A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 13. szám - Az uj katonai bűnvádi eljárás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁG1 HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a «Jog» 13. számához. Budapest, 1897. március hó 28. Köztörvényi ügyekben Egymagában az a ténykörülmény, hogy alperes más férfival vagy más férfi lakásán él, a házasságtörésre vonatkoztatható tényleges cselekmény bizonyítása nélkül; továbbá az a körülmény, hogy alperes beismerte volna, miszerint egy idegen férfival nemileg közösült, eme cselekmény más bizonyítékkal nem támogattatván. a házasságtörés tényének megállapítására és illetően annak bizonyítására az a beismerés alapul nem szolgálhat. Felperes által felhozott azon mulasztások és cselekmények, hogy alperes a házban rendet nem tart, otthonát kerülve gyakran csavarog, hogy az együttélés megszakítása után más férfiakhoz szegődve, erkölcstelen életre következtethető gyanús viselkedést tanúsított, hogy a különválás után titkon kéjelgett, a ht. 8o. §-ában megjelölt bontó okok jelenségével birnak és a házasság felbontására alapul is szolgainak. A m. kir. Curia (1897. febr. 3. 11 ő. sz. a.) mindkét alsóbiróságnak iá házassági köteléket felbontó) Ítélete megváltoztattatik, perben álló felek ágytól és asztaltól hat hóra elválasztatnak, mely időnek eltelte után a házasság felbontását szorgalmazó félnek szabadságában áll a felbontás iránti további eljárást az eljáró kir. törvényszéknél kérelmezni, mely esetben mindenek előtt a birói békéltetés megkisérlendő, annak sikertelensége esetében pedig ujabb tárgyalás eszközlendő és szabályszerű eljárásnak befejezése után ujabb ítélet hozandó. Indokolás: Felperes a házasság felbontását a H. T. 76. §. 77. §-a és 80. §. a) pontja alapján azért kérte, mert neje más férfihez szegődve házasságtörést követett el; mert neje őt szándékosan jogos ok nélkül elhagyta és mert a házastársi kötelességeit szándékos magaviselete által súlyosan megsértette. Egymagában az a ténykörülmény, hogy alperes más férfival vagyis más férfi lakásán él, a házasságtörésre vonatkoztatható tényleges cselekmény bizonyítása nélkül, továbbá az a körülmény, hogy alperes beismerte volna, miszerint egy idegen férfival nemileg közösült, eme cselekmény más bizonyítékkal nem támogatatván, a házasságtörés tényének megállapítására s illetően annak bizonyítására az a beismerés alapul nem szolgálhat, a fenforsó esetben azért sem, mivel a különben meg sem nevezett az a férfi, kivel a közösülés történt volna, nem azonos a szintén metr nem nevezett ama férfival, kivel alperes állitóan együtt él; továbbá azért sem, mivel a házasságtörésre vonatkozóan felhozott mindama tények az együttélésnek a felperes által lett megszakítását követő időre esnek. Ugyanazért a H. T. 76. §-ban foglalt bontó ok a fenforgó esetben alkalmazást nem nyerhet, de a H. T 77. §. a) pontjára alapított bontó ok sem, mert nem alperes haevta el felperest, hanem ellenkezően felperes az alperest, továbbá, mert felperes a 77. §. a) pontjában foglalt határozmányoknak nem felelt meg és megfelelni meg sem kiván, a mennyiben keresetével nem az együttélés viszaállitását hanem ellenkezőleg a házasságnak végleges felbontását szorgalmazza. Az alperes terhére felperes által felhozott mulasztások és cselekmények: hogy alperes a házban rendet nem tart, otthonát kerülve cryakran csavarog; hogy az együttélés megszakítása után más férfiakhoz szegődve erkölcstelen életre következtethető gyanús viselkedést támasztott; hogy a különválás után titkon kéjelgett- mely körülmények a kihallgatott tanuknak vallomásával is támogatvák, a H.T. 80. §-ában megjelelt bontó okók jelenségeivel birnak ugyan, s azok a házasságnak keresetileg szorgalmazott felbontására alapul is szolgálhatnának, minthogy azonban a H. T. 80. esetére nézve ugyanazon törvény 99. §. szerint a házasság felbontása előtt az ágytól és asztaltól való különélés mindenkor elrendelendő, de ezt az elsőbiróság mellőzte és azt a másodbiróság sem rendelte el, kellett mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával stb. A regalebérlő, mint ilyen, sem iparosnak, sem pedig kereskedőnek tekinthető nem lévén, az alkalmazott által ellene szerződési viszonyból érvényesíttetni kivánt követelés tekintetében az ipartörvény 176. §-ában körvonalozott eljárás sem nyerhet alkalmazást, ugyanazért az alperes által erre alapított pergátló kifogás törvényes alappal nem bir. (1895. E. 78.) Habár tanuk vallomásával igazolva van, hogy alperes egy kéjházban többször megfordult, ott kéjnővel a nemi közösülés céljára szolgáló egyik szobába bezárkózott, a házasság az 1884: 31. t.