A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 13. szám - A perek szaporodásának oka. (Az igazságügyminister ur figyelmébe)

Tizenhatodik évfolyam. 13. szóin. Budapest, 1897. március 28. Szerkesztőség: JT y Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. az. _| | J | ^ Helyben, vagy ^vidíkre bérNegyed évre _ 1 frt 60 kr. Kiadóhivatal: <eze,5tt MAGTAR DGTVEDIKÖZLÖÍÍT) Fél « _ 3« - « „ _ . M , l0 HETILAP AZ IG1ZSÍGÜGY ÉRDEKEIM KÉPÍISELETÉRE 1 MAGTÁR OGTÍKDI BIRÓI, ÜGYÉSZI ÍS KÖZJEGYZŐI ÍAR ÍÖZLÖNYB. F * . ««-« V., Rudolf-rakpart 3. sz. ' fcgész « _ o « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják „. . ., _ , Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR AZ előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. ÍÍ»V»Í<ÍÍV . : _ . .„ . tT' BTIlI1.D mA„ legcélszerűbben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MOR. ^ „ , , , , . Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: A perek szaporodásának oka. Irta: dr. Ödön fi Miksa, budapesti ügyvéd. — A birák korpótlékáiól. Irta: Non quis. sed q u i d. — A siketnémák és a büntetőjog. Irta: Eiserth István, kir. ügyész Lőcsén. — Bűnvádi eljárás és esküdtbíróság — Belföld. (Az uj katonai bűnvádi eljárás. — Magyar beadványok osztrák bíróságok előtt.) — Nyílt kérdések és feleletek. (I. Adalék az elveszett váltóból való jogok érvényesítéséhez. (Kérdés.) Irta: dr. Kovács István ügyvéd Sopronban. — II. A vevő roszhiszeinüsége. (Felelet) Irta: Goldner Károly, brassói kir. tszéki biró.) — Irodalom. (Tanulmányok a magyar-horvát közjogi viszony köréből. Irta: dr. Jászai Viktor, jogakadémiai tanár Kecskeméten.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények —Kivonat a«Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok) A perek szaporodásának oka. (Az igazságügyminister ur figyelmébe.) Irta: dr. ÖDÜNFI MIKSA, budapesti ügyvéd. Az igazságügyi vita folyamán azon vád hangzott el az igazságügyminister ur ajkairól az ország szine előtt, hogy az ügyvédek csinálják a pereket, az ügyvédek suggerálják a feleket a perlésre. A dolog érdemi részével foglalkoztak, — a felhangzott súlyos vád tarthatatlanságát beigazolták, a vádakat pedig visszautasították nálam hivatottabbak. Nem ezen cél adta tehát a tollat kezembe. Jelen soraimmal csupán néhány gyakorlati példával óhajtom beigazolni, hogy a pereket a bíróságok ingadozó joggyakorlata csinálja és szaporítja. A perek két faját akarom csak ezúttal felhozni, melyek tisztán az ingadozó joggyakorlatnak köszönik létüket és veszik igénybe a bíróságok idejét és munkáját. Ezek • a) A helyi illetékesség szabályozatlansága Budapesten. Az 1893. évi XVIII. t.-cikk életbeléptetése előtt általános joggyakorlat volt a fővárosban, hogy személyes kereseteknél kivétel nélkül a pts 30. értelmében alperest azon kerületben kellett perelni, hol állandó lakása van, bejegyzett kereskedő pedig a pts 35. §-a alapján bármely budapesti bíróságnál perelhetett akár budapesti, akár nem budapesti alperest. Néhány nappal az 1893. évi XVIII. t.-cikk életbeléptetése után a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint felebbezési bíróság, adott esetben kimondta, hogy budapesti lakos bármely budapesti bíróság előtt perelhető s azóta állandóan azon gyakorlatot követi, hogy budapesti lakos bármely kir. járásbíróság előtt lesz perelve, pergátló kifogást nem tehet, mert a fővárosnak kerületekre való beosztása csak közigazgatási és nem igazságszolgáltatási szempontból történt. Ezzel szemben a budapesti polgári tszék felebbezési tanácsai állandóan épen ellenkező nézetben vannak s így közpolgári ügyben budapesti lakos csak azon kir. jbiróság előtt perelhető, hol az illetőnek a pts 30. §-ának megfelelően lakása van, — mert Budapest azért lett épen beosztva kerületekre, hogy mindegyik kerület önálló bírósági területet képezzen. Minthogy pedig az 1893. évi XVIII. t.