A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 35. szám - Adalék az uj bűnvádi eljárás tervezetéhez. Kártalanítás ártatlanul letartóztatás esetén

A JÜo niök nem szükséges; felhívásra előadta még, hogy a szerződésen már csak 6 frt 50 kr. követelése volt és a szerződés teljesen értéktelen volt, mert vádlottak időközben, de a feljelentés után, a 6 frt 50 krt is kifizették neki. Vádlottak a szerződést a birlaló beleegyezése mellett vették át. jogtalanul el nem tulajdonították, mert értékét megadták! csalás miatt ellenük panasz nem emeltetett; kárt nem okoztak; a szerződésnek pénzbeli értéke nem volt; vádlottak a szerződés alapján való tartozásukat lerótták, tehát lopási .szándékuk sem lehetett: ez alapon ujabbi idézésük mellőzésével a vád és következményeinek terhe alól felmentendők voltak. A pécsi kir. Ítélőtábla (1896. évi június hó 16-án 1,781 /B szám alatt) következően végzett: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét az azt megelőzött eljárással együtt megsemmisíti, s utasítja az eljáró kir. járásbíróságot, hogy az iratokat elbírálás végett az illetékes kir. törvényszékhez tegye át. Indokok: R. M. azt a panaszt tette a vádlottak ellen, hogy azok a megtekintés végett nekik megmutatott s 165 frtról szóló szerződést eltették, azt visszaadni nem akarták s magukkal elvitték. Minthogy pedig a vád tárgyává tett cselekmény miatt a Btk. 406. §-ába ütköző okirathamisitás vétsége, illetve a Btk. 379. §-ában meghatározott csalás vádjából indítványozta a kir. ügyész a büntető eljárás megindítását, eme cselekmények elbírálása pedig nem a kir. járásbíróságok, hanem az 1880. 37. t.-c. 39. §-a értelmében a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik; minthogy ezek szerint a kir. járásbíróság akkor, a mikor a hatásköréhez nem tartozó ügyben eljárt és ítéletet hozott, lényeges szabálytalanságot követett el: mindezeknél fogva Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisiteni s az iratoknak az illetékes kir. törvényszékhez áttételét elrendelni kellett. Sikkasztás — Lopás ? (Uszó határ.) A budapesti kir. törvényszék: G. Károly elsőrendű vádlott bűnösnek mondatik ki . . a T. Lajos kárára elkövetett, a btkv. 355. §-ába ütköző s a btkv. 356. és 357. §-ai szerint minősülő sikkasztás bűntettében. . . . Indokok:... Bűnösnek volt azonkívül még kimondandó vádlott a T. Lajos kárára elkövetett, a btkv. 355. §-ába ütköző, a 356. és 357. §§. szerint minősülő sikkasztás bűntettében is, mert a panaszos előadásával megegyezőleg beismerte vádlott, hogy a 120 frtra értékesített ruhanemüeket eladta és a pénzt saját céljaira felhasználta . . (1895. december 3-án, 68,865. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla' A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja s G. Károly vádlottat a T. Lajos kárára elkövetett sikkasztás büntette helyett a btkv. 333. §-ába ütköző, a 334'. §., 336. §-nak 7. pontja és a 338. §. szerint minősülő lopás bűntettében mondja ki bűnösnek. Indokok: Tekintve, hogy a bizonyítási anyag szerint T. Lajos sértett G. Károly vádlottat azzal bizta meg, hogy édes anyjától fehérneműjét és két öltözet ruháját hozza az üzletbe s vádlott a meghagyást teljesítendő, sértett édes anyjához menvén, a fehérneműt és a ruhát átvette, de azokat a vett meghagyás ellenére nem az üzletbe vitte, hanem K. Joachim vádlottnak adta el, a vádlott terhére rótt eme cselekmény ugyancsak lopást és nem sikkasztást képez, mert ezek a tárgyak vádlott birtokába vagy birlalatába nem mentek át, mivel sértett az általa fel nem adott, sőt akarattal folyton gyakorolt birtoklását el nem veszíthette, azt tehát vádlott meg sem is szerezhette, ez okból a kir. ítélőtábla vádlott terhére a sikkasztás büntette helyett az ítélet rendelkező részében meghatározott lopás bűntettét állapította meg. . . . (1896. január 24-én, 6,998. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete abban a részében, mely szerint G. Károly vádlottnak a T. Lajos fehérneműjének és két öltözet ruhájának eltulajdonítása által elkövetett bűncselekményét lopásnak minősítette, megváltoztatik és eme cselekmény minősítése tekintetében megfelelő indokolásánál fogva az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Egyebekben a másodbiróság Ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott megfelelő többi indokok alapján helybenhagyatik. (1896. június 10. 4,483. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Oly hagyomány^ melynek célját, illetve kova/ordítását a hagyományozó meg nem jelölte, illetek alá esik még abban az esetben is, ha azt a hagyományos utóbb búként illetékmentes célra fordítja. (1894. évi 3,488. sz. a.) Oly gyári vállalatok, melyek a törvény szerint járó állami kedvezményekben a7 1881. évi XLIV t.