A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 14. szám - Illetőség a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt perekben - Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

110 A JOG Az első felszólaló Pártos Béla ügyvéd volt, aki kifogásolta, hogy az ügyvédek millenniumi kiállításán ott volt a kamarai elnökök és igazságügyminiszterek arcképe, de hiányzott a Kossuth Lajos arcképe, a ki szintén ügyvéd volt s akire bizony büszke lehet a magyar ügyvédi kar. Azt sem hagyhatja szó nélkül, hogy Erdély miniszter helytelenül hajtotta végre a polgári házasságról szóló törvényt, amidőn ma az a tényleges állapot, hogy az anyakönyvvezető a házasuló feleket figyelmezteti az egyházzal szemben való kötelességükre. Friedmann Bernát: Hisz az benne van a törvényben. — Akkor Erdély vette bele, mert a Szilágyi javaslatában nem volt. Dr. V i g Viktor a miatt panaszkodott, hogy a csődök, ügygondnokságok s árvaszéki gondnokságok kiosztása körül még mindig a legnagyobb protekció járja. Dr. Vázsonyi (közbekiált): Iratkozzék be a dzsentri kaszinóba! — Igen, a kaszinói tagság, rokonság és komaság kvalifikálnak ma minden jövedelmező gondnokságra. Szerette volna, ha a jelentés felemeli szavát e rendszer ellen s bár a mult közgyűlésen is felszólalt e tárgyban, most megbízik még a választmányban, — de csak ez egyszer. (Helyeslés és derültség.) Dr. Vázsonyi Vilmos azon kezdi, hogy a gondnokságok körüli visszaélések annyira köztudomásúak, hogy arról szólni sem kiván. De különösnek találja, ha a kamara jelentése azt mondja, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről, valamint az esküdtbiróságról szóló törvénynél az ügyvédség előterjesztéseit figyelembe vették. Mert hisz e törvényekben nyoma sincs ennek, amit mutat az is, hogy a mig a kamara a szabadságjogok érdekében irt fel, a javaslatba belevették a hírhedt 35. §-t, a mely legtágabb tért ad a miniszteri omnipotenciának. (Helyeslés.) Mivel ez ellen az egész sajtó és a közvélemény is tiltakozott, helyén valónak látja, hogy a kamara tiltakozzék a javaslatban mutatkozó reakcionárius irányzat ellen. Hiány az is, hogy a jelentés nem tiltakozik az ügyvédi kar ellen legutóbb felhangzott vádak ellen. Az ügyvédség zöme nemes lateiner szellemben teljesiti kötelességét és azok miatt becsmérelnek minket, akik csak látszólag tartoznak hozzánk, de tényleg inkább ügynökök. Ideje volna, hogy a választmány fegyelmileg nem csak azokat üldözze, akik szegénységük miatt jönnek összeütközésbe az ügyvédi tisztességgel, hanem üldözze azokat is, akik magas pozíciókban haszonleséssel kompromittálják az ügyvédi kart. (Zajos helyeslés, felkiáltások: provízió!) Az eddigi felszólalóknak válaszolva dr. Nagy Dezső titkár megjegyzi, hogy a kamara pártatlan fegyelmi bírósága tudni fogja kötelességét, ha egy ügyvéd a kar tisztessége ellen vétett. A gondnokságok dolgában konkrét vádakat akar hallani. A mi az esküdtszéki intézményről szóló törvény 35. szakaszát illeti dr. Vázsonyi publicista, s igy módjában áll az ellen akár a sajtóban akár a népgyűléseken agitálni, de az ily politikai kérdések megvitatása kivül esik a kamara körén. Dr. Pollacsek Sándor csodálja, hogy a kamara titkára elkoptatott fegyverekkel harcol s a javadalmak