A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 14. szám - Illetőség a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt perekben - Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

108 A JOG 2. §. Az esküdtbíróság elnökét, a kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki. Elnökké rendszerint a kir. törvényszék elnökét kell kijelölni, de kijelölhetők a kir. ítélőtábla birái, valamint ama törvényszék birái is, melynél az esküdtbíróság alakittatik. Az esküdtbíróság elnökének helyettesét a törvényszék birái közül kell kijelölni. A kijelölés egy évre történik és legkésőbb dec. 31-ig a hivatalos lapban és a kir. törvényszék hirdetményi tábláján közzéteendő. Az elnöknek és helyettesének akadályoztatása esetében a helyettesítés iránt, ha annak sürgős szüksége forog fenn, esetrőlesetre a törvényszék elnöke intézkedik. 3. §. Az esküdtbirósághoz két birót és két helyettes bírót, szintén egy évre, a kir. törvényszék elnöke jelöl ki a vezetése alatt levő kir. törvényszék birói, vagy a törvényszék székhelyén működő kir. járásbirák sorából. Esküdtbíróság tagja albiró nem lehet. 4. §. Esküdt csak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállításának évében életkorának huszonhatodik évét betölti és az állam hivatalos nyelvét, Fiúméban pedig az olasz nyelvet érti, azt irni és olvasni tudja, ha vagy: 1. évenkint legalább 10 frt egyenes állami adót köteles fizetni, a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, 10 frt egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy 2. köztisztviselő, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, a ki a középiskolai érettségi vizsgálatot letette. 5. §. Az esküdtek jegyzékébe nem vehető fel: 1. a ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt elitélve; 2. a ki hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére van ítélve (1878. évi V. t.-c. 56. §.); 3. a ki szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt áll» vagy feltételes szabadságon van; 4. a ki ellen bűntett, vagy fogházzal büntetendő vétség miatt vizsgálat, közvetlen idézés vagy főtárgyalás (bűnvádi perrendtartás 268. §-a) van elrendelve, vagy a ki vád alá van helyezve; 5. a ki csőd alatt áll, gondnokság alá van helyezve, vagy a kinek kiskorúsága meg van hosszabitva; 6. a ki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesíteni nem képes. 6. §. Továbbá nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe: 1. a tényleges szolgálatban levő biró vagy ügyész; 2. a fegyveres erőnek tartós, tényleges szolgálatban álló tagja (1889. VI. t.-c. 2. §.), a szabadságolt havidíjas és az ideiglenesen szabadságolt legénység; 3. a rendőri hatóság tagja vagy közege (bűnvádi perrendtartás 85. §.); 4. a pénzügyőrség tagja; 5. a napszámos vagy a szolga. 7. §. Az esküdtszéki szolgálattól mentes: 1. az országgyűlés képviselőházának, a főrendiháznak vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja az ülésszak tartamára; 2. az egyházközségek lelkésze; 3. a fegyveres erőnek az esküdtek névjegyzékébe felvett az a tagja, a ki ideiglenes tényleges szolgálatot teljesít, a behívás tartama alatt; 4. a gyakorló orvos és gyógyszerész, a kinek segéde nincs; 5. a néptanító; 6. a postánál, a távirdánál, a vasútnál, a gőzhajózásnál alkalmazott egyének; 7. a ki életének hetvenedik évét már betöltötte; 8. a ki az év folyamán valamely ülésszakban szolgálatot teljesített, a folyó és a következő évben. 8. §. Az igazságügyi miniszter elrendelheti, hogy a 7. §. 8. pontja alapján mentesség igénybe vehető ne legyen oly törvényszék területén, a melynél máskép esküdtbíróság nem nevezhető. 9. §. Városokban a polgármester, községekben a biró, Budapesten a kerületi előljáró, a városi törvényhatósági bizottságnak, illetőleg városi vagy községi képviselőtestületnek, a székesfővárosban pedig a kerületi választmányok (1893. XXXIII. törvénycikk 29. §.) két kiküldöttjével, a kiknek egyike a községekben mindig a községi jegyző, mint összeiróbizottság köteles minden év július havában egybeállítani azoknak a városukban, illetőleg községükben, kerületükben lakó összes férfiaknak névjegyzékét, a kik a fenti 4. §. értelmében esküdtek lehetnek és az 5. és 6. §-ok kizáró rendelkezései alá nem esnek. Azt, a kire nézve a kizárás tekintetében kétség merül fel, vagy a ki az esküdtszéki szolgálattól mentes (7. §.), a kizárás, illetőleg mentesség okának feltüntetésével a névjegyzékbe föl kell venni. A névjegyzéknek tartalmaznia kell folyó szám alatt és betűrendben a neveket, a bejegyzett egyén korának, végzett iskoláinak, polgári állásának vagy foglalkozásának, lakóhelyének tüzetes adatait; azt, hogy mennyi egyes állami adót köteles fizetni, hogy az országban használatban levő nyelvek közül melyiket beszéli, melyiket használja túlnyomóan, melyik az anyanyelve, s hogy a névjegyzékben előforduló egyének melyikéhez áll a 19. §-ban meghatározott viszonyban. E névjegyzéket, melyet két példányban kell kiállítani, a bizottság elnöke és jegyzője aláirja. Ez a névjegyzék az esküdtek alaplajstroma. 