A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 11. szám - Kérdés az elutasított kérelem következtében felmerült költség megítélése tárgyában

44 A J OG felebbviteli jogát emiitvén, egyúttal kifejezi, hogy a kir. ügyészt a inagánvádló mellett is megilleti a felebbezés. Az idézett perrendtartás XX. fejezete ugyan már nincs hatályban, de 427. §-a 3-ik bekezdésének rendelkezése jellemző az egész eljárásra, a mennyiben a járásbírósághoz tartozó, a kir. ügyész beavatkozása nélkül, az önálló magánvád elvei szerint tárgyalt kihágási ügyekben is megengedte a kir. ügyésznek a felebbezést. Azonfelül eme perrendtartással szemben is figyelembe veendő az 1871. évi XXX11I. t.-c. 17. §-a. Mindezeknél fogva, minthogy az anyagi törvény ellenkezőre nem utal, az eljárási szabályok pedig világosan követelik : — magáninditványra üldözendő bűncselekmények tekintetében is meg volt állapítandó a kir. ügyésznek önálló felebbviteli joga. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 1897. évi február hó 5-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 23-án tartott teljes ülésben. Vádlott a sértettől a pénzt, pálinkát és kenyeret nem közvetlenül annak teste ellen irányzott oly erőszakkal vagy oly fenyegetéssel vette el, a melynek az nem lett volna képes ellenállani hanem ugy kényszeritette sértettet arra, hogy boltjából neki pénzt, pálinkát és kenyeret adjon ki, hogy puskája csövét a szoba egyik betörött ablakán át bedugva, «nagyobb bajjal*, tehát legalább is súlyos testi sértéssel kivülről fenyegette : ez esetben a Curia nem rablást, hanem a Btk. 353. g-a szerinti zsarolást állapított meg. — Egyik bűncselekménynek beolvadása a másikba. A m. kir. Curia : Rablás, zsarolás és lopás bűntetteivel s lopás vétségével vádolt M. Kálmán elleni bűnügyben itélt : Tekintve, hogy vádlott S. Zsigmond sértettől a pénzt, pálinkát és kenyeret nem közvetlenül annak teste ellen irányzott oly erőszakkal vagy oly fenyegetéssel vette el, a melynek az nem lett volna képes ellenállani, hanem ugy kényszeritette sértettet arra, hogy boltjából neki pénzt, pál nkát s kenyeret adjon ki, hogy puskája csövét a szoba egyik betörött ablakán át bedugva «nagyobb bajjal*, tehát legalább is súlyos testi sértéssel kivülről fenyegette: vádlott ezen cselekedete miatt rablás büntette helyett a Btk. 353. §. I. pontja alá eső és a szerint büntetendő zsarolás büntetében mondatik ki bűnösnek, s e részben mindkét alsófoku bíróság Ítélete megváltoztattatik. Tekintve továbbá, hogy vádlott V. J. sértettnek a betört ablak belső párkányán talált cipőjét azon alkalommal tulajdonította el jogtalanul, mikor ugyanazon sértett és társai ellen a zsarolás bűntettét követte el : vádlott ezen cselekménye a zsarolás bűntettébe beleolvadván, e részben a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben. A magánlaksértés elkövetése alatt hangoztatott fenyegetés mint az erőszaknak s ekként a laksértésnek egyik bűntetté minősítő körülménye, külön cselekményt nem képezhet. — Késsel az emberi test törzsére többszörösen ismételt és köztük egy olyan mély szúrás, mely a mellürbe l atolt, magán viseli legalább azzal a szándékkal való elkövetést, mely szerint a vádlottak nem törődtek vele, ha a szúrások eredménye a sérelmezett halálát fogná is előidézni, ily szándék fenléte pedig az emberölés tényálladékához elég s igy ennek kísérletét a biróság megállapítani tartozik. — Részesség — Nemtelen boszu, mint sulyositó körülmény. (1897. január 19. 