A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 13. szám - Az uj katonai bűnvádi eljárás

50 A JOG és arra az álláspontra helyezkedett, hogy ügynöke megbízása körét túllépte, a kötést magára nem tartja kötelezö'nek. Levél és sürgönyváltás eredményre nem vezetett, a szállí­tási határidő' közeledtével felszólította felperes alperest a szállí­tásra, alperes 1893. évi augusztus 21-én kelt B) alatti levéllel felelt, hogy a 37 vaggon csontliszt-superphosphatot nem szállítja, minek folytán felperes 1893. évi augusztus hó 23-án kelt D) alatti levél­ben értesítette alperest, hogy azt kölségére szerzi be. Ezt meg is tette, az E) szerint 20 vaggonnal 4 frt 84£ kron, az F) szerint 9 vaggonnal 5 frt 78 kron szerzett be, a hiányzó 8 vaggont azonban beszerezni nem sikerült. A különbözet a kikötött és a beszerzési ár között a 2°/o-os pénztári engedmény betudásával 1,364 frt 08 kr., ezzel felperes megkárosodott, a keresk. törv. 353. §-a szerint kártérítést köve­telni joga van. Ezzel szemben alperes részvénytársaság tagadja, hogy Sz. Pál előzetes jóváhagyás nélkül bármely irányban kötelezhette volna őt, mert nevezett ügynök hatásköre általában csak arra terjedt, hogy a részvénytársaság részére üzleteket közvetítsen, de azok­nak megkötésére jogosítva nem volt. Sz. Pál csak arra volt jogosítva, hogy superphosphat szállítását 20 kr.-jávai per kilo ab vaggon Kaposvár készfizetés mellett sconto nélkül vállalhatja el, de egyébre semmire sem nyert jogot; ha ezért alperestől nyert utasítást túllépte, ezért felelősség alperes céget nem terhelheti. A mint az A) alatti kötésről alperes értesült, az előző pont­ban jelölt álláspontjáról felperest a keresethez Bj alatt csatolt csonka másolatban az illetősségi kifogások felett tartott tárgya­lásról felvett jegyzőkönyvhöz 2) alatt teljes szöveggel csatolt levél­ben értesítette, ebből a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 6—7 a. csatolt levelekből kétségtelen, hogy akarategység felek között létre nem jött, szerződés nem létesült, tehát felperest keresetével elu­tasítani kellett. De elutasítandó felperes, ha a szerződés létrejött volna is, mert ez esetben felperes figyelemmel az A) alatti azon tartal­mára, hogy alperes a teljesítést 1893. évi augusztus hó 14-én tartozott volna megkezdeni — felperes, a ki a 3., 4., 5. alatti sze­rint mindig teljesítést követelt—tartozott volna alperest a keresk, törvény 354. §-a értelmében 1893. évi augusztus hó 14-én vagyis akkor, a midőn szerinte a teljesítés ideje elérkezett, midőn szerinte alperes késedelembe esett, alperest azonnal értesíteni, hogy a szer­ződéstől elállani kíván, tartozott volna ugyancsak a keresk. törv. 3ö6. §-ának 2. pontja szerint az alperes által szállítani elmulasz­o tt árut azonnal máshonnan beszerezni. E helyett felperes a D) a. levele szerint 1893. évi augusz­tus hó 23-án értesítette alperest, hogy 1890. évi augusztus 14-én, igy a D) alattit 10 nappal megelőzőleg, az E) alatti szerint 1893. évi augusztus hó 14-én, részben F) alatti szerint 1893. évi szep­tember hó 5-én, igy a D) alattit 13 nappal követőleg szerezte be az árut. Felperesnek ilyetén törvénybe ütköző intése illetve részben korai, részben elkésett árubeszerzése alapján alperes fizetésre nem kötelezhető. Az E), F) alattiak valóságát, tartalmát, hogy az árak azok lettek volna, ugy azt, hogy felperesnek kára volt, meg­tagadta alperes. Alperes védelmével szemben előadta felperes, hogy a midőn nála Sz. Pál az üzlet megkötése végett megjelent, kölcsönös alkudozások után táviratozott alperesnek Szegedre, hogy megköt­heti-e az A) alattiban contemplált jogügyletet ? alperes az I) alatti sürgöny választ adta, ebből világos, hogy alperes Sz. Pálnak, ha az általában ügyletek