igazságtalan osztogatására konkrét eseteket kér, mert ha ilyenekkel állnának elő, azzal felelne: ezek csak egyes szórványos esetek, de nem állnak meg általánosságban. A sajtóban és a parlamentben hetek óta az ügyvédség erkölcsi nívójának hanyatlásáról írnak és beszélnek, de azért a kamarának nem jut eszébe, hogy megkezdje az ügy-. védi kar erkölcsi purifikációját. (Helyeslés.) Kezdeményező lépést vár arra, hogy a kamara határvonalat állítson, meddig szabad elmennie annak az ügyvédnek, aki akár országgyűlési, akár városi képviselő. Hiszen ami ezen a téren történik az úgynevezett «nagy ügyvédek» részéről, szinte lealacsonyitása az ügyvédi diplomának. (Zaj és helyeslés.) — Neveket kérünk! Kiáltják közbe. — Neveket nem említek, mert mindannyian tudjuk, hogy azok az urak mennyit faiseurködnek és ágenskednek. (Nagy mozgás, másrészről helyeslés.) Győ ry elnök: Figyelmeztetem a kartárs urat, hogy nekünk van fegyelmi hatóságunk, s igy ne foglalkozzék itt olyan dolgokkal, a melyek odatartoznak. Dr. Pollacsek Sándor erre azzal fejezi be, hogy miután erről a kérdésről mindenütt beszélnek és csak ott nem szabad, ahol leginkább kellene vele foglalkozni, felhagy a dolog további vitatásával. De figyelmébe ajánlja a kamarának, nem kellene-e törvényes intézményekről gondoskodni, a melyek a visszaéléseket korlátozzák. Hozzájárul azokhoz, amiket dr. Vázsonyi és dr. Vi g mondottak. Dr. Robi esek József alelnök, mint a fegyelmi bíróság tagja, csak arról kívánja a közgyűlést biztosítani, hogy bennük a kari érzés teljes mértékben megvan. Dr. Vázsonyi Vilmos kijelenti, hogy dr. Nagy titkár tévedett, a midőn azt hitte, hogy ő a kamara választmányával szemben bizalmatlanságának akart kifejezést adni. Csak az ellen tiltakozott, hogy a közvéleményben felhangzott vádak az egész ügyvédi karral szemben megállnák helyüket. Dr. Rácz Géza azt hiszi, hogy nincs mindaz helyén, amit a képviselő-ügyvédek ellen felhoztak, orvosolni kell a kar anyagi bajait s akkor nem lesznek erkölcsi bajok. Az első lépés ehhez az: irjon fel a kamara a törvényhozáshoz a nyugdijegyesület létesítése érdekében, amit szükség esetén állami segélylyel is meg kell csinálni. Dr. Kenedi Géza örömmel hallotta a vitát, amely sok kérdést tisztázott , de nem hiszi, hogy annak eredménye is lesz. Mindenfelöl jöttek vádak, melyek tagadhatatlanul csorbát ejtettek az ügyvédség tekintélyén. Az az ügyvédi kar, mely ily körülmények közt hallgatna, önmagát ejtené el. (Zajos helyeslés.) Két indítványt tesz: 1. A fegyelmi bíróság hatáskörének tiszteletben tartásával, mondja ki a közgyűlés, hogy adás-vételi és egyéb üzleti províziók kikötése nem fér össze az ügyvédi tisztességgel. 2. Az ügyvédi rendtartás javaslatának sürgetésére a választmány és a tagok sorából egy vegyes bizottság küldessék ki. Dr. Feleki Béla, aki városi képviselő, nem veszi ugyan magára a képviselő-ügyvédekre mondottakat, de nézete szerint csak a fegyelmi bíróság állapithatja meg, hogy hol kezdődik a provízió. Kenedi indítványát az ügyvédi kar méltósága érdekében nem fogadja el. Dr. Báránszky Gyula a kamara komoly és kimerítő jelentését minden részében elfogadja. A lefolyt éles vita után a kamara elnöke szólal fel. Győry Elek elnök annak a nézetének ad kifejezést, hogy