A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 14. szám - Illetőség a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt perekben - Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
A. J O «Jr 109 Bizalmi férfi közhivatalnok nem lehet. Az elnök a törvényszék székhelyén kivül lakó bizalmi férfiaknak s a közigazgatási főtisztviselöknek kérelmükre napidijat és útiköltséget állapit meg, a mi a bűnügyi átalányt terheli. A szabályszerüleg megidézett bizalmi férfit, a ki a bizottság ülésére pontosan meg nem jelenik, az elnök 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti; a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt pedig felettes hatóságának feljelenti. 19. §. Minden ülésszak megkezdése előtt legalább 15 nappal a kir. törvényszék nyilvános ülést tart, melyben az elnökön kivül két biró vesz részt. Erre az ülésre a kir. ügyészséget meg kell hívni, az ügyvédi kamarát pedig az ülés határnapjáról azzal kell értesíteni, hogy magát megbízott által képviseltetheti. A törvényszék az ülésben az évi lajstromból harminc esküdtet és tiz helyettes esküdtet sorsol ki. E célból az elnök által kijelölt biró a fölajstromban bejegyezve lévő mindenik esküdtnek külön papírszeletre irt nevét felolvassa és a törvényszék asztalán levő urnába helyezi; a szolgálatot teendő esküdteknek kisorsolása után pedig ugyanaz a biró a helyettes lajstromba bejegyezve lévő mindenik helyettes esküdtnek szintén külön papírszeletre irt nevét felolvassa és helyezi az urnába. A sorsot az elnök húzza. A kisorsolt esküdtek jegyzéke a szolgálati lajstrom. A kisorsolás nem terjed ki azokra az esküdtekre és helyettes esküdtekre, a kik az őket megillető mentességet a sorsolás megkezdéséig igénybe vették. Az elkésetten előterjesztett kérelem ajapján az esküdtszéki szolgálat alól csak akkor adható felmentés, ha mentességi ok az emiitett időpont után merült fel. Ugyanabba a szolgálati lajstromba együttesen fel nem vehetők: 1. a fel- vagy lemenő ágbani rokonok és sógorok; 2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag; 3. azok, a kik egymással örökbefogadó szülői és örökbefogadott gyermeki viszonyban állanak; 4. a kinek egyike a másik nejének fitestvére vagy nőtestvérének férje; 5. a kinek egyike a másiknak gyámja vagy gondnoka volt; 6. a kiknek egyike a másiknak fizetésében áll. Az e pontok alá eső egyének közül az, a kinek nevét az elnök előbb húzta ki az urnából, a szolgálati lajstromba felveendő, a folytatólag kisorsolt másik, vagy többi, ki nem sorsoltnak tekintendő. A sorshúzásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 20. §. Ha a későbbi ülésszak szolgálati lajstromának egybeállítása idejében az évi lajstromokban már oly kevés név maradt fenn, hogy a fölajstromban ötvennél, a helyettes-lajstromban tizenötnél kevesebb név fordul elő: a kir. törvényszék az évi lajstromokat, mielőtt a szolgálati lajstrom egybeállításához fogna, az alaplajstromokból az említett számokig kiegészíti. 21. §. A kir. törvényszék a szolgálati lajstromot az esküdtbíróság elnökének megküldi, a ki az ülésszak megkezdéséig felmerült, illetőleg érvényesített kizáró és mentő okok felett végérvényesen határoz, s ha e kisorsolt harminc esküdt közül valamelyik kizáratik vagy a szolgálat alól felmentetik: a szolgálati lajstromot a helyettes esküdtek szolgálati lajstromából a sorshúzás rendje szerint kiegészíti. 22. §. Az esküdtbíróság elnöke az esküdteknek megfelelő napidijat, a nem helyben lakóknak útiköltséget állapit meg. Ezt kérni kell, még pedig az ülésszak berekesztéséig. Az elkésetten előterjesztett kérelem figyelembe nem vehető. Az ekként megállapított költség a bűnügyi átalányt terheli. 23. §. A megidézett esküdt vagy helyettes-esküdt a ki az esküdtbíróság ülésére az idézésben kitett idő után jelenik meg, 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető. 24. §. Tiz koronától ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az esküdt, a ki az idézésre meg nem jelent, vagy az ülésszak befejezése előtt az elnök engedelme nélkül távozott. Ismétlés esetében a büntetést ugyanazon ülésszakban újra kell alkalmazni és a pénzbírságot nagyobb összegben kell megállapítani mint előző alkalommal. Az esküdt vagy helyettes-esküdt, a ki elmaradása vagy eltávozása okából az év folyamán szolgálatot nem teljesített, a következő év évi lajstromába felveendő. 25. §. Az esküdtet a 23. és 24. §-okban említeti büntetés alól fel kell menteni, ha elmaradását vagy eltávozását az ülésszak folyamán vagy a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt alapos okkal kimentette. Ha pedig mentségül csupán méltányossági okot hozott fel: a pénzbírság összege leszállítható. 26. §. Azt az esküdtet vagy helyettes-esküdtet, a ki valótlannak bizonyult mentőokot hozott fel, vagy a bűnvádi perrendtartás 343. §-a értelmében hozzá intézett kérdésre a fenforgó kizáró okot szándékosan be nem jelenti, eskünek vagy a helyét pótló fogadásnak letevését, vagy a törvényben meghatározott más kötelességének teljesítését az elnök figyelmeztetése dacára megtagadja, ötven koronától ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal kell büntetni. 