megkötésére meghatalmazással nem is birt, jelen esetben a kérdéses ügylet megkötésére a felhatalmazást megadta, ennek alapján felperes Sz. Pállal teljes joggal szerződ­hetett, hogy azonban Sz. Pál alperesnek kereskedelmi ügyletek kötésére rendes meghatalmazottja volt, kitűnik a cégnek Sz. Pál­hoz 18lJ3. évi március hó 9-én intézett K. alatti és az 1893. évi május hó 14-én kelt L) alatti leveléből. A keresk. törv. 43., 290. és 39. §-ai nyomán nyilván meg­állapítható, hogy Sz. Pál jogosítva volt az A) a. megkötésére, hogy ez végleges szerződés volt, a melytől az A) a. megkötése után el­térő feltételeket alperes nem szabhatott. Hasztalan hivatkozik alperes a keresk. törv. 354. §-ára, hogy felperes későn értesítette, miszerint a szerződéstől eláll, mert az A) a. szerint a szállítás 1893. évi augusztus 14-én lett volna meg­kezdendő; a 353. §. szerint a nap eredménytelen elmultával felpe­resnek jogában állt vagy a teljesítést vagy a kártérítést követelni, mely jogok folytán 1893. évi augusztus hó 14-én kelt M) a. sze­rint a teljesítést követelte, erre alperes az N) alatti 1893. évi augusztus hó 18-án kelt levél szerint augusztus hó 20-ig türelmet kért, 1896. évi augusztus hó 21-én kelt levelében értesítette fel­perest, hogy az üzletet nem effectuálhatta; tehát e napon támadt felperes azon kizárólagos joga, hogy kártérítést követelhessen, a miből alperes céget 1893. évi augusztus hó 23-án kelt D) alatti szerint az 1893. évi augusztus 21-én kelt C) alatti vétele után ér­tesítette is, igy a keresk. törv. 354. §-ának telperes megfelelt. Az előbb vagy utóbb beszerzés kifogása nem áll, mert a csontliszt-superphosphat oly cikk, melyet nem lehet bárhol és bármikor beszerezni, ehhez idő kell, az E) a. levél igazolja, hogy felperes 1893. évi augusztus hó 14-én megrendelte az árut a kő­olajfinomitó gyár részvénytársaságnál, mely augusztus 14-én, tehát az elmulasztott határnapon az üzletet felperessel meg is kötötte miáltal a keresk. törv. 356. §-ának szószerinteleget tett; ha alpe­res cég augusztus 14-ike után megkezdette volna, ugy az E) alattiban foglalt jogügylet felperest terhelő önálló jogügylet maradt. Minthogy a kó'olajfinomitó gyár részvénytársaság az Q) alatti szerint az egész szükségletet nem volt képes szállítani, a P) szerint a prágai «Schram» céghez, a Q) szerint a superphosphat­gyárhoz fordult felperes, miután mindez sikertelen volt, az S) sze­rint 1893. évi szeptember 5-én S. M. szerezte azt meg. Ezekből kétségtelen, hogy felperes az alperes által nem szállított árunak máshonnan beszerzésében nem késett el. Azt alperes nem is állítja, hogy máshonnan felperes olcsób­ban szerezhette volna be a csontliszt-superphosphatot; ennélfogva a követelt kártérítési összeget sem mennyiségileg, sem a keresk. törv. 356. §-ára hivatkozással nem kifogásolhatja. Alperesnek az E) és F) alattiak valódisága ellen emelt ki­fogása mellőzendő, mert mind a kettő R) és S) a. eredetben becsatolva cégaláírással van ellátva, teljes bizonyíték, ez okmá­nyok tartalmának valótlanságát alperes tartozik bizonyítani, — ha mégis felperest terheli a bizonyítás K. és S. M. tanúinak az F) és M) kérdőpontokra kéri kihallgatását— vallomásukhoz R. G. üzletigazgató pótesküjét ajánlja, ugy kéri az O) alatti valódisá­gára P. E. őrgróf kihallgatását. A kir. törvényszék alperes által megtagadott O) R) S) alatti valódiságára azon okiratokat kiállítók kihallgatását elrendelte, mert a valódiságát megtagadás esetén az tartozik bizonyítani, aki az okiratra hivatkozott, az okiratot kiállító tanuk mindegyike az aláirt okmány tartalma valódiságát állította vallomásában, a kiállí­tók, mint érdektelen tanuk vallomásából a bizonyító fél által ajánlott póteskü nélkül megállapítható, hogy