a sajtó és parlament támadásokat intézett ugyan az ügyvédség ellen, de a kamara polémiába nem állhat velük. Nem azért, mintha méltóságán alólinak tartaná, de mert a szabad véleménynyilvánítás jogát tisztelni kell. Azt hiszi, hogy Kenedivel az egész közgyűlés egy nézeten van, hogy az ügynökösködés nem méltó az ügyvédi karhoz, de ma még, amikor egy ügyvédi rendtartást várunk, lehetetlen e kérdésben határozni. Kijelenti, hogy a kérdés felvetéseért Kenedinek a közgyűlés köszönettel tartozik, de leghelyesebbnek tartja, ha indítványát most csak kiadják a választmánynak figyelembevétel végett. A közgyűlés ugy határozott, amint az elnök javasolta. Ezután Enyickey GábDr, dr. Perl Soma, dr. Neuschlo ssTivadar és dr. Árkay Kálmán felszólalása után a jövő év költségvetésének megállapítására tértek át. A kamara jövő évi szükségletét 30,989 forintban határozták meg. Lényeges ujitás, hogy jövőre nézve a kamarába való belépés diját 20 forintra és az évi tagdijat 25 forintra emelték fel. Ezzel a közgyűlés véget ért. Sérelem. Közjegyzői kérdés Brassóban. A «J og» f. évi 12. számában sérelem tárgyává teszi valaki azt, hogy Marosvásárhelytt, noha V i t á 1 y o s közjegyző már egy éve elhalt, helye még sincs betöltve. Cikkíró méltán megbotránkozhatik ezen, mert a második kir. közjegyzó'ség Marosvásárhelytt az 1892. évi 2,066 sz. igazságügyminiszteri rendelettel lett szervezve s a második kir. közjegyző 1892. július havában Fogarasról Marosvásárhelyre áthelyezve, mégis már négy évvel ezután, midőn az első közjegyző meghalt, még csak pályázatot sem hirdettek, tehát ugy látszik a második közjegyzőséget, melyet négy év előtt szerveztek, most már végkép beszüntetik. De hát mit mondjanak a brassóiak ? itten kezdettől fogva már két közjegyzőség volt szervezve. Az egyik közjegyző egy köztiszteletben álló tősgyökeres román ember, kinek családjában csak román szót hallani, a ki tagja a gör. keleti román iskolaszéknek és központi iskolai bizottságnak és a gör. kel. egyházközségi képviseletnek Brassóban, igazgatótanácsosa az Albinának sat. sat., a kiből Brennerbergi Brenner Vilmos ur okvetlenül magyar embert akart csinálni. A másik közjegyzői hely szervezése óta mindig szász egyénekkel volt betöltve s igy a 10,000 lelket számláló magyarság még eddig nem érte meg azt az örömöt, hogy egy magyar ajkú közjegyző neveztetnék ki. A szász közjegyző a mult év nyarán augusztus havában elhalt s ekkor a magyarok reménykedni kezdtek. De hiába, mert hire ment a paktumnak, hogy ha a szászok kormánypárti képviselőket választanak, akkor ismét egy szász lesz a közjegyző. *) A pályázatot nem is irták ki előbb, csak a választások után s bár köztudomás szerint sokan pályáztak, a hely máig sincs betöltve, nem kevés kárára a közönségnek, mely dolgait most a rendkívül elfoglalt egy közjegyzővel nem végezheti. Különösen a hagyatéki «ügyek maradnak hátralékban, a mi által csak a kincstár szenved rövidséget, mert az örökösödési illetékek csak huzamosb idő múlva folynak be. S. *) Embere válogatja; van a szászok közt is igen jó magyar érzésű hazafi, és ha ilyen lesz kinevezve — a mint különben időközben a kinevezés megtörtént, ezt alapos okunk van hinni — akkor a magyarság sem vallja kárát. A szerkesztőség. 1