10. §. A polgármester, a községi biró, illetőleg a kerületi előljáró augusztus hó első napja előtt a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajstromokat a helyhatóság hivatalos helyiségében augusztus hó első napjától kezdve tiz napon át bárki megtekintheti, továbbá, hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmas egyénnek bejegyzése miatt e tiz nap alatt bárki felszólalhat, és hogy a felszólalásokra, melyek a hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, öt nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket a polgármesternél, a községi birónál, illetőleg a kerületi elöljárónál Írásban kell beadni, vagy szóval kell előterjeszteni. A szóval tett felszólalásokat és észrevételeket jegyzőkönybe kell foglalni. 11. §. A községi biró az alaplajstrom mindkét példányát, a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, szükségesnek mutatkozó megjegyzései kíséretében szeptember hó első napjáig a községre nézve illetékes főszolgabírói hivatalhoz terjeszti be. A főszolgabíró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosakat pótlás végett visszaküldi, a késedelmes községi birót az iratok beterjesztésére felhívja, s ha ez siker nélkül történt, arra 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szorítja. 12. §. A főszolgabíró, polgármester és kerületi előljáró az alaplajstrom egyik példányát saját levéltárában megőrzi, másik példányát pedig a felszólalásokkal, észrevételekkel és azok mellékleteivel együtt hivatalos jelentés kapcsán szept. 15. napjáig annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbíróság szervezve van. A hivatalos jelentésben felvilágosító nyilatkozatot kel! tenni a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból nem tűnik ki. 13. §. Ha az alaplajstromok október hó első napjáig be nem érkeznek, a törvényszék elnöke a főszolgabírót, a polgármestert, illetőleg a kerületi elöljárót felettes hatóságánál feljelenti és az alaplajstrom haladéktalan beküldésére felhívja. Egyidejűleg erről a főispánt értesiti, a ki saját hatáskörében az alaplajstrom beküldése iránt sürgősen intézkedik; szükség esetén azt a késedelmes tisztviselő költségére a 9., 10., 11. és 12. §-ok megfelelő alkalmazásával oly időben készítteti el, hogy az alaplajstrom legkésőbb november 15-ikéig a törvényszék elnökéhez beérkezzék. 14. §. A kir. törvényszéknél november havában bizottság ül össze. Ennek elnöke a törvényszék elnöke; tagjai két biró és két szavazattal felruházott bizalmi férfiú, a kiket az elnök a törvényhatóság által a 18. §. értelmében megválasztott bizalmi férfiak közül hiv meg. Ezeken kivül a törvényszék elnöke, ha szükségesnek találja, a kerület, város vagy járás közigazgatási főtisztviselőjét felvilágosító nyilatkozattétel végett a bizottság ülésére szintén meghívja. A bizottság mindenekelőtt vizsgálat alá veszi a felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket. E tárgyban hozott határozatát jegyzőkönyvbe veszi, ennek alapján az alaplajstromokra záradékot vezet, melyben felsorolja azokat, a kiknek felvételét vagy kihagyását elhatározta. A jegyzőkönyvet és a záradékot az elnök és a jegyző irják alá. 15. §. A bizottság a felszólalások elintézése után az alaplajstromokból kiválasztja az esküdtbirósághoz a következő évre szükséges esküdteket és helyettes esküdteket. Ezek számát mindenik esküdtbíróság területére nézve az igazságügyi miniszter rendeletben állapítja meg. A helyettes esküdteket a helyben vagy a közel vidéken lakó egyének közül kell kiválasztani. 16. §. A bizottság zárt ülésben, szavazattöbbséggel, végérvényesen határoz. 17. §. A kiválasztott esküdtek betüsoros rendben külön lajstromba (főlajstrom), a helyettes esküdtek szintén a külön lajstromba (helyettes-lajstrom) írandók. Ezek az évi lastromok. Az évi lajstromok a bizottság összes tagjainak aláírása, a hivatalos pecséttel való ellátás és kinyomatás után, a kir. Ítélőtábla elnökének, kir. főügyésznek, az esküdtbíróság kerületében működő kir. ügyészségnek, ügyvédi kamaráknak, polgármesternek, községi bíráknak és kerületi elöljáróknak megküldendők. A polgármesterek, a községi bírók és a kerületi elöljárók kötelesek a felmerült halálesetekről, lakóhelyváltoztatásokról és azokról a körülményekről, melyek miatt az évi lajstromokba felvett egyének valamelyike, az esküdtek jegyzékébe fel nem vehető (4., 5. és 6. §-ok), a kir. törvényszék elnökének haladéktalanul jelentést tenni. Az elnöknél az évi lajstromokba felvett egyének közül azok is kérhetik a szolgálat alól való felmentésüket, a kiknek erre a 7. §. szerint igényük van. Az évi lajstromok helyesbítése iránt a törvényszék elnöke végérvényesen határoz s a helyesbítéseket az aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátandó záradékokban részletesen felsorolja. 18. §. A 14. és 15. §-ok értelmében működő bizottsághoz a törvényhatóság bizottsága egy évi időtartamra saját kebeléből nyolc bizalmi férfit választ s ezek jegyzékét október végéig az esküdtbíróság elnökéhez átteszi. Ha egy esküdtbíróság területén több törvényhatóság van, minden törvényhatóság négy-négy bizalmi férfit választ.