A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 12. szám - Az ügyvédi kar helyzete

48 A JOG Ügyvédi rendtartási ügyekben. Azon alkalomból, hogy az ügyvédi kamara a hivatalból kirendelt védő ellenében, a ki a végtárgyalás megnyitása után abbeli kérelmével, hogy vádlottal bizalmasan beszélhessen, elutasittatván, védői tisztének gyakorlására magát eléggé képesnek nem érezte és a végtárgyaláson való közreműködését megtagadta, — a fegyelmi eljárást beszüntette, a Curia az I-sö fokú fegyelmi bíróságot a felebbezett végzés feloldásával utasitotta, hogy panaszolt ügyvéd ellen, az 1874. XXXIV. t.-c. 79. §. értelmében járjon el, mert a végtárgyalásról felvett jegyzőkönyv és az ezen alkalommal hozott törvényszéki végzés nem olyanok, hogy az ezen szakaszban előirt meghallgatások nélkül a feljelentés félretételének kimondása igazoltnak vétethetnék. A szegedi ügyvédi kamara (1896. nov. 28. 558. sz. a.i a szegedi kir. törvényszék büntető osztálya a 14,^18. sz. jegyzőkönyvet dr. B. Ármin ellen fegyelmi eljárás végett átteszi. Végzés. Ezen feljelentés mint fegyelmi eljárásra alkalmatlan félretétetik és erről a kamarai ügyész és a szegedi kir. ügyészség értesíttetik. Mert: a 14,918. sz. tszéki jegyzőkönyv szerint dr. B. Ármin, ügyvédkamarai tag mint hivatalból kirendelt védő a végtárgyalás megnyitása után azon kérelmet terjesztette elő, hogy vádlottal bizalmasan beszélhessen. A törvényszék a védő ezen kérelmének nem adott helyt, minélfogva védő, miután a védencével való előleges bizalmas értekezés nélkül védői tisztének lelkiismeretes gyakorlására magát eléggé képesnek nem érezte, a végtárgyaláson való közreműködését megtagadta. Tekintve, hogy az eddigi bűnvádi gyakorlat, valamint az 1880. évi 2,265. sz. igazságügyministeri rendelet szerint a védő védencével a tárgyalás alatt, kivéve, ha vádlottnak a hozzá intézett kérdésekre feleletet kell adni, szabadon értekezhetik; tekintve, hogy a kir. törvényszék a védőnek ezen jogát nem ismerte el és a védő erre vonatkozó kérelmét megtagadta; tekintve, hogy a védő kizárólag védence érdekét tartozik szem előtt tartani és ezt a törvény korlátai között megvédeni; tekintve, hogy a védő birálja meg legjobb tudomása szerint, hogy fenforog-e annak szüksége, miszerint védencével bizalmasan értekezzék és tőle a szükséges felvilágosításokat megszerezze; tekintve, hogy a védő azon kötelességéből, mely szerint védencének érdekeit megtartozik óvni, azon további kötelessége is folyik, hogy az előtte fel nem derített ügyben az összes szükségesnek látszó felvilágosításokat is megszerezze és e célból védencével értekezzék; tekintve, hogy dr. B. Árminnak azon ténykedése, mely szerint a végtárgyaláson további közreműködését megtagadta, azon összeütközésből származott, a mely a kir. törvényszék felfogása és a panaszlott által vitatott védői kötelesség között állott elő; tekintve, hogy a panaszlott eljárása a védői jog megóvásán kivül a vádlott fél érdemileg megvédése céljából, tehát oly okból történt, a melynek éppen mellőzése képezne köteleszégszegést: ennélfogva panaszlott azon eljárása, mely szerint a végtárgyaláson való további közreműködését megtagadta, a fenforgó esetben fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelességmulasztást nem képezhet. A m. kir. Curia (1897. évi február 13. 23. sz. a.i a felebbezett végzés feloldásával az első fokú fegyelmi bíróság utasitattik, hogy dr. B. Ármin ügyvéd ellen az 1,874 : XXXIV. t.