A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - A bűnügyekben való körözés kérdéséhez

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DONTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 17. számához. Budapest, 1897. április hó 25. Köztörvényi ügyekben Jogro . való lemondásnak világosnak és határozottnak kellvén lenni, az vélelem alapján meg nem állapítható. A hagyatéki bíróságok végzései jogerős voltának nem tulajdonitható olyan hatály, a mely azok ellenében az el nem enyészett jognak a törvény rendes utján bizonyítását és érvényesítését kizárna. A b.-gyarmati kir. törvényszék, (1895. május 15. 779. sz. a.). Pintér Sándor ügyvéd által képviselt B. Verona és társai felpereseknek, Révay Sándor ügyvéd által képviselt B. János alperes ellen ingatlan birtoka és járulékai iránti perében a következő ítéletet hozta : B. János alperes köteleztetik a Széchényi 154. sz. tjkben I. 1. sor 417. hr. sz. a. levő házat, udvart, beltelket és kertet felpereseknek tényleges birtokába bocsátani s 1891. július 1-tó'l a birtokba bocsátásig évenként 60 frt szűnt hasznot megfizetni stb; alperes viszonkeresetével elutasittatik stb. Indokok: felperesek, mint a széchényi 154. sz. tjkben I. 1. sor 417. hr. sz. alatti ingatlan tlkvi tulajdonosai kérték, hogy alperes, mint a ki a kérdéses ingatlant birtokolja és kiadni vonakodik, köteleztessék annak birtokába bocsátására és 1891. évi július 1 -tői évenként elvont 80 frt. haszon megtérítésére. Viszont alperes viszonkeresetileg kérte, hogy a kérdéses ingatlan neje, n. B. Mária után hitvestársi öröklés címén tulajdonilag ítéltessék meg. Felperesek az A. alatti tlkvi kivonattal azt, hogy a kérdéses ingatlannak telekkönyvi tulajdonosai igazolván, a beszerzett hagyatéki iratokkal pedig azt. hogy ők a kérdéses ingatlant néhai B. Mária után örökölték és igy telekkönyvi joguk bírói jogerős intézkedésen alapul, kétségtelenné tevén, alperes, mint a ki beismerte, hogy a kereseti ingatlant birtokolja, annak felperesek birtokába leendő bocsátására, mint a kiket a tulajdonnál fogva a birtok is megillet, kötelezendő volt. De kötelezendő volt alperes a szűnt hasznoknak is 1891. július 1-től való megfizetésére, mert a széchényi kir. járásbíróság 1,695/91. sz. hagyatéki átadó végzését alperes 1891. jul. 5-én megkapván s abból értesülvén arról, hogy a birtokában levő beltelket, házat, udvart és k?rtet felperesek örökölték s hogy az nekik bíróilag is átadatott, ezen időtől tehát jóhiszemű birtokosnak nem tekinthető, a rosszhiszemű birtokos pedig a tulajdonosoknak a roszhiszemü birtoklás tartama alatt elvont hasznot megtéríteni tartozik, és mert a szakértők az elvont hasznot évi 60 frtban állapították meg, azon összeg erejéig alperes fizetésre volt kötelezendő. Alperes viszonkeresetével el volt utasítandó, mert eltekinive attól, hogy követelése a felperesi keresettel nem egy jogalapból származik, a mennyiben felperesek keretetének jogalapja a tlkvi tulajdon, alperesé pedig hitestársi örökösödés ; továbbá eltekintve attól is, hogy az örökség kérdése csak n. B. Mária összes örökösei perben állása esetén lenne tárgyalható és eldönthető, már pedig a felpereseken kívül B. Gyula és B. Endre is örökösül jelentkezik a hagyatéki iratok szerint, azok pedig perben nem állanak, alperes a kihalgatott tanúval sem volt képes egyáltalán igazolni, hogy a kereseti ingatlan vagy annak egy része is oly természetű vagyon lenne, mely hitestársi öröklés címén alperest megilletné ; ellenkezőleg alperesnek saját tényei igazolják, hogy a kereseti ingatlanra öröklési igényt nem tartott ; ugyanis a hagyatéki iratoknál levő tárgyalási jegyzőkönyvet aláirta és ellenmondás nélkül elfogadta, hogy a kérdéses ingatlan oldalági örökösödés címén felpereseket illeti ; csupán 1,0U0 frt erejéig jelentett be követelést, mint hitelező, a hagyatékátadó bírói végzést megkapta és az ellen sem élt jogorvoslattal ; e tényei és a hagyaték tárgyalási jegyzőkönyvben, tehát közokmányban tett beismerése megcáfolják azon különben hivatkozott és a kihallgatott tanúval sem bizonyított állítását, hogy a kereseti ingatlanra oly beruházásokat tett, mely szerint az közszerzeménynek tekintendő s arra nézve az orsz. bírói értek. 14. §. alapján hitvestársi öröklése megállapítandó. A budapesti kir. ítélőtábla, Í1896. ápril. 21. 