A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 9. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [7. r.]

A JOG 6!' Az egyéni szabadságot nem korlátozhatja a casinó választmánya, avagy közgyűlése; akkor pedig midőn kilépő tagjának útjába akadályt gördít, a személyes szabadságot sérti meg. X. Y. nem kivánt foglalkozni azzal, valyon helyes volt-e a casinó határozata? Szerintem pedig ez a lényeg és mivel kimutattam, hogy a casinó határozata nem volt helyes, ama határozat hozatalához nem volt joga, ennélfogva nagyon helyesen semmisítette meg a felügyeleti hatóság a casinó határozatát. X. Y. a hivatkozott rendeletekből azt mondja: hogy a felügyeleti hatóságnak csak akkkor van joga beavatkozni az egyesület i casinó) ügyébe, ha az állam közérdeke vagy a tagok vagyoni érdekéről van szó. Még ha ebben igaza volna is; még akkor sem volna igaz cikkének következtetése; mert az «állam közérdeke> fogalmái szűkre szabja. Mindaz, a mi a természetes személynek személyi statusát illeti, kiválóan állami érdek. Állami érdek továbbá a polgárok személyes szabadságát megóvni, tulkapásokkal szemben. Állami érdek az is, hogy az egyesületek alapszabályaikat megtartsák és ne tegyenek semmi olyant, a mi ezekbe beleütközik. És végül állami érdek a büntető bíráskodás kizárólagos gyakorlása. Ezen jogot az államhatalom semmiféle egyesületnek át nem engedheti. A casinó szándéka midőn a kilépett tagot kizárni akarja nem oda irányul, hogy a kebelébe nem való tagtól megszabaduljon, hanem oda, hogy őt büntesse, hogy az a tag capitis diminutiót szenvedjen. Ez a jog nem illeti meg a casinót. Ha igaz volna X. Y. okoskodása, akkor az is megtörténhetnék, hogy a casinó egy elhalálozás folytán megszűnt tagját is kizárhatná; mert hiszen szerinte autonóm joga a casinönak kimondani, hogy a tagság miként szűnik meg. Lehetne-e ezt az esetet ethikai szempontból eltűrni ; nem volna-e kötelessége az elhunyt tag hozzátartozóinak egy ilyen absurd határozat megsemmisítését kieszközölni ! ? És X. Y. szerint nem volna jogállamban hatalom, mely ezt megtehetné, hanem csak rendőrállamban ! «Épen ellenkezője a jogi akaratnak, ha senki sem akarja magát állandó, részrehajlatlan jogszolgáltatás alá vetni. Éppen ez állapot az, melyet a jogi állam által mellőzni akarunk.» *) Dr. Koppányi Dávid, ügyvéd Gyöngyösön. II. A «J o g» 6-ik számában «Az egyesületi jog kérdéséhez* cikkben előadja X. Y. ur, hogy N. . . . casinóban két uri ember összeszólalkozott, ebből tettlegesség utóbb párbaj keletkezett. Ezen urak egyike a casinoból való kilépését bejelentette. A casino ennek dacára ezen ur felett kizárási határozatot hozott. Az igy kizárt tag a vármegye alispánjánál keresett és talált orvoslást, mert az alispán a casino kizárási határozatát megsemmisítette s ezen határozatot a belügyminister, ki elé az ügyet a casino vitte, — jóváhagyta. Ezen esetre vonatkozólag cikkíró ur azon elvi kérdést veti fel - vájjon a megye alispánjának és a belügyministernek van-e törvényes joghatálya az egyleti tag személyi statusát érintő ily esetet felülbirálat tárgyává tenni r Cikkíró ur nézete szerint a casinönak erre vonatkozó határozata végérvényes, azt többé semmiféle hatóság felül nem bírálhatja s ha mégis teszi, jogsérelmet követ el, melyet a jogállamiságára valamit tartó állam törvényhozása a minister felelősségre vonásával orvosolni köteles. Én ellenkező véleményben vagyok. A felügyeleti hatóságnak eljárását jogszerűnek, a hozott határozatot elvileg helyesnek, a jól felfogott jogrendből folyónak találom. Cikkíró ur nézeteinek támogatására két körülményt hoz fel. Az egyk az, hogy az ily kérdések jogérvényes elbírálása az egyesületnek autonóm joga, autonóm belügye. Ez helytelen bizonyítási módszer. Az egyesületi autonómia nem lehet bizonyítási eszköz, mert az a bizonyítandó tétel. Épen annak megállapításáról van szó, meddig terjed az egyesület hatásköre, mikor nyul be az egyesület idegen jogi körbe s követi el a jogrend megzavarását, melyet rendezett viszonyokkal rendelkező állam polgárai érdekében meg nem tűrhet. Cikkíró ur nézetének további támogatására hivatkozik a tételes intézkedésekre, az általa emiitett két ministeri rendeletre. Ezen ministeri rendeletekre azon megjegyzésem van, hogy azok távolról sem meritik ki az egyesületi jog bő anyagát, nem is céloztak azok egyebet, mint a törvényhatóságok figyelmét a már fennálló és a még csak keletkezendő egyesületekre felhívni, melyek felett felügyeleti jog gyakorlására vannak kötelezve. Miután az 1873. évi 1,394. sz. rendelet világosan rendeli, hogy előfordulandó indokolt panaszok esetén a panasz a törvényhatóság által azonnal megvizsgálandó s az állam vagy egyleti tagok érdekében minden szükséges törvényes intézkedés meg*) Gneist "Jogi