a megtagadott ok­iratok aláírás és tartalom tekintetében valók, az ellenkezőt ezzel szemben alperesnek kellett volna bizonyítani, de ő ezt nem tette, Az A) alatti kötés tartalma és az I) alatti távsürgöny tartalma és keletkezésének előzményeire felperes által előadottakból alperes által erre nézve beismertekből a kir. törvényszék kétségtelennek ta­lálja, hogy alperes a Sz. Pál által|37 vaggon csontliszt-superphosphatra létesített Aj a kötést jóváhagyta, magára nézve az I) távsürgöny utján adott válaszszal kötelezőnek elfogadta; tehát még ha állana is, amint hogy a K) és L) alatti alperesi részről meg nem tagadott okmá­nyokból kétségtelen, hogy nem áll azon alperesi védelem, miként Sz. Pál hatásköre csak ügyletek közvetítésére terjedt ki, alperes az I) a. sürgöny tartalmánál fogva is a 37 vaggon csontliszt­superphospatra kötelezve volt. Az M) alatti felperesi felhívás, erre N) és C) alatt alperesi részről adott válasz, mégis erre D) alatt adott felperesi értesítés­ből megállapítható, hogy felperes a keresk. törv. 354. §-a kívánal­mának megfelelve, alperest midőn ez kijelentette, hogy a meg­rendelést a 37 vaggon superphosphatra nem effectuálhatja, arról nyomban értesítette, hogy az árut költségére másutt fogja be­szerezni, a tanúvallomások alapján a B), J), O) okmányok tar­talmi valódisága alperes tagadásával szemben megállapítva lévén, kétségtelen, hogy alperes a keresk. törv. 358. §-ához képest a nem teljesítés miatt alperestől kártérítést követelhet, a kár pedig a 29 vaggon csontliszt-superphosphat után, mely tényleg felperes által alperes nem teljesítése folytán beszereztetett — az R) S) a. okmányokból megállapítható beszerzési és az A) alattiban kikötött ár között mutatható különbözet ugyan az A) a. kötésben felperes részére 30 napon belül kézpénzfizetés esetére kikötött 2% enged­ménynyel stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1895. évi november hó 26-án 3,672, sz. a.). A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja stb. A magyar kir. Curia (1897. évi január hó 27-én 402. sz. a.). A másodbiróság ítélete annyiban, amennyiben alperes 1,170 frt 28 kr. tőkének stbnek felperes részére fizetésére végrehajtás ter­hével köteleztetett, helybenhagyatik. Egyebekben azonban mindkét alsóbiróság ítélete megvál­toztattatik és felperes kereseti követelése többi részével elutasit­tatik stb. Okok: Alperesek azt az előadását, hogy az A) alatti köt­levél aláírója Sz. Pál csak adásvevési ügyletek közvetítésével, de nem megkötésével volt általa megbízva, nemcsak a felperes által K) és L) alatt bemutatott alperesi levelek, hanem az alperes által bizonyítékként használt 6 /., 10v., 137. és I67. alatti levelek is megcáfolják, mert ezen levelekből, melyek Sz. által kötött és kö­tendő eladási ügyletekről szólnak és Sz.-hoz ily ügyletek meg­kötése céljából intézett utasításokat tartalmazták, kétségtelen, hogy Sz. alperes által eladási ügyleteknek alperes nevében való meg­kötésével volt megbízva, hogy tehát nem közvetítői, hanem az alperesnek az üzleti telep helyén kivül működő kereskedelmi meg­hatalmazottja volt. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy Sz. «ügynök» nevet viselt és alperestől nem állandó fizetést, hanem a kötött ügyletek után százalékszerü javadalmazást húzott, hogy továbbá az ügyletek kötésénél az alperestől nyert utasításokhoz volt köte­les alkalmazkodni és alperes előzetes értesítése nélkül csak árjegyzékszerű árak mellett volt jogosítva eladási ügyleteket kötni; mert azon bizonyított tény mellett, hogy Sz. hatásköre ügyletek kötésére kiterjedt, jogi állásának megítélésénél az ügynöki elne­vezés s a szolgálati javadalmazásnak mikénti szabályozása közöm-

Next

/
Thumbnails
Contents