A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 10. szám - Jóhiszeműség és telekkönyv

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 10. számához. Budapest, 1897. március hó 7. Köztörvényi ügyekben. A győri királyi ítélőtáblának 19. sz határozata. Sch. János által G. Móric ellen 259 forint vételár és kárté­rítési töke s járulékai iránt a soproni kir. járásbíróság előtt meg­indított, — a soproni kir. törvényszék részéről felebbezés folytán s nyilvános előadás alakjában fölülbírált sommás pernek alperes által beadott felülvizsgálati kérelem alapján 1897. G. II. 12. kir. ítélőtáblai lajstromszám alatt történt elintézése alkalmából, arra való tekintettel, hogy felperes kereseti igé­nyét az elsőfokú bíróság előtt tartott tárgyalás folyamán és azon az alapon, hogy az alperes által át nem vett árunak elárverezése folytán felperes követelése az árverésen befolyt vételárral idő­közben részleges törlesztést nyert, — 44 forint 80 kr. tőkére sjárulékaira szállítottál e, — kimondotta a határozattárba felveendő következő határozatot: A kereseti főkövetelésnek leszállitása a felebbviteli peror­voslat megengedhetöségére, esetleg alakjára és a felebbviteli biroságok hatáskörére befolyást gyakorol ugyan, ha az az első fokú biroság előtt folyamatban levő eljárás alatt történt; a felebbviteli eljárás folyamán történt leszállítás azonban akiemelt irányban befolyással nem bir. Indok ok: Az 1893. évi 18. t.-c. 126. §-a azt mondja ki, hogy járásbí­róság ítélete ellen — az 1. §• 2., 3.) pontjaiban emiitett perek kivételével — nincs helye felebbezésnek, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50. frtot meg nem halad; de a törvény 180. §-ának b) pontja és 209. §-a szerint ilyenkor a járásbíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak van helye: az 1893. évi XVIII. t.-c. 181. §-a értelmében a felülvizsgálat­nak a felebbviteli bíróságok ítéletei ellen nincs helye, ha a kereset tárgyának érték e járulékok nélkül 200 forintot meg nem halad; a 186. szerint pedig a felülvizsgálati bíráskodást azokban a perekben, a melyek tárgyának értéke járulékok nélkül 500 frtot meghalad, a kir. Curia, minden más esetben az illetékes kir. Ítélőtábla gyakorolja. Minthogy a törvény idézett szakaszaiban felváltva, de nyil­ván valólag ugyanazonos értelemben használja «a kereset tár­gyának- és >a per tárgyának értéke* kifejezéseket, a törvény kérdéses szakaszainak szavaiból nem lehet eldönteni azt a kérdést: hogy a kereseti követelésnek az 1893. évi XVIII. t.-c. 31. 148. és 19tí. §-ai szerint mind az első fokú bíróság előtti, mind a felebbezési és felülvizsgálati eljárásban megengedett leszálli­tása mily hatással bir a felebbvitel megengedhetöségére s ezzel kapcsolatos kérdésekre ; s vájjon e részben az idézéssel közölt kereseti kérelem legyen-e iránytadó, vagy nem? A megoldás tehát a törvény egyéb intézkedéseinek és ural­kodó elveinek az idézett törvényszakaszokkal való összevetése utján keresendő. E részben első sorban irányadó az 1893. évi XVIII. t.c. 26. §-ának az az intézkedése, hogy az idézéssel közölt kereset tartalma felperesre nem kötelező, s ítélet alapjául csak a biró előtt szóval és a tárgyalás folyamán előterjesztett, a törvény 31. §-ában meg­határozott korlátokon belül módosítható <felemelhető s leszállítható) sőt meg is változtatható kereset és kereseti kérelem szolgálhat. Ha tehát az idézéssel közölt kereset tartalma, — a netán alperes részéről kért halasztás — és az ebből folyó költség vise­lésének kérdését kivéve, — az ügy eldöntésére nézve közömbös: ugy nyilvánvaló, hogy az 1893. XVIII. t.-c. 126, 180,181. és 186. i?-aiban használt a kereset tárgya, — a per tárgya» kifejezé­sek alatt is helyesen a per tárgyát abban az alakban és terjedelem­ben kell érteni, a mily alakban és terjedelemben a fél a kereseti igényt szóval a tárgyaláson előterjeszti és érvényesiti, és a mely alakban és terjedelemben az az első fokú bíróság ítéletének tár­gyául szolgált. Az az, ha a pertárgy értéke 50 forintnál több volt, de fel­peres kereseti igényét 40 frtra szállította le, az első biróság ítélete ellen nem felebbezésnek, hanem felülvizsgálatnak van helye (180. §. b) pont.) ha 200 frtot felülmúló pertárgy iránt megindított perben felperes keresetét az első biróság előtt 200 frton aluli értékre szállította le, a felebbezési biróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye, és ha a leszállítás 500 frtot felülmúló értékről 200—500 forint közti értékre történt, a felülvizsgálat elbírálása nem a m. kir Curia, hanem az illetékes kir. Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. A kereseti követelésnek már csak a felebbviteli eljárásban történt leszállitása szükségszerűen más szempont alá vonandó. Az 1893.évi XVIII. t.-c. 126., 180., 181. és 186. §-ai értelmében a felebbezés, vagy a felülvizsgálat megengedhetöségére és az ezzel kapcsolatos birói hatáskörre nézve közönbös az, hogy a fél az Ítéletet egész terjedelmében, vagy csak részben támadja-e meg. Elejtheti tehát felperes kereseti igényének bizonyos részét ugy, hogy az Ítéletet, — mely reá nézve nem kedvező, — csak részben támadja meg, — s ez végeredményében a kereset leszál­lításával egyenlő. De elejtheti felperes kereseti igényének bizonyos részét ugy is, hogy a kereseti igény leszállítását csak a felebbviteli vagy felülvizsgálati tárgyaláson jelenti be, s ekkor a már megindított felebbezési vagy felülvizsgálati eljárást megszüntetni s átalakítani, vagy az ügyet más bírósághoz utalni nem lehet. Ezeknek figyelembe vételéből következik, hogy a keresetnek leszállitása a felebbviteli eljárásban a törvény célzata s főelvei szerint az eljárás további irányára nézve hatástalan. Magától értetődő, hogy ha a kereseti igény leszállitása olyan alakú, hogy felperes keresetét csak a járulékokra tartja fenn, — ebben az esetben csupán csak a járulék képezvén a per tárgyát, a felebbezés, vagy a felülvizsgálat megengedhetöségére nézve csak a járulék összege (értéke) lesz irányozó, ugy mintha felperes kere­setét már eredetileg csak a járuléktermészetü követelésre magára mint főtárgyra indította volna, — s az 1893. évi XVIII. t.-c. 173. és 206. §-ainak az az intézkedése, hogy a felebbezés, illetőleg a felülvizsgálat csupán a perköltség viselésének kérdésében is meg van engedve, helyesen csak arra az esetre nyerhet alkalmazást, a midőn a pernek főtárgya szintén birói döntés tárgyát képezte, de a felek a biróság döntésében a per főtárgyát illetőleg megnyu­godtak. Kelt Győrött, 1897. évi február 17-én. Ternovszky Béla s. k. a tanács elnöke. Schmid Geyza s. k. Jalsovitzky Lajos s. k. Biró Antal s. k. Sarlay Ferenc s. k. a tanács tagjai. Hitelesítve a győri kir. ítélőtáblánál, 1897. évi február hó 24-én. Vági Mór, sk. I )r. Giay sk. elnök. tanácsjegyző. A marosvásárhelyi királyi ítélőtáblának a határozattárba fel­vétetni rendelt 9-ik számú határozata. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla felülvizsgálati ta­nácsa M. Simon csődtömegének B. János ellen 16O forint s járulékai erejééig szerzett zálogjog megtámadása iránt folyta­tott G. 6. fiQJ. számú sommás perében felmerült ama jogkér­dés felett, hogy : «a végrehajtási cselekvény megtámadása iránti perben a kereset értékének meghatározásánál a végrehajtató tökck'ói'etelése vagy pedig az összes /árulékokkal együtt a végre­hajtatót a megtámadási kereset beadása idejében megillető követelés összege irányadó-e P Kimondotta és határozattárba felvétetni rendelte a következő határozatot: A végrehajtási cselekvény megtámadása iránt folytatott perben a peres tárgy értékének meghatározásánál a végrehaj tató­nak tökekövetelése az irányadó. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-c. azon rendelkezései, melyek a som­más eljárás hatáskörét, valamint a jogorvoslatok terjedelmét a követelés értékére való tekintettel megállapítják, mint pl. az 1. §. 1., 2., 4. pontja, a 126. §. és 181. §-ok e meghatározásánál — a járulékok figyelmen kivül hagyásával — csakis a tőkekövetelés összegét rendelik irányadónak; s még kivételesen sem fordul elő oly intézkedés, mely megengedné, hogy a különbözőjogorvoslatok használhatására a kereseti követelés értékének járulékai befolyást gyakoroljanak. Ezen általános elv alkalmazandó tehát minden pernél, vonat­kozzék az valamely követelés érvényesítésére, vagy ellenkezőleg valamely már megítélt követelés vagy jog hatályon kivül helyezésére. De a követelés járulékainak figyelmen kivül hagyása még

Next

/
Thumbnails
Contents