-c. 79. §. értelmében járjon el. Mert: a gyilkosság bűntettével vádolt Sz. Lajos elleni ügyben a szegedi kir. törvényszéknél, 1896. évi november 21 napjára kitűzve volt végtárgyalásról felvett jegyzőkönyv s az ezen alkalommal hozott kir. törvényszéki végzés nem olyan, hogy a fentebb idézett 79. §-ban előirt meghallgatások nélkül a feljelentés félretételének kimondása igazoltnak vétethetnék. Az ügyvéd köteles ügyfelét pénzének megérkezte felöl ügyvédhez illő módon azonnal értesiteni. A cseléd közvetítésével történő értesités nem méltó módja az ügyféllel való érintkezésnek. Fegyelmi vétséget képez az, ha az ügyvéd ügyfelének pénzét visszatartja oly célból, hogy ügyfelét jogosulatlanul tulmagasan felszámított költségkövetelésének elismerésére bírja reá. Súlyosító körülményt képez, ha az ügyvéd a magyar ügyvéd tekintélyét és tisztességét külföldi bíróság előtt ferde világításba helyezte. (A m. kir. Curia: 1896. december 19. 548. sz. a.) A pestvidéki kir. törvényszék felebbviteli tanácsának elvi jelentőségű határozatai. A községi vagyon elidegenítésére vonatkozó határozatnak, illetve az adásvételi jogügyletnek a törvényhatóság által leendő jóváhagyása nem tekinthető a törvény által előirt oly hatósági eljárásnak, mely a per megindithatásának feltétlenül szükséges előfeltételét képezvén s annak hiánya az egész eljárás és az ítélet megsemmisítését vonhatná maga után s így ezen esetben az 1893. évi XVIII. t.-c. 27. §-ának 1. pontjában alkotott pergátló kifogás sikerrel nem érvényesíthető. (1895. E. 13.) Az 1893: XVIII. t.-c. 7. §-a értelmében sommás eljárásban a felek ügyvéd általi képviseltetése nem kötelező, s ebből kifolyólag alperes sem volt köteles képviseltetéséről előre gondoskodni, ha a tárgyaláson személyesen szándékozott megjelenni, s minthogy a személyes megjelenésben a B. alatti orvosi bizonyítvány tanúsága szerint gátolva volt, s ekként a kitűzött határnap elmulasztása vétlennek tekintendő; ily esetben pedig az 1893 évi XVIII. t.-c. 57. §-a által hatályban fentartott 1881: LIX. t.-c. 61. §-a értelmében igazolásnak helye van. (4895. E. 15.) Felperes keresetét nem a canonica visitatió rendelkezéseire, ' hanem az alperes által a párbérhátralékról kiállított kötelezvényre alapította s annak alapján kérte alperest az általa kötelezett összeg megfizetésében marasztalni. Minthogy pedig magánjogi alapokra, szerződésekre fektetett peres ügyek eldöntése nem a közigazgatási hatóság, hanem a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik: ugyanazért az elsőbiróság neheztelt végzését, melylyel a pergátló kifogásnak helyt adott, megváltoztatni kellett. (1895. E. 17.) Az 1893 évi XVIII. t.-c. 27. §-ának 5. pontjában megállapított pergátló kifogás csakis az esetben érvényesíthető, ha felperes az ujabban megindított per előtt, és nem perújítás esetében, a megelőző eljárásnak az 1868. évi LIV. t.-c. 69. §-a, valamint a sommás törvény 50. §-a alapján megállapított, nem pedig megítélt költségeit meg nem téritette, és igy kétségtelen, hogy ezen pergátló kifogás a perujitási keresetek ellenében a törvény rendelkezése szerint alkalmazásba nem vehető. (1895. E. 63.) A felfolyamodás költségeiben az ellenfél nem volt elmarasztalható, mivel egyrészt az 1893. évi XVIII. 214 §• a nem intézkedik arról, hogy a felfolyamodás költségének kérdésében is a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, másrészt pedig a hatályában fentartott 1881 évi LIX. t.