5,184. sz. a.), az elsó'biróság ítélete részben megváltoztatik akkép, hogy alperes az évi 60 frtban meghatározott szűnt hasznot csupán a kereset beadásának vagyis az 1892. aug. 13. napjától számítva tartozik felpereseknek megfizetni, egyéb rendelkező részében helyben hagyatik stb. Indokok: Az elsó'biróság ítélete fentebbi módon részben megváltoztatandó volt, mert alperes nem jóhiszemű birtokosnak csupán a kereset beadása napjától tekinthető. A kereset tárgyára vonatkozóan, egyéb rendelkezésében az dézett Ítélet vonatkozó indokai alapján, a viszonkeresetet tárgyazó részében azonban azért hagyatott helyben, mert alperes n. B. Mária hagyatéki tárgyalása alkalmával az 1891. ápr. 11-én felvett jegyzőkönyv szerint felpereseknek azután való örökösödésük tekintetében, nemcsak kifogást nem emelt, só't arra való jogukat az által, hogy ő maga az örökösödésre nézve igényt nem támasztott, a részére is kézbesített 1,695/95. sz. hagyatékátadó végzés ellen jogorvoslattal nem élt és a fentebb idézett hagyaték tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak szerint a hagyatékkal szemben csak is hitelezőként jelentkezett, tényleg elismerte és ekként saját tényével szemben ellentétes jogokat most már nem érvényesíthet; támasztott egyéb követeléseinek megitélhetésére nézve pedig azt bizonyítania nem sikerült, hogy a hagyatéki vagyonba saját vagyonából olyan beruházásokat tett, a melyek megtérítésére felperesek kötelezhetők volnának. A m. kir. Curia (1897. febr. 10. 3,787. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság Ítéletének megváltoztatásával, felperesek keresetükkel elutasittatnak és alperes viszonkeresete alapján részére a szécsényi . 154. sz. tjkben az I. 1. sz. a. foglalt 167. sz. ház és 417. hr. sz. j beltelek tulajdona megítéltetik ; ennek folytán felperesek annak \ tűrésére köteleztetnek, hogy 15 nap után alperes a megítélt ingatlanra tulajdonjogát végrehajtás utján bekebeleztethesse. Indokok: felperesek a kereseti ingatlan birtokát és elvont j hasznát azon az alapon követelik, hogy ők, mint néhai B. Mária j oldalagos rokonai az ingatlant ettől örökölvén : az nekik jogerős átadó végzéssel átadatott és a végzés alapján javukra a tulajdonjog be is keb.-deztetett. E perenkivüli ügy után előállított jogállapot ellenében alperes a csatolt telekkönyvi másolattal, valamint a kihallgatott tanuk vallomásával kimutatta és bebizonyította, hogy a kérdéses ingatlant néhai Gy. János az örökhagyónak első férje szerezvén, az e férje után vétel, illetve örökösödés utján hárult az örökhagyóra, következésképen a felperesekkel szemben az örökhagyónak szerI zeményi minőséggel biró vagyona volt, a mely hitvestársi örökösödés alapján őt, mint hátrahagyott házastársat illeti. A felperesek részéről az alperesnek, a kereseti ingatlan tulajdona iránt támasztott viszonkeresete ellen felhozott azok a körülmények és az azokra alapított érvelés, hogy alperes a hagyatéki tárgyalás alkalmával örökösödési igényét nem érvényesítette, sőt a felperesek között létrejött egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet fentartás nélkül aláirta, — hogy továbbá a hagyatékot átadó végzés ellen jogorvoslattal nem élt és hogy ezek szerint jogukat elismerte, illetve saját jogáról a javukra lemondott, tekintetbe nem vehetők ; mert alperes az említett tárgyaláskor jogáról kifejezetten le nem mondott, jogról való lemondás pedig, annak világosnak és határozottnak kellvén lenni, vélelem alapján meg nem állapitható ; — és mert nem enyészett el alperesnek joga az által sem, hogy az átadó végzés ellen jogorvoslattal nem élt, mivel a hagyatéki bíróságok végzései jogerős voltának nem tulajdonitható olyan hatály, a mely azok ellenében az el nem enyészett jognak a törvény rendes utján bizonyítását és érvényesítését kizárná. Ezekhez képest a felperesek alaptalan keresetét elutasítani kellett stb. A felek között szerződésből eredőleg jogi kötelem csak akkor létesül, ha mindakét fél egymással szemben szolgáltatást teljesít. Kényszer befolyása a kereset alapját képező okmány kiállítására, mely utóbbi ennek folytán kötelező erővel nem bir. A budapesti kir. törvényszék (1894 dec. 4. 44,258. sz. a.) dr. Fitt le r Dezső ügyvéd által képviselt B. Viktor felperesnek, dr. Eulenberg Salamon ügyvéd által képviselt T. és S. cég alperes ellen szerződés érvénytelenítése iránti perében a következő Ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes az általa 1893. évi október 28-án kiállított s alperes által elleniratához 3/. alatt eredetben becsatolt oly irányú kötelezettséget tartalmazó nyilatkozatát, mely arra irányul, hogy üzletéhez tartozó szükségleteit alperesnél fogja beszerezni, különben 500 frt birság fizetése mellett kéri érvénytelennek kimondatni, erőszak, megtévesztés, illetve megfélemlítés | indokából. Említett okirat kiállításakor az erőszak alkalmazása fenforgottnak tekinthető nem volt, mert alperes maga sem mondja meg keresetében, hogy a kierőszakolás miben állott, ellenkezőleg, mint abból kitűnik, alperes cég által meggyőző határozottsággal előadott körülmények figyelembe vétele mellett irta a kérdéses okiratot alá; a megtévesztés esete pedig akkor áll elő, ha nem azt nyilatkoztatta volna ki felperes, a mi szándékában volt, holott