1,064. sz. a.) A m. kir. Curia: Szándékos emberölés kísérlete és magánlaksértés bűntettével, valamint közcsend elleni kihágással vádolt H. Gábor s társa elleni bűnügyben itélt : I. A közcsend elleni kihágás megállapítása és a H. G. vádlottra e miatt kimért pénzbüntetés mellőztetik; II. ugyanerre a vádlottra nézve a bűnösség kérdésében a kassai kir. tábla ítéletének megváltoztatásával a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék ítélete hagyatik hel\ben; a büntetés kérdésében azonban ettől is eltérőleg H. G. vádlott 1 évig tartó börtönbüntetésre ítéltetik. III. P. K. vádlott az ellene megállapított könnyű testi sértés vétsége helyett, mind a két alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a vádlott társa által megkisérlett szándékos emberölésben, mint részes mondatik ki bűnösnek, és ezért, valamint a terhére megállapított magánlaksértésért a Btk. 331., 279., 65., 66., 96. és 99. §-ai alapján kimért összbüntetésül szintén 1 évig tartó börtönre Ítéltetik. IV. Egyéb tekintetben azonban a kassai kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: I. A magánlaksértés elkövetése alatt hangoztatott fenyegetés mint az erőszaknak s ekként a laksértésnek egyik bűntetté minősitő körülménye, külön cselekményt nem képezhet. II. Késsel az emberi test törzsére többszörösen ismételt és köztük egy olyan mély szúrás, mely a csatolt látleletből kitetszőleg a mellürbe hatolt, magán viseli legalább azzal a szándékkal való elkövetést, mely szerint a vádlottak nem törődtek vele, ha a szúrások eredménye a sérelmezett halálát fogná is előidézni, ily szándék fenléte pedig az emberölés tényálladékához elég s igy ennek kísérletét az elsó'biróság H. G. vádlott terhére helyesen állapította meg. III. Ennek a kísérletnek azonban P. K. részese ; mert beismerte, hogy K. J. megverésére H. G.-t ö hivta fel s egyszersmind látnia'kellett, hogy ez az általuk közösen bántalmazotton késszurásokat ejt s' ennek dacára az ilyen rendszerint az életre veszélyes bántalmazástól társát vissza nem tartotta, sőt a sÉrelmezés egész tartama alatt kitartó támadásával elősegítette s ezzel a társa által végrehajtott cselekménynek részesévé vált. Habár P. K-nak utóbb a magánlaksértés elkövetésénél tanúsított viselkedéséből azt kell következtetni, hogy ő nagyobb fokú részegsége miatt kisebb beszámítás alá esik, mindazonáltal tekintve, hogy a K. S.-on elkövetett sértés mint súlyosabb cselekmény nemtelen boszuból, valamint a laksértés is az ő felhívásának az eredménye, társával egyenlően büntetendő. A hamis tanuzás lényeges alkatelemeihez nem tartozik az, hogy a polgári ügy, melyben a hamis vallomás tétetett, végitélettel legyen befejezve, tehát ez a bűntett megállapítható a polgári ügy végbefejezése előtt is, ha abüntető biró a polgári ügyre való tekintettel azt találja, hogy a hamis vallomás a polgári ügy lényeges körülményeire vonatkozik, minek megállapítása a hamis tanuzás miatt emelt vád esetén a polgári ügy végbefejezése előtt is a büntető-biróság hatásköréhez tartozik. — Az ügy az egyik nem felebbező vádlott javára is vizsgálat alá vétetett. (M. kir. Curia 1897. február 5. 9,463. sz. a.) Hamis eskü megállapítása esetén a sértett fél kárigényével mindig polgári perre utasítandó. A kir. Curia: Minthogy valamely perdöntő eskü hamisságának megálljpitása esetén az előző polgári per tárgyául szolgált követelésnek megítélése nem a büntető, hanem a polgári biróság hatásköréhez tartozik, az 1868 : LIV. t.-c. 321. §-a és az 1881 : XLIX. t.