-c. 76. §-a alapján nem bontható fel legfeljebb az 1894: 31. t.-c. 80. §. c) pontjában érintett erkölcstelen magaviselet esete forog fenn : a házassági kötelék ez alapon való felbontását azonban ugyanazon törvény 99. §-a szerint legalább 6 hónapig terjedő ágy és asztaltól való elválasztásnak kell megelőzni. (A m. kir. Curia: 1897 jan. 26.5,960 96.) A közjegyzői törvény m. szerint csak oly okirat alapján rendelhető el a végrehajtás, melyből kitűnik az. hogy a kötelezettség törvényes alapból származik és erre vonatkozóan a követelés jogcíme és tárgya szabatosan van kifejezve. Lényeges kelléke tehát a közjegyzői okiratnak, hogy a követelés jogcímét és tárgyát minden kételyt kizáró módon tüntesse ki. A különböző gabona- és terményüzletekból kifolyóan megejtett összeszámolás, habár ennek megtörténte beismertetett, nem állapítja meg az az iránt való bizonyosságot, hogy az erre alapított követelés törvényes alapon nyugszik. Az összeszámolás ténye nem képez önálló jogcímet s ennek jogérvényességét csak az állapithatja meg, ha az törvénynyel nem ellenkező jogügyletekre vonatkozik. (A m. kir Curia: 1897 febr. 16-án 637,p. 897.) A felebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy a pergátló kifogás és az ügy érdeme felül egy határozatban döntsön, sőt arra is fel van jogosítva, hogy a pergátló kifogások és az ügy érdeme felül együttesen tárgyaljon. Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is érvényesen jöhetnek létre, s hogy abban az esetben, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állittassék ki, az Írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása vagy nem teljesítése a szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az irásba foglaltassák és az irás a felek által aláírassák. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1807 jan. 13. I. G. 355. sz. a.) Választott bírósági eljárásnak megalakítása iránti ügyben a felfolyamodás nem a kir. törvényszék, hanem a kir. ítélőtábla elé tartozik. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1897 jan. 8. í. H. 52. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Azon bizonyított tény mellett, hogy felperes hatásköre ügyletek kötésére kiterjedt, jogi állásának megítélésénél az ügynöki elnevezés és a szolgálati javadalmazásának mikénti szabályozása közömbös. Az, kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a kt. 43. §-a értelmében 3-ik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak és az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is. A főnök által meghatalmazottjának adott oly utasítások, melyek a meghatalmazottnak a kt. 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátoznák, a korlátozásról tudomással nem bíró 3-ik személyek irányában joghatálylyalfnem birnak. Oly törvényes rendelkezés hiányában, mely a fedezeti vételek megkötésének időpontját és módját ellenőrzi a vevőtől e tekintetben egyéb nem követelhető, mint hogy a rendes kereskedői gondosság által követelt körültekintéssel járjon el. A kaposvári kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság (1895. évi augusztus hó 5-én 1,442. sz. a.) Makfalvay Géza ügyvéd által képviselt < Mezőgazdasági ipar részvénytársaság* felperesnek, dr. Pollák Lajos ügyvéd által képviselt <Első szegedi cs. és kir. szab. műtrágyagyár részvénytársaság» alperes ellen 1,364 frt 68 kr. tőke és jár. iránti rendes perében következően itélt: A kir. törvényszék kötelezi alperest, hogy az 1,364 frt 80 kr. kártérítési összeget stb.-t felperesnek fizessen meg stb. Indokok: Felperes'keresetétarra alapítja, hogy az 1893. évi július hó 12-én kelt A) alatti kötés szerint alperes Sz. Pál ügynöke által kötelezte magát 37 vaggon csontliszt superphosphatot, 17° 0-os vizben oldható phosphorsavat $—l°/o légenytartalom szavatolása mellett 100 kilogrammonként 4 frt 76 kr. árban a kötésben jelzett időben és ott megjelölt külömböző vasútállomásokra bérmentesen szállítani, az első szállítási nap 1893. év augusztus 14-ike volt 2 vaggonnal, az utolsó 1893. évi szeptemberhó 1-je 2 vaggonnal, a teljes mennyiség szállítása után 30 napon belül készpénzfizetés esetére 2% engedmény köttetett ki. Sz. Pál ügynök az A) alatti kötést alperesnek elküldötte; ez az 1893. évi július hó 17-én B > alatt kelt levélben a kötést módosítani kívánta