-cikknek a felfolyamodásra vonatkozó rendelkezései sem tartalmaznak oly intézkedést, melynek alapján a felfolyamodás költségei az ellenfél terhére lennének megállapíthatók. (1895. E. 47.) A község, illetve az azt képviselő elöljáróság jogosítva van addig is, mig az alispán rendelete vele közöltetik a képviseltetés és perbeli védelemről meghatalmazott által gondoskodni. Minthogy pedig alperes község az elsőbiróság által kitűzött határnapon sem a községet rendszerint képviselő birája, sem más meghatalmazott személyében meg nem jelent, és igy ezen mulasztás az 1893. évi XVIII. t.-c. 57. §-a által fentartott az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-ában megkívánt vétlen mulasztásnak annál kevésbbé volt minősíthető, mert a község elleni per vitelével az 1886 évi XXII. t.-c. 116. § a értelmében az alispán csak az esetben bizhatja meg a tiszti ügyészt a község képviseletével, ha a község érdekét komoly veszélynek látná kitéve, ezt pedig alperes az alispáni intézkedés nélkül előre amúgy sem tudhatta s ennélfogva a képviseltetésről, a mennyiben arra elegendő ideje volt, gondoskodni kötelességében állott volna. (1895. E. 22.) Minthogy alperes ellenkövetelését nem beszámítási kifogásként érvényesítette, hanem kifejezetten viszontkeresetet támasztott: következéskép alperes az 1893. évi XVIII. t.-c. 106. §-a alapján viszontkeresetével nem volt külön perutra utasítandó, hanem a sommás törvény 23. §-ának rendelkezéséhez képest a viszontkeresetnek csak elkülönített tárgyalása lett volna elrendelhető. (1895. E. 65.) Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök: Stern Júlia e. Siófok, veszprémi tvszk, bej. ápr. 10. félsz. ápr. 26., csb. dr. Illés Dezső, tmgg. dr. Benkő Károly. - Weinberger Adolf e. Ungvár, beregszászi tvszk; bej. ápr. 18.. félsz. máj. 19., csb. Szük Lajos, tmgg. dr. Guttmann Sándor. — Marsányi K. és társa Munkács, beregszászi tvszk, bej. ápr. 24.. csb. Szük Lajos, tmgg. dr. Schlesinger Frigyes. — Dondon Máiia e. Beregszász, beregszászi tvszk, bej. ápr. 15.. félsz. máj. 17.. csb. Szük Lajos, tmgg. Toldy Ignác. — Dobrovics János (Iván) e. Buccari, buccarii járás mint keresk. és váltóbiróság. bej. márc. 27., csödvagyon képv. és időkőzi gondnok Pintáriu Mór ü. — Ifj. Jakabos György e. Székely-Udvarhely, székelyudvarhelyi tszék. ápr. 26., félsz. máj. 3., csb. dr. Voit Gerő, tmgg. dr. Nagy Samu. — Vukoszávlyevics Lyubomir e. Novszka pozsegai tszék, bej. márc. 13., csödvagyon képv. és időközi gondnok dr. Virág László. — Petkovics W. István e. Zimony. zimonyi kir. járás- keresk.- és váltóbiróság, mint csődhatsg, bej. márc. 2., csödvagyon képv. és időközi gondnok Oppel János ü. — Néh Schwarcz Salamon hagyatéka e. Galgóc, nyitrai tszék, bej ápr. 10., félsz. máj. 10.. csb. Névery Ignác, tmgg. Sarknicel Gyula. — Fleischmann A. Rezső e. Erzsébetfalva, pestvidéki tszék. bej. ápr. 22 , félsz. máj. 18., csb. dr. Szász Béla, tmgg. dr. Eisler Zsigmond. — Singer Johanna és társa e. Keszthely, nagykanizsai tvszk. bej. máj. 1., félsz. máj. 17., csb. Csesznák Miklós, tmgg. Szabó Pál. — Schuszter Albert e. Vajda-Hunyad, dévai tszk, bej. máj. 10., félsz máj. 29., csb. dr. Pajor Kálmán, tmgg. Pándy István. — Zipresz Dávid e. Titel, újvidéki tszék, bej. ápr. 26., félsz, máj. 25.. csb. Rehák Ferenc, tmgg. Szabó Mihály. Pályázatok: A tisza-füredi jbságnál al birói áll. márc. 31. — A nagy-szöllősi jbságnál j birói áll. ápr. 1. — A dunavecsei jbságnál albirói áll. ápr. 5. — A kun-szent-mártoni jbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 5. — A váci jbságnál albirói áll. ápr. 5. — A nyíregyházai tszéknél birói áll. ápr. 6. — A szegedi tszéknél jegyzői áll. ápr. 6. — A temesvári jbságnál j b i r ó i áll. ápr. 6. — A n.-kanizsai tszéknél j e gyzöi esetleg helyettes aljegyzői áll, ápr. 6. PALLA8 RÉBZVÉNYTÁB8A8Á0 NYOMDÁJA BUDAPESTED-