A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 14. szám - Illetőség a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt perekben - Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

OG 111 Irodalom. A tanácsjegyző teendői a kir. törvényszékek és kir. ítélőtáblák üléseiben. Irta: dr. Bálás Elemér kolozsvári kir. tszéki albiró. Kolozsvár, 1'olcz Albert kiadása 1897. Ara 2 frt 50 kr. Szerző műve a fennálló törvények és ministeri rendeletek, valamint a kifejlett helyes gyakorlat alapul vétele mellett, összegyűjtve és megfelelő példák kíséretében rendszeresen feldolgozva tartalmazza mindazokat a szabályokat és elveket, melyek a kir. törvényszékeknél és kir. ítélőtábláknál tartatni szokott különféle tanácsülésekről felveendő jegyzőkönyvek helyes vezetésére és szerkesztésére vonatkoznak. A munka elméleti és gyakorlati útmutatóul óhajt szolgálni a bírósági joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők számára a jegyzőkönyvek helyes vezetése és szerkesztése tekintetében. Különösen kimerítően tárgyalja a munka a bűnügyi és esküdtszéki főtárgyaiások jegyzőkönyveinek vezetésére és szerkesztésére vonatkozó szabályokat és elveket, még pedig a már törvénynyé vált s nem sokára életbe lépendő cüj Bűnvádi Perrendtartás* (1.^96. évi XXXIII. t.-cikk) rendelkezéseinek folytonos tekintetbe vételével; hasonlóan kimerítő tárgyalásban részesiti ugy a közönséges ülések, mint a sommás felebbvitel körébe eső s nemkülönben a teljes ülések jegyzőkönyveinek szerkesztésére nézve fennálló rendelkezéseket is, s az utóbbiaknál ugy a kir. ítélőtáblai döntvények alkotásának, s a határozattár vezetésének szabályaival is megismerteti az olvasót. A munkát, mint gyakorlati értékű müvet melegen ajánljuk. A bűnvádi perrendtartás es magyarázata. (Irta: dr. Perj é s s y Mihály fehértemplomi kir. ügyész. Ara 3 korona. Kapható szerzőnél.) Legközelebbi éveink codificalionális működésében az egyházpolitikai törvények mellett fontossága tekintetében első helyen áll az 1896. évi XXXIII. t.-c, mely a bűnvádi perrendtartásról szól. Ezen fontosság teszi azután indokolttá, hogy mielőtt a törvény életbe lépett volna, a gyakorlati és elméleti büntető jogászok köréből minél többen foglalkoznak a bűnvádi perrendtartással, ugy hogy mire a törvény életbe lép, több magyarázatos kiadása fog már közkézen forogni a gyakorlat emberei között. A bűnvádi perrendtartás kiadásai között mindenkor figyelemre méltó helyet fog elfoglalni dr. Perjéssy Mihály kir ügyész épen most megjelent és a bűnvádi perrendtartás és magyarázata cimü munkája, mely magyarázatainak világos nyelvezete, ügyes beosztása, az egyes §-okhoz fűzött gyakorlati megjegyzései és a gyakorlati életből vett fejtegetései folytán a büntető eljárással gyakorlatilag foglalkozó jogászok, ügyvédek, birók és ügyészek kezében pótolhatlan segédkönyv lesz. Dr. Perjéssy munkáját kötetre osztotta be. Az első kötet, mely most jelent meg, a bűnvádi perrendtartással, vagyis az 1896. évi XXXIII. t.-cikkel foglalkozik — míg a második kötet az esküdtszékek szervezetéről, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényeket és a kiadandó végrehajtási rendeleteket fogja tartalmazni, — természetesen akkor fog megjelenni, ha a képviselőháznak most beterjesztett törvényjavaslat már törvénnyé válik. A már megjelent első kötet azonban teljes önálló munka, mely a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény minden egyes fejezetét és szakaszát külön magyarázatokkal látja el, — felvilágosítja a törvényben itt-ott látszó ellentéteket, — megmagyarázza az egyes §-ok gyakorlati alkalmazását, — összehasonlítja az uj rendelkezéseket, az eddigi bűnvádi eljárással és az 187--iki tervezet ísárga könyv) vonatkozó intézkedéseivel, — és felvilágosítja a törvény homályosabb intézkedéseit. