. 987/97, sz. a. n. e. eld. Dezsnffy. — Schwarz József-féle bűnügy a C.-án nem találtatik. — Császáry L. Kisujszállá stb.-féle ügy még a C.-hoz nem érk. — Pécs dr N. V. Singer Adolf pécsi lakos féle bűnügy a C.-án nem találtatik. — Sopron dr. K. J. Karall J. — dr. Kania J. érk. 2158/97. sz. a. n. e. eld. Istvánffy. Dr. Kemény Fülöp perlaki (Zalamegye) ügyvéd irodájában ügyvédjelölt alkalmazást nyer, habár kezdő is. — Fizetés 6o frt, esetleg több. Dénes Lajos kézdi vásárhelyi kir. közjegyző irodájába helyettest keres. Ajánlatok közvetlenül hozzá intézendők. 1—3 Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában egy helyettes kedvező feltételelek mellett alkalmazást nyerhet: A német nyelv szó és Írásban való birtoka és a gyakorlatnak közjegyzői irodában lett meg­szerzése szükséges. Reflektálok bizonyítványaik egyszerű másolatával a nevezetthez forduljanak. 2 o A csíkszeredai kir. közjegyző gyakorlott jelöltet azonnal felvesz. Alkalmaztatást óhajtók, fizetési igényeik megírása mellett, forduljanak egyenesen hozzá! PALLA6 RÉSZVÉNiTÁMAtAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents