A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 13. szám - Bünvádi eljárás és esküdtbiróság. Törvényjavaslat a bünvádi perrendtartás életbeléptetéséről

100 A JOG a 299. §. első eseteiben; 8. kitétel vagy elhagyás a 287. §. 3. bekezdésének 2-ik esetében; 9. halált okozó súlyos testi sértés a 306. §. szerint és a 309. §. 2. bekezdése szerint büntetendő esetekben; 10. közegészség elleni bűntett a 315. §-ban foglalt esetekben; 11. gyermekrablás a 318.és 319. §§. eseteiben, továbbá szöktetés a 320. §. 2. bekezdésének esetében; 12. személyes szabadság megsértése a 324. és 325. §§. szerint büntetendő esetekben; 13. rablás a 344-., 345. és 349. §§. eseteiben; 14. gyujtogaa 422., 423. és 424. §§. eseteiben; 15. vizáradás okozása a 431. §. szerint büntetendő esetekben; 16. közveszélyü megrongálás a 435. §. eseteiben és közveszélyü cselekmény a 435. §. szerint öt éven felüli vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő, továbbá a 444. §-ban meghatározott esetekben; 17. megvesztegetés a 469. §. eseteiben; 18. végre nyilvános felhívás a 171. §. első bekezdésének azon eseteiben, melyekben a felhívás a fentebbi pontok szerint esküdbiróság elé utalt valamely bűntett elkövetésére irányul. II. A nyomtatvány utján (1878. évi V. törvénycikk 63. §.) elkövetett büntetUk vagy vétségek eseteiben, kivéve a 16. §. 2. pontjába felvett bűncselekményeket. Az I. pont 1., 2., 3. és 4. pontjaiba foglalt büntettek, valamint a II. pontjai felsorolt büntettek és vétségek eseteiben a királyi Ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbiróságok járnak el, melyeknek kivételes, illetőleg sajtóbirósági területköre a székhelyen levő királyi Ítélőtábla kerületére terjed ki. 16. §. A királyi törvényszékek hatásköréhez tartoznak: 1. azok a büntettek, melyek a 15. §. szerint az esküdtbiróságok hatásköréhez utasítva nincsenek; 2. a nyomtatványok utján magánegyén ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége (1878. évi V. törvénycikk 259. és 261. §-ok); 3. az esküdtbiróságnak bűnösségét megállapító ítéletével már sújtott eszmemünek (1848. évi XVIII. törvénycikk 27. §.) újra közlése vagy árulása által elkövetett büntettek és vétségek; 4. az 1.878. évi V. törvénycikk 258., 260., 261. és 262. §-aiban meghatározott vétségeknek azok az esetei, melyekben az eljárás a büntetőtörvénykönyv 269—272. §§-ai értelmében hivatalból indítandó meg; • 5. azok a vétségek, melyek a 15. §. szerint esküdtbirósághoz, illetőleg a 17. §. szerint a királyi járásbíróságok hatáskörébe utasítva nincsenek. Az 1878. évi V. törvénycikk második részének I., II., III. IV. és XI. fejezetében körülirt büntettek és vétségek, a mennyiben ezen §. értelmében a királyi törvényszékek elé vannak utasítva, a királyi Ítélőtáblák székhelyén levő királyi törvényszékeknek — Budapesten a budapesti királyi büntető törvényszéknek — kivételes hatáskörébe tartoznak. A budapesti királyi büntető törvényszéknek az 1887. évi XXVI. törvénycikk 4. §-ában, illetőleg az 1895. évi XLIV. törvénycikk 1. §-ában megállapított kizárólagos hatásköre érintetlen marad. 17. §. A királyi járásbíróságok hatásköréhez tartoznak: I. Az 1878. évi V. törvénycikkben meghatározott vétségek közül. 1. a 174, 177, 190, 191, 193, 194, 196, 197, 199, 200, 201, 209, 241, 246, 293, 294, 295, 296, 310, 314, 327, 328, 332, 339, 360, 365, 366, 367, 368, 384, 408, 409, 410, 411, 421, 440, 441, 443, 446, 473, 479. és 480. §-ai szerint büntetendő vétségek; 2. a 192. §. első, a 316. §. első, a 323. §. első és a 448. §. második bekezdése szerint büntetendő vétségek; 3. a 214. §. vétsége, a 222. §. szerint büntetendő vétség azon esetei, melyekre a törvényben főbüntetésül hat hónapot meg nem haladó fogház van megállapítva, továbbá a 226. §-nak a 214. §-sal kapcsolatos vétsége; 4. a 227. §. második és 302. §. első bekezdése, továbbá a 358., 359., 383., 386. és 387. §-ok szerint büntetendő vétségek; 5. a 248. §. szerint büntetendő vétség, a mennyiben esküdtbirósághoz nem tartozik, s a 249. §. vétsége; 6. 258., 260., 261., 262. és 273. §-ok azon esetei, melyek a 19. §. 4. pontja szerint a királyi törvényszékek hatáskörébeutalva nincsenek; 7. a 370. §. második bekezdése szerint büntetendő vétség, a mennyiben lopás, sikkasztás vagy jogtalan elsajátítás vétségével van kapcsolatban; 8. a 374. és 375. §-okban meghatározott vétségek azon esetei, melyekben a bűnpártolás a királyi járásbíróság hatásköréhez utalt valamely vétségre vonatkozik; 9. a 400. §• első s a 402. első bekezdése szerint büntetendő vétségek, valamint a 404. és 405. §-ok azon esetei, melyekben a törvényben megállapított szabadságvesztés-büntetés egyévi fogházat meg nem halad; 10., a 418. §-ban meghatározott vétség, a mennyiben tekintet nélkül a kiszabandó pénzbüntetésre, egy évi időtartamot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete nem forog fönn; 11., a 425, és 432 §-ok alá eső vétségek, a mennyiben azoknak a törvényben megállapított főbüntetése egy évi fogházat még nem halad; II. az 1848. évi XVIII. törvénycikk 30., 35., 38., 40., 41. és 44. cikk szakaszaiban körülirt vétségek és kihágások; az 1888. évi XXXI. törvénycikk 12. §-ának az 1878. évi V. törvénycikk 440. és 441. §-ai szerint büntetendő vétségei; III. azok a vétségek, a melyek más törvényekben a királyi járásbíróságok hatáskörébe vannak utasítva; IV. azok a kihágások, melyek a 18. §. szerint a közigazgatási hatóságok elé utasitva nincsenek. A 10. pont esetében, a mennyiben egy évi időtartamot meghaladó fogházbüntetés mutatkozik kiszabandónak: a királyi járásbíróság az iratokat további eljárás végett az illetékes királyi törvényszékhez teszi át. Az áttétel miatt perorvoslat nem használható és a királyi törvényszék — a nélkül, hogy a büntetés kiszabása tekintetében korlátolva lenne — az ügyben eljárni köteles. Ez a rendelkezés a bűnvádi perrendtartás 527. §-a harmadik bekezdésének szabályát nem érinti. 18. §. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak: 1 az 1879. évi XL. törvénycikk 43, 44, 45,47, 49, 50, 61, 62, 63, 64, 66, 67, 68, 70, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 80, 81, 8:', 83, 84, 85, 86, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 109 110, 112, 113, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 136, 137, 138, 141 és 142. §-ai szerint büntetendő kihágások; 2. az 1879. évi XL. törvénycikk 46. §-ában meghatározott kihágások, ha azok közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen voltak elkövetve; 3. azok a kihágások, melyek más törvényekben a közigazgatási hatóságok hatásköréhez vannak utasitva; 4. a ministeri rendeletben megállapított kihágások, a menynyiben kifejezetten a királyi járásbíróságok hatásköréhez utasitva nincsenek; 5. a törvényhatósági vagy városi szabályrendeletben megállapított kihágások. 19. §. A ki a büntető bíróság előtt a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalást vagy főtárgyalást a hatóság engedélye nélkül bármely módon, egészben vagy részben közzé tesz, a mennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn - három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 20. §. Az 1848. évi XVIII. törvénycikknek érvényben levő rendelkezései a bűnvádi perrendtartás életbelépésének napjától kezdve az országnak a Királyhágón tul fekvő részeiben, továbbá a polgárosított határőrvidéken, valamint Fiume városában és kerületében is hatályba lépnek. 21. §. Ha házkutatást, személymotozást, lefoglalást, katonai vagy katonailag megszállott épületben polgári bíróság hatósága alatt álló egyénnél kell teljesíteni, akkor csak az épület parancsnokának értesítése után s az általa kirendelt katonai személyek jelenlétében foganatosítható. 22. §. A királyi Ítélőtábla előtt a fölebbviteli főtárgyalást, a bűnvádi perrendtartás 414. §-ában meghatározott eseten felül — a vádlott jelenléte nélkül akkor sem lehet megtartani, ha a királyi Ítélőtábla életfogytig tartó, vagy 10 évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetést megállapító ítéletet oly felebbezés következtében vizsgált felül, mely nem egyedül semmiségi okra van alapítva. 23. §. A védelem képviseletében eljáró egyetemi vagy jogakadémiai jogtanárokra a rendfentartás tekintetében ugyanazok a rendelkezések alkalmazandók, melyeket a bűnvádi perrendtartás a védőügyvédekre nézve tartalmaz. A jogtanár által a védelem képviseletében elkövett fegyelmi vétségek az ügyvédek fegyelmi bíróságának hatáskörébe tartoznak. A fegyelmi eljárásra első fokban annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, melynek kerületében a fegyelmi vétség elkövetve volt. A fegyelmi vétség elévülésére és a fegyelm eljárásra nézve az 1874. évi XXXIV. törvénycikk rendelkezése alkalmazandók. A fegyelmi vétségek büntetése: 1. rosszalás; 2. pénzbírság, száz koronától ezer koronáig; 3. eltiltás a védelem képviseletétől. A védelem képviseletétől való eltiltás esetében az ítélet jogerőre emelkedése után, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, valamint az összes hatóságok értesítése végett az igazságügyi ministerhez is felterjesztendő. 24. §. A főtárgyaiásnak a bűnvádi perrendtartás 268. §-a alapján, illetőleg a főtárgyalásra való közvetlen idézésnek a 283. §. alapján történt elrendelése, a fegyelmi törvények szempontjából egyenlő hatályú a vád alá helyezéssel. 25. §. A bűnvádi uton jogerősen elitéltekről nyilvántartó lajstromot kell vezetni. Ennek módozatait az igazságügyi és a belügyi ministerek rendelet utján állapítják meg. 26. §.^ A bűnvádi perrendtartás életbelépésének napjától kezdve hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek mindazok a rendelkezései, valamint a szokásjognak mindazok a megállapításai, melyek megegyeznek vagy ellenkeznek azokkal a szabályokkal, a melyeket a királyi bíróságok hatáskörébe utasított büntettek, vétségek és kihágások miatt megindítandó rendes bűnvádi eljárásra vonatkozólag a bűnvádi perrendtartás vagy az esküdtbiróságokról rendelkező, vagy a jelen törvény tartalmaznak. Különösen hatályukat vesztik: az 1848. évi XVIII. törvénycikk 17., 21., 22., 23. és 29. S-ai; az 1873. évi XXVII. t.-c. 16. §-a;