-c. 69. §-a értelmében perújítás folytán a polgári biróság ítéletének részbeli megváltoztatása mellett vádlottnak E.Samu 43 frt 60 krnyi váltókövetelésében, annak kamatjaiban és a polgári per költségeiben való elmarasztalása mellőztetik. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete a felhozott és az elsőfokú biróság Ítéletéből elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (1896. december 18-án, 436. sz.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Vizimnnkálatok fentartási kötelezettségének megállapítása tekintetében előző liatősági intézkedések hiányában határozathozatalra nem a vizrendöri, hanem az engedélyező hatóság illetékes. (Földvmivelésügyi m. kir. miniszter 63,112/96. Vadászatra is alkalmas lőfegyverekkel a mezőőrök el nem láthatók. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1890. évi 00,019. sz. határozata.) A parton termett fűnek lekaszálása vizrendöri kihágás nak csakis az esetben minősíthető, ha kaszálás közben a part megrongálta/ott. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 7,364/96.) Kivonat a „Budapesti Közlöny ből. Csődök . Rosner Simon és ts. e Budapest, budapesti ker. s váltó tszék. bej. márc. 30., félsz ápr 29., csb. dr. Tomcsányi László, tmgg. dr. Lehocky Antal. — Ildényi Károly e. Győr, győri tszék. bej. ápr. 17.. félsz. ápr. 26., csb. Sipos László, tmgg. Bély János. — Neuhauser és Rokenstein e. Budapest bpesti ker. és váltó tszék, bej. máj. 3., félsz. jun. 3.. csb. dr. Tomcsányi László, tmgg. dr. Schnegon Károly. — G. The l Gusztáv e. Medgyes. erzsébetvárosi tszék, bej. ápr. 4., félsz. ápr. 24., csb. Koszta Gábor, tmgg. dr. Schmidt József. — Vohlstein Miksa e. Nyitra, nyitrai tszék, bej. ápr. 22., félsz. máj. 22., csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Kosa József. — Harány és Karlovitz e. Budapest, budapesti kers. és váltó tszék, bej. ápr. 15., félsz. máj. 13 , csb. ái. Tomcsányi László, tmgg. dr. Fromm Lajos. — Bukovay Sándor e. T.-Újlak, beregszászi tszék, bej, máj. 1., félsz. máj. 19.. csb. Szük Lajos, tmgg. dr, Makár Károly. — Sirsen Vilmosé. Fiume, fiumeitszék, hej márc. 30, félsz máj. 3., csb. dr. Prodam Arthur, tmgg. dr. Ratkovec János. — Kéthelyi Miksa e. Kaposvár, kaposvári tszék, bej. máj. 17., félsz. máj. 22., csb. Helic Gyula, tmgg. dr. Térely Béla - Schossber ger J. bej. keresk. cég e n.-váradi tszék, bej. ápr. 26.. félsz. máj. 25., csb. Geleta Géza. tmgg. Waldmann Márk. — «Száva testvéreka e Gy.-Szt.-Miklós, csik-szeredai tszék, bej. ápr. l'c., félsz. ápr. 30. csb. Weér Cyörgy. tmgg. dr. Szentpéteri Kristóf. — Galambos Ferenc e. Gyöngyös, egri tszék, bej máj. 19., félsz. jun. 19.. csb. Buza Endre, tmgg. Balázs Ignác. Pályázatok : A nyitrai tszéknél a 1 je g y z ő i áll. márc. 23. — A nagylaki jbságnál albirói áll. márc. 24 — A n.-kőrösi jbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 24. — A derecskéi jbságnál a 1 j b i r ó i alí. márc. 24. - Az alsó-kubini jbságnál aljegyzői áll. márc. 24. — A kecskeméti tszéknél jegyzői és esetleg helyette betöltendő aljegyzői áll. márc. 24. — s.-a.ujhelyi tszéknél jegyzői és esetleg helyette betöltendő aljegyzői áll. márc. 24 — Az egri tszéknél jegyzői és esetleg helyette betöltendő aljegyzői áll, márc. 24. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll márc. 26. — A fiumei tszéknél aljegyzői áll. márc. 26. — Az esztergomi jbságnál albirói áll. márc. 30. — Az abrudbábányai jbságnál aljegyzői áll. 30. — A csákigorbói jbságnál a) j e g yz ő i áll. márc. 30. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BU0APE8TEM