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. t.-c. 32 fejezetben és 590 §-ban szabja meg a bűnvádi eljárás körüli szabályokat. A szerző is ugyanazon sorrendben halad magyarázataival, csakhogy minden egyes fejezetnek előbb egy bevezető magyarázatot szentel általánosságban s azután az egyes §-okhoz fűzött megjegyzéseit közvetlenül a §-hoz füzi. Hogy ne kelljen a magyarázatnál a vonatkozó §-okat keresni, — minden esetben, a midőn a szerző magyarázataiban más törvényre, vagy ezen törvény más §-ára hivatkozik, mindjárt idézi is az illető szakaszokat. Dicséretre méltó szerzőben, hogy nem igyekezett müvének az indokolások és képviselőházi tárgyalások folytonos citálása által nagy terjedelmet adni, mert mint a gyakorlatból tudjuk, a legutóbb megjelent ily törvénymagyarázó munkák legtöbbje, mint zsebkiadás a gyakorlati jogász által nem használható nagy terjedelménél fogva, — kétséges jogesetben pedig ismét nem használható, mert csak az oldalak száma nagy, de tartalmuk üres, mert a szerzők csak kivonatolták a képviselőházi naplót és a törvényindokolást, azonban nem magyarázták magát a törvényt. Szerző a helyes és épen ellenkező irányt követi, csak ott hivatkozik az indokolás, vagy a bizottsági és képviselőházi tárgyalásokra, a hol ez magyarázataihoz szükséges, egyébként pedig logicai és grammatikai magyarázatokkal, — és a múltból, a gyakorlati büntető jogéletből vett gyakorlati fejtegetésekkel fejtegeti a törvény szavait. Szerző művét minden gyakorlati büntetőjoggal foglalkozónak melegen ajánlhatjuk. Dr. Odönfy. Vegyesek. Nyugalomba vonult birák. Birói karunk három kiváló tagja nyugalomba ment. Alvárai Manói lovich Emil a Curia keresk. tanácsának hosszú éveken át kitűnő és nagytudományu tanácselnöke; Osztrovszky József a Curia büntető tanácsának nagyérdemű, mondhatni aranyszívű tanácselnöke, és Balásy Antal a Curia polgári tanácsának nagyelméletü és elismert szaktekintélyü tanácselnöke, egy hosszú és fényesen megfutott birói pálya után a jól kiérdemelt nyugalom után vágyva, pályájuktól megváltak. Mik voltak ők a magyar judicaturának, megmondani felesleges. Csak mély sajnálattal fogjuk őket a judicatura terén nélkülözni. Legőszintébb kívánságaink követik őket nyugalombavonulásuk alkalmából, és szívből kívánjuk, hogy életük hátralévő éveit jó egészségben élvezhessék. Hivatásának áldozata. A hódmezővásárhelyi méregkeverők perében, rendkívüli erélye által kivált köztudomásúlag Muskó Sándor, a szegedi törvényszéki elnök, ki a tárgyalást vezette. Az utolsó időben a nyakán kelés támadt, melyet azonban az ügybuzgó elnök figyelembe se vett. Már erős láz fogta el a seb folytán Muskót, de ő mégis csak folytatta az elnökösködést, hogy a tárgyalást meg ne akaszsza. Azonban természetét megtörte a betegség és a kitűnő elnök hivatásának a szó szoros értelmében áldozatul esett, mert a seb folytán vérmérgezés állt be, mely a különben erős testalkatú férfiút mult hó 30-án megölte. Mély részvéttel közöljük a magunk részéről is e gyászhírt. Áldás és béke lengjen porai felett. Muskó Sándor életrajzi adatai a következők: Muskó Sándor 1844-ben Szegeden született, teljesen vagyontalan polgári szülőktől. Kiváló szellemi képességeinek már mint gyermek oly feltűnő tanújelét adta, hogy Szeged városnak azon időben volt országgyűlési képviselője: Dáni Ferenc, aki később főispán lett, a fiatal Muskó pártfogójául szegődött. Iskoláztatta és támogatta, amit Muskó Sándor teljességgel meg is érdemelt. Ernyedetlen szorgalma