A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 13. szám - Az uj katonai bűnvádi eljárás

52 A JOG — nyargaló helyzetben akként ültette a kis leányt ölébe, hogy a leány szeméremteste a már előbb kivett hímvesszejével egyesítve lön; ezenfelül még egy a közelben játszó zene rythmusa szerint ringatta a kis leányt ölében. Ezen vádlott beismerésével megállapított tényállás helyességét L. András és L. Anna vallomása is igazolják, a kik ugyanis vádlottat oly helyzetben látták, mely az általa beismert bűncselekmény tényleges elkövetésére más lehetőség kizárásával következtetni enged. Minthogy tehát beigazolást nyert, hogy vádlott közösülési szándékkal egyesitette nemzőrészét a koránál fogva akaratnyilvánításra még képtelen 7 éves L. Alexa szeméremtestével, ezen ténykedés megállapítja a btk. 232: §. 2. pontja alá eső erőszakos nemi közösülés bűntettét. Ehhez képest stb. A pozsonyi kir. itélö tábla (1895. nov. 19. 2,883. sz. a.) az első bíróság itéletétmegváltoztatja, vádlottat a btk 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntettében mondja ki bűnösnek és őt ezért 1 évi börtönre és o évi hivatalvesztésre ítéli. Indokok: A vádlott ellen L. András, L. Anna és L. Alexa vallomásával, nemkülönben saját részbeni beismerésével csak az van bizonyítva, hogy f. évi június 30-án délután, midőn L. András és neje a házból eltávoztak, az ugyanazon házban lakó vádlott, — ki az udvaron egy a földön kiterített pokrócon hevert, — a 7 éves L. Alexát magához hívta játszani, hogy nadrágját és alsónadrágját felnyitván és ekképen nemzőrészeit kitakarván, hányat feküdt, a kis leánykát pedig olyképen ültette ölébe keresztben, hogy ennek meztelen szeméremteste az ő kitakart nemzőrésze fölé került és hogy ily helyzetben a kis leánykát ölében egy a közelből hangzott zene ütemei szerint táncoltatta, míg ennek szülei vissza nem tértek és L. Anna a kis leánykáját a vádlottról le nem vette. Tekintve, hogy a vádlott a vizsgálat folyamán azt, mintha szándéka a kis leánynyal való nemi közösülésre irányult volna, határozottan tagadta s ennek ellenkezője általa a végtárgyaláson kétségtelenül beismertnek el nem fogadható; tekintve, hogy L. Annának vallomásával, nem különben a törvényszéki orvosnak véleményével bizonyítva van, hogy L. Alexánál a nemi közösülés megkísérlésének a nyomai sem voltak észlelhetők, sőt L. Alexa a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása alkalmával azt adta elő, hogy a vádlott az ő szeméremtestébe való behatolásra kísérletet sem tett s ő akkor, midőn a vádlott őt ölében táncoltatta, semmiféle fájdalmat nem érzett; tekintve, hogy ezeknél fogva a vádlott ellen sem a nemi közösülés kísérlete, sem az erőszakos nemi közösülés bevégzett büntette nem nyert beigazolást; tekintve azonban másrészt, hogy a fent előadott tényállással minden kétséget kizárólag bizonyítva van, hogy vádlott a 7 éves L. Alexán, mint akaratának nyilvánítására képtelen egyénen fajtalanságot követett el: vádlott a btkv. 233. §. alá eső szemérem elleni erőszak bűntettében volt bűnösnek kimondandó. A m. kir. Curia (1897. febr. 4. 2,437. sz. a.) a kir. itélő tábla ítélete felhozott és elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik, Vádlottnak az a cselekménye, hogy a kiskorú fia által jogtalanul eltulajdonított pénzt, tudva annak fia birtokába miként jutását, átvette, azt részben elrejtette, részben elköltötte : az orgazdaság bűntettét állapítja meg. (A m. kir. Curia: 1897 jan. 13. 3,340/B. 896.) A korcsma oly időben, a midőn az a közönség rendelkezésére nyitva áll, mint nyilvános mulató hely, a magánlakás jellegével nem bir, arra tehát a btkv. II. rész XXV. fejezetének a magánlak védelmére felállitott rendelkezései nem alkalmazhatók. (A m. kir. Curia: 1897 jan. 26. 9,308/B. 896.) Ha a vádbeli cselekmény fegyházzal büntetendő büntettet képez, a btkv 92. §-ának alkalmazása mellett fegyház helyett mint következő enyhébb büntetési nem, csak börtön szabható ki, de ennél még lejebb szállni, s illetve fogházban szabni ki a büntetést, nem lehet. (A m. kir. Curia: 1897 febr. 5. 3,636'B. 896.) Csupán a vádlott védője van feljogosítva arra, hogy védence érdekében annak akarata ellenére is jogorvoslattal élhessen ; ilyen jog azonban a magánjogaiban sértett fél meghatalmazottját nem illeti. (A m. kir. Curia: 1897 febr. 12. 5,344/B. 896.) Nincs kizárva, hogy a bíróság a bűnösség fokára befolyással bíró körülményeknek a btkv 89. t}-a szerint köteles figyelembe vételével a btkv. 92. §-át halmazat esetén is alkalmazhassa. (A m. kir. Curia: 1897 febr. 5. 2,764/B. 896.) Vádlott azon cselekményével, hogy ivott abból a pálinkából, a melyről tudta, hogy azt a cseléd a szolgálatadójától lopta, sem orgazdaságot vagy más bűncselekményt el nem követett. (A m. kir. Curia: 1897 jan. 22. 