A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 1. szám - A bizonyítékok szabad mérlegeléséről

A. J v > u a foganatosítására nem a bírósági végrehajtó, hanem ugy miként az a bagatell eljárásban alkalmazásban volt, — az illetékes községi elöljáróság lenne kiküldendö. A mily tontos és szükséges tehát a szegényjogon való perlekedést kimerítően és a célnak megfelelő módon szabályozni, ép oly fontos és szükséges azt az állam érdekeivel is kellő összhangzásba hozni és azért elmaradhatatlan, hogy a tervezet 114. §. 4. pontjának azon része, mely a végrehajtói dijak és kiadásokra vonatkozik, az előadottaknak megfelelőleg módosittassék. 117. §. A mi pedig a szegényjog engedélyezésének szóval való kérelmezését illeti, oda kell törekedni, hogy az minél inkább megkönnyítessék és hozzáférhetőbb legyen. Ez pedig nem lenne elérhető, ha a felet arra kényszeritjük, hogy oly ügyekben is, a hol az ügyvédi képviselet nem kötelező, a szegényjog engedélyezésének szóval leendő kérelmezése végett a távol eső per bíróságánál köteles megjelenni. Kivételeket kell tehát statuálni és meg kell engedni azt is, hogy a szegényjogon való perlekedhetést igénybe venni jogosított fél ugy a szegényjog engedélyezése iránti kérelmének feltételét, valamint keresetének jegyzőkönyvbe vételét a saját lakhely szerint illetékes bírósága előtt kérhesse, a bíróság pedig köteles legyen azt a keresetre, vagy a jogorvoslat felülbírálására illetékes bíróság elnöke vagy vezetőjéhez áttenni és a menynyiben a keresetben, vagy a szegényjog engedélyezése iránti kérelemben pártfogó ügyvéd kirendelése kéretett, a per bírósága tartozzék azt hivatalból kirendelni és azt a jegyzőkönyvi kereset tárgyalására megidézni. Hiányos továbbá ezen szakasznak a kérelem felszerelésére vonatkozó intézkedése is, mert nem elégséges a felet csak arra utasítani, hogy a bizonyító eszközöket nevezze meg, hanem különösen kell őt arra is kötelezni, hogy a per alapját képező vagy a per tárgyára vonatkozó saz ügy eldöntésére befolyással biró okmányokat legalább egyszerű másolatban csatolja a kérelemhez. A 117. §. első bekezdése szerint a következőkép lenne szövegezendő: «A szegényjog engedélyezése a per, illetőleg a felebbviteli biróság elnökségénél, k i r. járásbíróságoknál pedig annak vezetőjénél Írásban vagy szóval kérelmezendő. Ez utóbbi esetben azonban megengedtetik, hogy a folyamodó fél kérelmét a lakhelye szerint illetékes bíróságnál is előadhassa, mely esetben a kérelem felett felvett jegyzőkönyvet a határozathozatalra illetékes hatósághoz haladéktalanul át kell tenniA szakasz második bekezdésébe az okirat-másolatának csatolása is felveendő. Végül pedig a következő uj szakasz felvételét hozzuk javaslatba: §• A szegényjogot nyert fél oly ügyekben, a melyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, jogosítva van kereseti kérelmét és pedig annak kijelentésével, váljon az ügyben személyesen kíván eljárni, vagy pártfogó ügyvéd kirendelését kéri, a saját lakhely szerint illetékes bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondani. A biróság köteles a feIvett jegyzőkönyvet a keresetre nézve illetékes bírósághoz áttenni és az utóbbi, amenyiben az a jegyzőkönyvben kérelmeztetett, hivatalból tartozik pártfogó ügyvédet kirendelni, s azt a kereset tágyalására kitűzött határnapra megidézni. 119. §. Igen természetes, hogy a személyhez kötött szegénységi jog azon fél halálával, a kinek részére engedélyezve volt, megszűnik. Minthogy azonban a jogutódok jogosítva vannak a pert folytatni és ezek szinte kérhetik a szegénység jog engedélyezését, ily esetekben pedig azon feltételnek vizsgálata, a melyhez a jog megadása a 113. §. szerint kötve van, t. i. hogy a perlekedés már előre nem mutatkozik teljesen eredménytelennek, — teljesen felesleges. Felesleges továbbá részben a kérvény felszerelésére vonatkozó 117. §. alkalmazása is és azért a szakaszba felveendő a következő intézkedés: «A mennyiben azonban a jogutódokaszegénységijog engedélyezését kérelmezik, ez esetben csakis azt kötelesek kimutatni, hogy a perköltségeket fedezni nem tudnák a nélkül, hogy a saját és azon hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, kiknekellátására törvénynélvagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelezve vannak. A szegénységi jog visszavonását illetőleg a szakasz következőkép módositandó: «A per bírósága a per bármely szakában jogosítva vau akár hivatalból, akár pedig a szegényvédő ügyvéd kérelmére a biróság elnöksége, vagy annak vezetőjénél a szegényjog visszavonása iránt, esetleg az iratok közlése mellett előterjesztést tenni, ha az eljárás folyamán kitűnik, hogy a szegénység feltételei nem voltak meg. — vagy már nincsenek meg, avagy ha a szegényjogot élvező fél alaptalan perlekedőnek mutatkozik. Ez utóbbi esetben azonban a per bírósága az előterjesztést csakis a szegényvédő ügyvéd kérelmére van jogosítva megtenni. A pártfogó ügyvédeknek azon joga, hogy alaptalan perlekedés esetén a szegényjog visszavonását kérelmezhesse, abban leli indokát, hogy az ügyvéd sem köteles valamely perben jobb meggyőződése ellenére mint megbízott eljárni. Az ügyvédi állás tekintélye megköveteli, hogy oly esetekben a pártfogó ügyvéd mielőtt a perben tovább eljárna, — a szegényjog visszavonása tárgyában az illetékes hatóság határozatát provocálhassa, még pedig annál is inkább, mert a szegényvédő ily körülmények fennforgása mellett sem lehet jogosítva a képviseletről lemondani és mert a szegényjog engedélyezésének az is képezi egyik feltételét, hogy a perlekedés ne mutatkozzék teljesen eredménytelennek. 