és buzgalma következtében a legfényesebb eredménynyel végezte iskoláit Szegeden, amely időben fenntartotta barátságát: többek között Czukor Ignác törvényszéki biróval és Magyar Gábor főgimnáziumi főigazgatóval. Egyetemi tanulmányait is fényesen végezte ugy, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ügyvédi diplomát szerzett. Mint ügyvéd aztán állami szolgálatba lépett és a szegedi kincstári ügyészségnél, Balogh János (volt kir. ügyész, később közjegyző)mellett alügyész, majd később 1868-ban ügyész lett. Marin kich János volt törvényszéki elnök nyugdíjaztatása után, 1885-ben a megboldogult törvényszéki elnök lett, előbb azonban másfél évtizedig vezette a kir. ügyészséget. 189á»ben, mint törvényszéki elnök, kúriai birói rangot nyert és mint ilyen is, a legnagyobb ügybuzgalommal dolgozott. Rönd — a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál: «Tekintettel arra, hogy a bemutatott iratok közül a 11,737/96. sz. végzés fogalmazványa elveszett, s fel nem található, kiutaló végzés meghozatala előtt felhivatik X. Y. ügyvéd, hogy a 11,737/96. sz. végzésnek kezei közt levő kiadmányát 8nap alatt mutassa vissza.* A budapesti ügyvédi kamaránál 1896-ban felvételre jelentkezett 72, felvétetett 65 ügyvéd. Kitöröltetett önkéntes lemondás folytán 10, kineveztetés következtében 9, elhalálozás folytán 19, elköltözés folytán 10, büntető bíróság jogérvényes ítélete alapján 1, összesen 49 ügyvéd. Az előző évhez képest szaporulat 17. Az ügyvédjelöltek száma 32-el nagyobbodott s az év végén 634 volt. Fegyelmi panasz érkezett 215. írásbeli feddés 7, pénzbírság 8, felfüggesztés 2 esetben mondatott ki. Az 1887 : XXVIII. t.-c. 4. §. b) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatának felfüggesztése 2 esetben, az fj pont alapján 1 esetben rendeltetett el. Az 1895. évről felfüggesztve maradt 3 ügyvéd hozzászámitásával és az időközi megszűnések tekintetbe vételével összesen 5 ügyvéd volt az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztve. Fegyelmi végtárgyalás tartatott 42. Hihetlen — de igaz. A brassói ügyvédi kamara: V. Gy. szepsi-szt-györgyi ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) b) pontjaiban irt fegyelmi vétségben bűnösnek mondatik ki és az ü. r. 70. §. 2. pontja alapján 50 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: V. Gy. ügyvéd gyilkosság gyanúja alatt állott G. J.-tői illetve nejétől 1,500 frtot vett fel ügyvédi munkadijaira és költségeire. G. J. a nélkül, hogy ellene még részletes vizsgálati határozat is hozatott volna, szabadlábra bocsáttatott, a vizsgálat megszüntettetett. G. J. kiszabadulván, az átadott összegből 1,400 forintot polgári per utján követelt vissza nejével együttesen V. Gy.-tól. E polgári perben 1887. december 3-án beadott ellenvégiratban, a végirat azon állítására, hogy ő a G. J. bűnügyében semmit sem tett, azzal felel V. Gy. vádlott, hogy annak kimutatására, hogy mily igazságtalan és szűkmarkú felperes G. J., midőn az élete megmentésére fordított szolgálatot 100 írtra becsüli, odajegyez néhány tételt és a 12. tételben felsorolja tevékenységét, mely tételekben bűnjelek eltüntetése, hamis orvosi bizonyítvány szerzése, tanuk elhallgattatása, megvesztegetése, hamis tanuk szerzése stb. jelentkezik mint vádlott tevékenysége. Habár vádlott már a következő periratban az észrevételekben mint fantáziája termékét tünteti fel ellenvégiratbeli állítását s habár e fegyelmi ügy során is azzal i védekezik, hogy mindaz a mit előadott, valótlanság s csak példaI képpen adatott elő, a fegyelmi vétség tényálladéka megállapítandó I volt, mert vádlott nem példaképen sorolta fel ellenvégiratában a