-c. hatálya alatt és annak alapján részesittettek, gyári épületek szerzéseért járó illetéket még abban az esetben is tartoznak fizetni, ha ily épület már az 1890. évi XIII. t.-c. életbelépte utáni időben szereztetik meg. (1894. évi 5,969. sz. a.) Ila felfüggesztő feltétel bekövetkezéséig nyilvántartásba vett illeték erejéig az illetékköielezett fél a törvényben előirt megfelelő „biztosítékot felhívás dacára sem nyújtja, ily esetben a kincstár jogosítva van ellene biztosítási végrehajtást intézni esetleg oly követelésére is, mely előbb válik esedékessé, mint maga a biztosítandó illeték. (1895. évi 10,147. sz.) Az 1869. évi XVI. t.c 5. §-ában említett önsegélyző egyleteket megillető bélyegmentesség, az általuk nyújtott kölcsönök telekkönyvi biztosítására ki nem terjed. (1894. évi 4,812. szám a.) Az ipartörvény 25. §-ában körülírt telepengedélyek iránti kérvények nem esnek az ill.dijjegyzék 13. tétel IV. i) pontjában megállapított kivételes illeték alá. (1894. évi 2,664. sz. a.) Állandó fizetés mellett tisztviselőkként alkalmazott városi ügyészeknek a város pereiben megítélt perköltségekből eredő jövedelme a III. oszt. kereseti adó tárgyát nem képezi. (1894. évi 7,398. sz. a.) Illeték-egyenérték alá tartozó jogi személyek az öröklési jogcímen szerzett vagyon után járó rendes vagyon átruházási ille éket csak az 1887. évi XLI. t.-c. életbelépése óta tartoznak fizetni (1894. évi 4,068. sz. a.) A vasúti fogyasztási szövetkezetek által ónkezelésben szállított ital-, fogyasztási és italmérési adóköteles tárgyakról a leadó állomások nyilvántartási jegyzéket tartoznak vezetm. (1893. évi 16,733. sz. a.) Az egyenes adófelszólamlási bizottság a feleket tárgyalásra csak akkur idézheti meg^ ha az 1883. évi XLIV. t. c. 33. § ábau foglalt esetek valamelyike forog fenn. (1895. évi 33,481. sz. a j A vicinális vasutaknak be nem kebelezett adósságai is figyelembe vehetők az általános jövedelmi pótadó kivetésénél, ha az illető vasút központi telekkönyve meg nem készült el. (1895. évi 16,578. sz. a.) A «Budapesti Altalános Polikliuikai Egyesülete közjótékonysági céllal egybekötött országos tudományos intézetnek lévén minősítendő, — ingatlan vagyona után csak fele a szabályszerű illetékegyenértéknek követelhető. (1895. évi 10,329. sz.) Ha felperes több adós ellen több különálló követelést egy keresetben perel be, — a beadványi bélyegilleték csak egyszeresen követelhető. (1895. évi 9,267. sz.) Az adásvétel tárgyát képező ingatlant terhelő szölödézsmaváltság elvállalása esetén csak az adásvétel időpontjában már esedékessé vált összegek üthetök hozzá a vételárhoz. (1895. évi 9,019. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Balázs József e. Szilágy-Somlyó, zilahi tvszék, bej. okt. 31., félsz. nov. 2-1., csb. Balogh Győző, tmg. Orosz Simon. — Becker Ferenc e. Arad, aradi tvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 26., csb. Nyiri Géza, tmg. dr. Német Géza. — Kováltsik József e. Piski-Telep, dévai tvszék, bej. okt. 6.. félsz. nov. 2., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Horváth Kamilló. — Breuer Lipót e. Kismárton. soproni tvszék, bej. okt. 9., félsz, okt. 20., csb. Áldor Ódön, tmg. dr. Hecht Ignác. — Leib Vigder e. Kápolnok-Monostor, deési tvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 28. csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. Gradovits György. — AH János e. Jászberény, szolnoki tvszék. bej. okt. 21., félsz. nov. 16., csb. Hubay Kálmán tmg. dr. Krausz Lajos. — Szentpéteri Antal e. Erzsébetváros, erzsébetvárosi tvszék, bej. okt. 20., félsz. nov. 7.. csb. Koszta Gábor, tmg. Markovich János. — Hercfeld, szül. Adler Fánni e. Dicske, nyitrai tvszék. bej. okt. 13., félsz. nov. 13., csb. Névery Ignác. tmg. dr. Pereszlényi Henrik. — Weingártner Károly e. Budapest, bpesti keresk. és váltótvszék, bej. okt. 15., félsz. nov. 14. csb. Reichard Zsigmond, tmg. Vértessy Ferenc. Pályázatok: A malackai jbiróságnál aljegyzői áll. szept5. — A tasnádi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — Az aradi tvszéknél aljegyzői áll, szept. ;-. - A pécsi tvszéknél aljegyzői áll. szept. 5. — A mohácsi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — A huszti jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — A szombathelyi tvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. szept. 5. — A nagyváradi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — A tenkei jbiróságnál albirói áll. szept. 5- — A csik-szt.-mártoni jbiróságnál albirói áll. szept. 6. — A homonnai jbiróságnál albirói áll. szept. 6. — A kaposvári tvszéknél aljegyzői áll. szept. 7. — A váci jbiróságnál albirói áll. szept. 7. — A csongrádi jbiróságnál jbirói áll. szept. 7. — Az orosházai jbiróságnál albirói áll. szept. 7. — A facseti jbiróságnál albirói áll. szept. 7