120. §. ' .:. A szakaszban nem foglalltatik intézkedés a szegénységi joggal perlekedő fél által utólag megtéritendő összeg behajtására nézve, holott célszerűnek mutatkozik kifejezetten megállapítani, hogy a mennyice a fél a megszabott összeget záros határidő és végrehajtás terhe alatt le neiji fizetné, az tőle közigazgatási utón jjÖradók módjára lesz behajtaudó és ugy miként az 17668'887. a. ig. m. rend. értelmében az örökösödési eljárásnál közreműködő kir. közjegyzők dijai. Meghatározandó továbbá az is, hogy a költség utólagos megtérítésére vonatkozó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Oly ezetekre is kelllene provideálni, a midőn a szegény jogon perlekedő léi ismételten ás oly tanukra hivatkozott, akik a bizonyítani kivünt tényállításról mit sem tudtak és ennek dacára ujabb tomikat jelent be. Ily kivételes esetekben a szegény jogon perlekedő fél is a költséget előlegezésére lenne felhívandó, nehogy az államkincstár terhére visszaélés történjék. 124. §. Ha elfogadtatik az, hogy a szegény jogon való perlekedés engedélyezése feletti határozathozatal inkább az administratió és nem a jurisdictio hatáskörébe tartozik, akkor kétségtelen az is, hogy az azzal kapcsolatos kérdések feletti határozathozatal is nem a perbíróság, hanem az általunk javaslatba hozott és u bíróságok vezetésével megbízott hatósági személyek elé utalandó, és a jogorvoslatok elintézése is a közvetlen felettes hatóság elnökségire bízandó. A szakasz szintén módositandó lesz ennek megfelelőleg. Ugyanezen fejezetben az ügygondnoki tisztségnak szabályozása is helyt foglalhatna, a hol a többi között oly dispositio is tétetnék hogy a hanyag ügygondnokvt a biróság ezen állásától elmozdíthatja és hogy az peregyességet nem köthet. (Folytatása következik.; VA bizonyítékok szabad mérlegeléséről* Irta: Dr. PAP JÓZSEF budapesti ügyvéd. X Vége.) IV. A bizonyítékok szabad mérlegelése dacára, a biró a törvényes bizonyítási szabályokhoz van kötve a következő esetekben: Az okiratok általi bizonyítás (1893: XVIII. t.-c. 73. és következő szakaszai Plósz, polgári perrend tervezete 321 és következő szakaszai, német birodalmi perrend 380 §. (a feleknek eskü alatti kihallgatása1), 1893: XVIII. t.-c. 95. és következő szakaszai. Plósz • polgári perrend tervezete 377 és következő szakaszai;: A szóbeli tárgyalásra megszabott alakszerűségek megtartása a tárgyalási jegyzőkönyvvel bizonyítható (1893: XVIII. t.-c. 197 §., Plósz polgári perrend tervezete 255 §., német birodalmi perrend 150 §.) előkészítő iratoknak ügyvédek közötti kézbesítése (1893: XVIII. t.c. 141. Plósz polgári perrend tervezete 203. §., német birodalmi perrend 181 §.) az ítéletben foglalt lényállás a felek szóbeli előadásaira nézve teljes bizonyítékot képez. E bizonyítékot csak a tárgyalás, jegyzőkönyv ronthatja le. (Plósz polgári perrend tervezete 414. §. német birodalmi perrend 285 §). Ide sorolhatom továbbá mindazon eseteket, midőn a biró köteles a mulasztás következményeként bizonyos | tényeket valóknak elismerni, pl. az eljárás félbeszakaI dása és felfüggesztésénél 1. Plósz polgári perrend tervezete 174. t;. I 7. bekezdés, német birodalmi perrend 217. §. ; a Plósz-féle polgári ' perrend tervezetének 2(15. §-ában, a német birodalmi perrend | 31H. íj-ában emiitett esetben stb. A bizonyítékok szabad mérlegelése mellett a biróság a törvényben felemlített esetekben saját 1 e gj o b b b e 1 á t ás a sz e r i n t határoz, pl. az eljárás megállapítása szempontjából az érték meghatározásánál 1893. XVIII. t.-c. 4. §. Plósz polgári perrend tervezete 7. §., német birodalmi perrend 3. §.; vagy a perbiztositék mennyiségének megállapításánál 1893. XVIII. t.-c. 11. §.; Plósz polgári perrend tervezete 127. §., német birodalmi perrend 104. §.; a kár mennyiségének megállapításánál 1863. XVIII. 65. §., Plósz polgári perrend tervezete 278. §., német birodalmi perrend 260. §. A magyar törvény, illetve tervezet és a német törvény között e tekintetben az a különbség forog fenn, hogy mig a német törvény nem csak a kár mennyiségét, de azt a »quaestio facti«-t is, vájjon tényleg forog-e fenn kár, szabad belátása szerint ítéli meg, addig a magyar biró csak a kár mennyisége tekintetében *) Előző cikk 1899. évi 52. sz.