Állam« Dr. Takács magyar fordításának 242. lapján. teendő: nincsen alapja cikkíró ur azon állításának, hogy a felügyeleti hatóság csak az állam és az egyleti tagok vagyoni érdekére ügyel fel. Hát a jó név, erkölcs, becsület nem érdemelnek annyi figyelembevételt, oly jogvédelmet mint a hitvány pénzCikkiró ur erős meggyőződését tehát nem indokolta. Külön véleményem előterjesztésének célja nem lehet az egyesületi jog tág mezejét végig járni, az egyesületi jog bő anyagát az élet és jogrend szempontjából tárgyalni, szorítkozom azon esetre vonatkozó véleményem indokolására, melyből cikkíró ur is kiindult. N. N. a casinoból való kilépését szabályszerűen bejelentette. A casino ennek dacára N. N. felett későbben kizárási határozatot hozott és ezen határozatát — a mit cikkező ur nem emiitett — a helyi lap nyilt rovatában közhírré tette. Nem arról van tehát szó, a min cikkiró ur nyargal, hogy az egyesület szabályai értelmében gyakorolja a tagoknak az egyesületbe való felvételét s hogy a felvétel jogából önkényt követI kezik a kizárási jog gyakorolhatása. Ezen jog világos, legalább nem vitás. A cikkben felhozott casinói esetben a kérdés ez: «jogos | hatáskörben mozgott-e a casino, midőn N. N. felett, ki az egyei sületből való kilépését szabályszerűen bejelentette, utólag kizárási határozatot hozott? Az én nézetem cikkiró ur nézetével ellentétes, vagyis az, hogy a casino kizárási határozatával hatáskörét túllépte és hogy a felhívott felügyeleti hatóság jogszerűen s helyesen járt el, mikor a casino határozatát megsemmisítette. A jogi hatáskörök, ugy a physikai mint az erkölcsi személyeknél, egyesületeknél korlátozottak. Az egyén csak addig mozoghat szabadon, jár el saját hatáskörében, mig másnak jogi körébe nem ütközik. Mihelyt valaki másnak jogi körébe nyul, a jogrend megzavarását idézi elő, melyet az állam orvosol. Az egyesületek céljukból folyó és alapszabályaikban körvonalozott hatáskörükben mozoghatnak csak. S miután ezek hatáskörük túllépésével hol tagjaik hol az állam érdekét sérthetik meg. azért felügyelet alatt állanak. Ezen felügyeleti jog hivatalból és panasz folytán gyakorlandó. Hivatalból való gyakorlása a legszűkebb körre, majd csak az állam érdekére szorítandó. Panasz esetében azonban a felügyeleti hatóság mindig köteles eljárni, a panaszt megvizsgálni s ha alaposnak találja, a szükség indokolta | módon< és körben intézkedni köteles. Épen a jogi államtól kell megkövetelni, hogy minden panasz meghallgatására, a jogrend minden megzavarásának helyreállítására hatóság álljon rendelkezésre. A hatóság feladata azután megállapítani, hol végződik az egyesület autonóm jogköre, s hol állott be a jogrend megzavarása. A felhozott casinói esetben a felügyeleti hatóság panasz folytán járt el s helyesen semmisítette meg a casinó kizárási határozatát, mert a casinó túllépte hatáskörét midőn N. N. felett, ki a casinóból való kilépés bejelentésével a casinó tagja lenni megszűnt kizárási határozatot hozott. A nevezett casinó szabályai szerint a tagsági kötelék megszűnik: 1) halál, 2) kilépés, 3) kizárás folytán. A casinóból való kilépés bejelentésével megszűnt a tagsági kötelék, a kilépett tagnak személye és cselekedetei felett az egyesület jogszerűen többé nem határozhatott. A casinó hatáskörét annak célja szabja meg. Ezen cél ismeretes ezen egyesületeknél s tudjuk, hogy a társaságból kilépett tag a társaság célját meg nem hiúsíthatja, az egyesület tagjait együttmaradásukban nem akadályozhatja, minek folytán nem forog fenn ok, hogy a társaság hatásköre a kebeléből már kilépett tagra i kiterjedjen. Horváth János ügyvéd Besztercebányán. I Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére.*) Irta : POLGÁR JÓZSEF, pestvidéki tszéki biró. XI. F ej e ze t. Tanuk. 296. §. Célszerűtlennek tartjuk a bíróságot arra kötelezni, hogy a • fél által a szóbeli tárgyalásra előálitott tanukat, a mennyiben azok i kihallgatása szükségesnek mutatkozik, a tárgyalás folyamán hallgassa ki. Legjobb azt egészen a bíróság belátására bízni és hogy I a fél által a szóbeli tárgyalásra előállított tanuknak kihallgatása, | még ha az ellenfél nem is kifogásolná, módjában áll-e vagy sem r ; mert ily törvényes rendelkezés mellett a fél a kihallgatást joggal i nem követelhetné, de nem is lenne félrevezetve. Egyébként méltánytalanság is lenne a kötelező meghagyás által oly situatiót teremteni, hogy a felek alkalom-adtán a törvényt és a bíróságot hibáztassák, ha az a tárgyalás folyamán előállított tanukat vagy az idő rövidsége miatt, vagy pedig azért, mert azt miként ez a szakasz contemplálva van, az ellenfél elfogadható indokokból ellenzi, ki nem hallgathatná, s ez által a feleknek haszontalan költség okoztatik. *) Előző cikkek 1897. évi 1., 3., 4., 5., 6., 8. sz.