-cikk 2. §-a kereskedelmi és nem kereskedelmi keresetek közötti különbséget megszüntette s csak annyiban hagyta fenn, a mennyiben felebbezés esetén a kereskedelmi ügyletekből felmerülő keresetek a budapesti kir. keresk. és váltótszékhez — egyéb keresetek a polgári tszékhez terjesztetnek fel, kétségtelen, hogy a mint az alperes nem a saját kerületének bírósága előtt pereltetett, meg van benne a vágy felperest egy kis pergátló kifogással megbosszantani, s nemcsak nem kell, hogy az ügyvéd őt suggerálja, hanem ha az ügyvéd van ellenkező nézeten, ő suggerálja az ügyvédet. Ilyen pergátló kifogás tétetik egy évben átlag 3—4,000, melyeknek fele azután felfolyamodás utján a tszéket is foglalkoztatja. Ha már most 3,000 ilyen pergátló j Lapunk mai száma kifogás az első bíróságnál egy bírót, a felsőbíróság előtti nyilvános előadásnál pedig 3 birót csak félórára foglalkoztat, négy bírótól 3,000 órát vesznek el csupán ezen pergátló kifogások, igy 4 órát és 250 tárgyaló napot számítva, ha ezen felesleges pergátló kifogások elesnének. 12 bíró-erő más fontosabb igazságszolgáltatási kérdésekkel foglalkozna. Akár az egyik, akár a másik álláspont a helyesebb, a m. kir. Curia bizonyára tudomást szerzett már az uj pts. gyakorlati életbeléptetése óta ezen két ellenkező gyakorlatról s igy az 1881. évi LIX. t.-c. 4. §-ának 3. pontja értelmében köteles volna már a kérdésben plenáris ülésben nyilatkozni, mert a mint a Curia, mint elvi határozatként kimondta az egyik vagy a másik álláspont helyességét, — az összes ez alapon nyugvó pergátló kifogások elesnek. b) Hozomány- ésszinleges jogügylet igény perekben. Leghelyesebb volna szerény nézetem szerint a végrehajtási törvény öl. íjának módosítása által a törvényben meghatározandó legszükségesebb bútoroknak a végrehajtás alóli elvonása által, minden más, a háztartás keretébe tartozó és a végrehajtást szenvedett lakásán található butornemüekre és egyéb ingóságokra az igénypereket egyáltalában megszüntetni. A budapesti V. ker. kir. jbiróságnál átlag 5— 6.000 igényper indíttatik meg évente, ezekből legfeljebb 50—60 olyan van, a melyben tényleg véletlenül a végrehajtást szenvedett birlalatában talált és lefoglalt idegen ingóságoknak a bírói zár alóli feloldása iránt folyik a per, a többi összes igényperek csak a hitelezők kijátszására előkészített jogügyletek alapján kérik az ingóságoknak a birói zár alóli feloldását. S e tekintetben az összes felebbezési bíróságok joggyakorlata ép oly ingadozó, mint az V. ker. kir. jbiróságé. Az igényperek egy része azon az alapon indul meg, hogy a nő hozományul hozta a lefoglalt ingókat férje házához, vagy hozományából vette azokat a házasság tartama alatt, tehát magyar magánjogunk értelmében külön tulajdoni joga megmarad a házasság tartama alatt is. Már most az V. kerület 21 bírója közül egy rész ab ovo bizonyítás nélkül elutasítja az igénypert azon indokkal, hogy a hozomány a férj tulajdonába megy át ; egy másik része csak az esetben rendeli el a bizonyítási felvételt, ha azt akarja az igénylő igazolni, hogy még a házasság előtt szereztettek a lefoglalt bútorok s ugy vitte a nő férje házához, tehát azok tisztán hozományi ingók, a harmadik része a bíráknak megengedi annak igazolását is, hogy a házasság tartama alatt bár, de a nő hozományából vette a lefoglalt ingókat. Épen ily eltérő a joggyakorlat az úgynevezett színleges jogügyletek kimondása tekintetében is. Némely biró azonnal a hitelezők kijátszására irányuló ál-ügyletnek mondja ki azon vételt, hol bárki birói árverésen megveszi az árverés előtt is a végrehajtást szenvedett tulajdonát képező ingókat, s azokat bármily jogcímen otthagyja a végrehajtást szenvedettnél, a másik biró csak az esetben utasítja el bizonyitásfelvétel nélkül, ha az árverési hiénák közbejöttével történt a vásárlás, a harmadik része a bíráknak csak az esetben tekinti a jogügyletet színleltnek, ha a nő vagy a végrehajtást szenvedett gyermekei az igénylők, néhány biró pedig minden esetben megengedi az igénylőnek annak igazolását, hogy ő vette saját pénzén a lefoglalt ingókat s valamely jogcímmel engedte át azokat a végrehajtást szenvedetteknek. S a milyen ingadozók e kérdésekben a budapesti V. ker. kir. jbiróság birái, épen oly ingadozók a felsőbb bíróságok is, és pedig nemcsak a budapesti tszék, hanem a kir. Tábla és Curia is e kérdésekben. Nem ritka, de százával előforduló esetek, hogy 4 végrehajtás közül két esetben feloldatnak ugyanazon ingók ugyanazon igénylők javára, másik 2 esetben | pedig birói zár alatt hagyatnak. Sőt gyakori eset, hogy egyi 12 oldalra terjed.