132/897. B.) A hatósághoz intézett rágalmazást nyilvánossá nem a beadás helyének nyilvánossága, hanem azon körülmény teszi, hogy hatósághoz benyújtott kérvény az ügykezelés, az elintézés és kiadás módjánál fogva többek tudomására jut. (A m. kir. Curia: 1897 január 27. 2,522. sz. a.) Magánlaksértés elkövetése címén vád alá helyezés a miatt, hogy a hónapos szoba bérbeadója behatolt az albérlő szobájába, állítólag azért, hogy a felmondott lakást valakinek megmutassa. (A m. kir. Curia: 1897 január 29.9,493. sz. a.) PALLAS AE5ZV6N»T*R8A8Á0 A községi bírónak hivatali kötelességéhez tartozik az ország zászlaja tiszteletben tartásának megvédése és ehhez képest a nyilvánosan kitűzött ily zászló erőszakos eltávolításának megakadályozása is. A m. kir. Curia (1897. febr. 4. 583/B sz. a.) izgatás vétsége és hatóság elleni erőszak büntette miatt vádalt B. Joszim és társai elleni bűnvádi ügyben: a községi bírónak hivatali kötelességéhez tartozik az ország zászlója tiszteletben tartásának megvédése és ehhez képest a nyilvánosan kitűzött ily zászló erőszakos eltávolításának megakadályozása is stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Utószűrőiteknél a születési anyakönyv megjegyzés rovatában a törvényes atya elhalálozásának éve és napja is feltüntetendő. (A m. kir. belügyministernek 1896. évi október hó 26-án 91,830. szám alatt valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett rendelete.) A 20 frtot meg nem haladó összegre vonatkozó fizetési meghagyás kihagyása iránt szóval előterjesztett kérelem, valamint a becsatolt egyszerű másolatok bélyegmentesek. (A m. kir. pénzügyministernek 1896. évi 68,588. sz. alatt kelt határozata.) A községi előjárókat, illetve községet terhelő költségtéritmények az 1X83. évi t.-c. 90. §-a értelmében ót év alatt évülnek meg. (A m. kir. pénzügyministernek 1836. évi 27,616- sz. határozata.) A főszolgabírónak az útadó behajtása alkalmából felmerült költségei a pénzügyi tárca terliére nem utalványozhatók. (A m. kir. pénzügyministernek folyó évi 73,385. számú határozata.) Italmérési engedély kivételesen adható csak pálinkára ; rendszerint borra, sörre és pálinkára szól. (A m. kir. pénzügyminister 1893. évi 56,356. sz. átirata.) A beiegscgélyzö pénztár panasza alapján meginditott kihágást eljárásoknál a pénztár a tárgyalásra képviselőt küldeni nem tartozik; az iparhatóságnak azonban jogában áll egyes konkrét esetekben a szükséges felvilágosítások ^megadása végett a betegsegélyzöpétitár képviselőjét a tárgyalásra megidézni. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 50,677. sz. határozata.) A kötelezettség terjedelmét szabatosan meg nem jelölő határozat végre nem hajtható. (Földmivelésügyi m. kir. minister 86,792/95.) Mezőrendőri hihágási ügyben oly határozat, a mely a büntetés megállapítását a tulajdonjogi kérdésnek birói eldöntésétől teszi függővé, nem hozható. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 78.439. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kollmann Lipót e. Somogy, győri tszék, bej. ápr. 1., félsz. ápr. 8., csb. Sípos László, tmgg. Fehérváry Gyula. — Heksch Mór e. Köbölkút, komáromi tszék, bej. ápr. 14.. félsz. ápr. 26., csb. Skoday László, tmgg. Katinszky Lipót. - Zsemlics József e. Tölgyes, szombathelyi tszék, bej. ápr. 14., félsz. ápr. 22 , csb. Menyey László', tmgg. Pintér Géza. — Jakisa János e. Urdomb, szombathelyi tszék! bej. ápr. 14., félsz. ápr. 22., csb. Menyey László, tmgg. Pintér Géza. —' Ferencz József e. Miskolc, miskolci tszék, bej. ápr. 30., félsz máj 20 csb. Hudák Andor, tmgg. Miskolczi Pál. — Steril Sámuel e. Pakrác| pakráci járás- mint csődbíróság, bej. ápr. 1.. csődvagyon képv s id! gondnok Balogh László. — Goldstein Benő e. Turóo'Szt-Márton besztercebányai tszék, bej. ápr. 20., félsz. ápr. 27., csb. Traeger Zsigmond tmgg. dr. Vanovics János. ' Pályázatok: A budapesti V. ker. kir. jbiróságnál albirói áll. apr. 8. — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll ápr 8 — A budapesti tszéknél birói áll. ápr. 8. — Az apatini jbiróságnál 'aljegyzói áll. apr. 8. - A győri Ítélőtáblánál jegyzői áll ápr 8 A brassói tszéknél aljegyzői áll. ápr. 8. — A debreceni Ítélőtáblánál b 1 r o 1 all. ápr. 9. — A zombori tszéknél a 1 b i r ó i áll ápr 10 - A gyulai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 10.- A pestvidéki tszéknéi aljegyzői all. ápr. 12. - A szegedi Ítélőtábla kerületében három s.-j oggyakornoki áll. ápr. 12. - A temesvári Ítélőtábla kerületében s.-j oggyakornoki áll. ápr. 13. — A temesvári tszéknél a 1birói all. apr 13. — A zilahi tvszéknél jegyzői áll ápr 13 — A privigyei jbiróságnál j b i ró i áll. ápr. 13. - A marosvásárhelyi' tszék_nél b 1 r o 1 all. ápr. 13. — A szombathelyi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. U NVOMDÁJA BUDAPESTÉ"