27. §. Ha a 24. és 26. §-okban körülirt kötelességszegés miatt a főtárgyalást ismételni vagy elnapolni kellett, a kötelességszegő esküdtet vagy helyettes-esküdtet az ebből származó költségben is el kell marasztalni. Ha az esküdt a kiszabott pénzbírság alól felmentetik, azt a költség viselésének terhe alól is fel kell menteni. 28. §. A bíróság a 23., 24. és 26. §-ban meghatározott büntetések alkalmazása, a 23. és 24. §§. alapján kiszabottak elengedése vagy leszállítása, továbbá a költségben való marasztalás tárgyában az előterjesztett bizonyítékok alapján, s ha az illető esküdt jelen van, ennek meghallgatása után határoz. Végzése ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, mely felfüggesztő hatálylyal bir. (Bűnvádi perrendtartás 378. §.) 29. §. Az esküdtbiróságok rendes ülésszakainak számát és idejét az igazságügyi minister állapítja meg. 30. §. Áz esküdtbíróság ugy osztja be a tárgyalandó ügyeket, hogy az ülésszak ló napnál tovább ne tartson. Ha mindazáltal valamely főtárgyalás az esküdtek közreműködésével már kezdetét vette, a szolgálatot tevő esküdtek és helyettes-esküdtek az ügy letárgyalásáig közreműködni kötelesek, még abban az esetben is, ha a tárgyalás a szolgálati éven túlterjed. 31. §. Az esküdtbíróság elnöke minden ülésszak végén az utolsó ügy felvétele előtt kérdést intéz az esküdtekhez és helyettes-esküdtekhez az iránt, vájjon a 7. §. 8. pontja szerint őket megillető mentességet igénybe kivánják-e venni. A tett nyilatkozatokat a szolgálatot teljesített esküdtek névjegyzékével együtt a kir. törvényszék elnökével közölni kell. 32. §. A tárgyalandó ügyek száma, fontossága, vagy nagy terjedelme okából a kir. Ítélőtábla büntető tanácsa, a kir. főügyész indítványára, rendkívüli ülésszak tartását rendelheti el. A kir. törvényszék ezekre az ülésekre a szolgálati lajstromot a 19. §. értelmében állítja össze. 33. §. Ha az igazságügyi minister a bűnvádi perrendtartás 291. és 337. §-ai értelmében a főtárgyaiásnak az esküdtbíróság székhelyén kivül való tartását rendelte el, a kir. törvényszék uj helyettes lajstromot állit egybe. Ebben az esetben a helyettes esküdteket lehetőleg azok közül kell kisorsolni, a kik azon helyen laknak, a hol az esküdtbíróság ülését tartja. 31. §. Az igazságügyi miniszter elrendelheti, hogy több határos kir. törvényszék területe egy esküdtbirósági területté alakittassék. Ebben az esetben kijelöli azt a törvényszéket, melynél az esküdtbíróság üléseit tartja. E kijelölt törvényszék és elnöke végzik azokat a teendőket, melyeket ezen törvény és bűnvádi perrendtartás előir. 35. §. Ha a jelen törvény hatályának területén, vagy annak valamely részében oly körülmények merültek fel, melyek az esküdtbiróságoknak nyugodt és részrehajlatlan ítélkezését kizárják: a kir. ministerium, a kir. Curia véleményének meghallgatása utján, az esküdtbiróságok működését arra a területre nézve, melyen az említett körülmények fenforognak, és pedig a hatáskörükbe utalt valamennyi vagy egyes bűncselekmények tekintetében, a ministeriam mindegyik tagja által aláírandó rendelet utján felfüggesztheti. A kir. ministerium köteles ezen rendeletet, a felfüggesztés okainak bejelentése mellett, azonnal az országgyűlés mindkét házának előterjeszteni és mihelyt az országgyűlés valamelyik háza kívánja, a rendeletet visszavonni. Az esküdtbiróságok működésének felfüggesztését és ennek visszavonását a hivatalos lapban közzé kell tenni. 36. §. Azon területen, melyen az esküdtbiróságok működése fel van függesztve, a hatáskörükbe utalt bűncselekmények esetében a kir. törvényszéknek öt bíróból álló tanácsa jár el. Ezekben a esetekben a kir. törvényszék ellen használt jogorvoslatokat a kir. ítélőtábla hét, a kir. Curia pedig kilenc tagból álló tanácsban vizsgálja fölül. Egyébként az eljárást ama szabályok szerint kell folytatni, melyek a királyi törvényszékek elé utalt bűncselekményekre nézve megállapítva vannak. 37. §. Az e törvény alapján kiszabott pénzbírságok ugyanazon célokra fordítandók, a melyekre a büntetó'törvénykönyvnek alapján megállapított pénzbüntetések rendelve vannak. 38. §. Az igazságügyi minister felhatalmaztatik, hogy a törvény életbeléptetésének évében a 2., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 18. §-okban foglalt határidőket a szükséghez képest állapítja meg. 39. §. A jelen törvény életbeléptetésének napját az igazságügyi minister rendelettel állapítja meg. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi ministerek bízatnak meg, a kik megfelelően intézkednek az iránt, hogy a bűnvádi perrendtartás életbelépése napjáig az esküdtbiróságok kerületei megalakítva, az esküdtek lajstromai elkészítve s az esküdtbiróságok birói tagjai kijelölve legyenek. Budapest, 1897 III/19. Erdély Sándor s. k. igazságügyi minister. Belföld. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlését március 28-án tartotta meg, melynek lefolyása több most aktuális kérdés felvetésével, — amilyen a Morzsányi-provizió, az esküdtbíróság, az ügyvédi rendtartás, a csődök igazságtalan kiosztása — nagyon élénk volt. Az ügyvédek nagy számmal jelentek meg a gyűlésen melyet Győri Elek elnök nyitott meg néhány üdvözlő szóval. Ezután dr. Nagy Dezső kamarai titkár állott fel, hogy bemutassa az évi jelentést, de azt felolvasottnak tekintették és mindjárt belementek a tárgyalásba.