A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - Az uj bűnvádi eljárás - A bűnvádi eljárási javaslat birálatához. A mentelmi jog

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3- sz. 86. szám. Budapest, Mm szeptember 6. A JOG Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) IUP AZ IGAZSlfiÜGY ÉRMEINEK KÉPZELETÉRE A MAGYAR CGYYÉD1, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bé~ mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél « _ 3 « — « Egész « _ 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesei; postautalványnya i küldendők. TARTALOM: Az uj bűnvádi eljárás. Irta: dr. Stiller Mór. — A bűnvádi eljárási javaslat bírálatához. Irta: Eiserth István kir. ügyész Lőcsén. — Korlátolható-e a váltóforgatmány ? Irta : dr. L a n gfe 1 d e r Ármin námesztói ügyvéd. — Ázsiai állapotok (Válasz.) Irta : J e 1 e n t s i k István kir. táblai cimmel és jelleggel felruházott kir. tvszéki biró Nagyváradon. — A községi bíráskodás alá eső rizetésmeghagyási ügyekből keletkezett perekben hozott ítéletek végrehajtásáról. Irta: dr. H e n cs i k János orosházi kir. aljárásbiró. — Belföld. (A királyi Curia és a tábla teljes ülése. — A bünvádj eljárási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban. — A magyar ügyvédi kar történeti kiállítása.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta: dr. Schischmanov St. Milán a polgári legfőbb semmitöszék alelnöke Szófiában ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET- Jogesetek tára. — Kelsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a (-Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok.) Az uj bűnvádi eljárás. Egy félszázad hosszú és fáradságteljes munkájának gyümölcsei érni kezdenek. Azon számtalan tervezgetés, javaslatozás szaktanácskozmány. fontolgatás, irodalmi és tudományos működés mégis csak hiába való munkának nem bizonyultak, mert immár elvezettek azok a célhoz, mely a magyar bűnvádi eljárás reformjának harcosai előtt szüntelenül mint legszebb pályadíj lebegett, és mely a bűnvádi eljárás megalkotásában lelte befejezését. Erdély igazságügyminister, ha kormányzata más eredményt nem is mutathatna fel, elévülhetetlen emléket állított magának a bűnvádi eljárás megteremtése által, és azon büszke öntudattal fog mindenha igazságügyi kormányzatára visszatekinthetni, hogy a mi számos kiváló elődjének nem sikerült, ő megküzdött a nagy mű útjába gördült minden nehézséggel, és nem csak előkészítette azt, hanem életre is szólította. Mert immár nincs kétség benne, hogy az uj bűnvádi eljárás törvényerőre fog emelkedni. Csak az. a ki eddigi bűnvádi állapotainkat közelről, a gyakorlatból ismeri, méltányolhatja eléggé azon törvényhozási esemény nagy jelentőségét. Az önkény, a tapogatódzás, a rendszertelenség a büntető eljárás terén, melyek ugyan természetes korlátaikat találták a felfogás, a tudományos haladás, a műveltség és a gyakorlat hejlődésében, megfognak szűnni. A személyes szabadság, a védelem feathatósága és egyenjogúságának nagy kérdései immár kivéve a felfogások változatos bilincseiből, a törvény állandó útmutatásai szerint szilárd alapra lesznek fektetve Szóval megjött a büntető igazságszolgáltatás terén is — végre valahára — a törvény uralma. Nem elégit ki, az igaz. ezen törvény minden igényt ; tovább megy talán e törvény az államhatalom beavatkozásának határaiban, sokaknak és a magunk véleménye szerintis.de bennünket ez meg nem tántorít azon meggyőződésünkben, hogy a gyakorlat enyhíteni fogja a törvények ezen sokak előtt tán tulveszélyesnek látszó hatásait; meg nem rendíti azon hitünket, melyet mindenütt a tapasztalat igazolt, hogy a még nem teljes törvény is jobb a törvénynélküli állapotnál. A vádlott elévülhetlen jogainak az eljárás minden szakában megóvása, az anyagi igazság nagy biztositékainak megvalósítása, az ártatlanul elitéltek kárpótlása arany betűkkel törvénybe ;ktatva vannak. Ez az, a mi bennünket sok apró, félszeg intézkedésért busásan kárpótol, és a mi kell. hogy elhallgattasson sok oly jogos kívánalmat, mi tán szorgosabb és szélesebb körű körültekintés és a gyakorlat embereinek nagyobb mérvben való meghallgatása mellett teljesíthető is lett volna. Különösen áll ez az esküdtszéki eljárás miként való alkalmazása tekintetében. Lapunk mai száma Azonban ezen ünnepélyes nagyjelentőségű alkalommal, midőn egy fél század törvényhozási vajúdása után rövid napok múlva már tán üdvözölni fogjuk a nagy reformmű megszületését, készséggel elnyomjuk mind ezen aggályainkat. Ezen pillanat csak az őszinte megeléged , snek és örömnek legyen szentelve és azon igaz elismerésnek, mely hervadhatlan koszorút készül fonni annak feje körül, ki e nagy reformmunkát befejezte. Erdély igazságügyminister az ország kiérdemelt hálájára tarthat igényt. Dr. Stiller Mór. A bűnvádi eljárási javaslat birálatához y (A mentelmi jog.) Irta : EISERTH ISTVÁN kir. ügyész Lőcsén. Alig szenved kétséget, hogy a mentelmi jog a törvényhozás általi tüzetes szabályozást igényel. Ma még ezen kérdésre nézve, itt is ott is, a büntető törvénykezés terén nemcsak ingadozást de téves felfogást is tapasztalhatunk s ennélfogva csak örömmel üdvözölhetjük bünperrendtartási javaslatunk azon iparkodását: miszerint Il-ik fejezetének 32. §-ában ezen fontos alkotmányjogi kérdés megoldása elöl sem tér ki. Helyes ez igy, mert büntetötörvénykönyvünk, az országgyűlés ugy szintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát nem érintvén, ennek a kérdésnek a megoldása a bűnvádi perrendtartás feladatát képezi. Minden kérdésre azonban a javaslat nem adja s nem is adhatja meg a feleletet, mert a hiányokat a bűnvádi perrendtartás keretén belül mind pótolhatónak nem találja, hanem a mentelmi jognak törvényhozási rendezése ajkalmával tüzetesen tisztázandó kérdésnek tekinti. (Ind. 147. 1.) Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogáról nincsen törvényünk; a salvus conductus nem a törvény és törvényes közegek ellen adatott meg, hanem a törvényszegő támadás és azok ellen volt megadva, a kik bűntettre vetemedtek. A régi törvények igen határozottan és világosan állapították meg a salvus conductus dietalis-t, azaz az országgyűlés tagjait a törvénynek különös oltalma alá helyezték s ezen törvényeknek tartalma azonban minden kétségen kívül helyezi, hogy ezen oltalomnak nem egészen azon jelentősége volt, a mit most a mentelmi jognak tulajdonítunk. Lássuk mit mondanak ezen törvények ? Azt mondják, hogy az országgyűlésnek tagjai, sőt nem csak annak tagjai, hanem családai és familiárisai az országgyűléseken és az ülések helyén, jövet és menet a törvény különös oltalmában részesülnek; a törvények ugyanazon intézkedései oltalmazzák az ország rendes biráit, azokat, kik a megyei gyűlésekre, a megyei törvényszékek üléseire és a kik a katonai conputusokra, valamint a kik a szökevény parasztok feletti vizsgálatokra mennek és jönnek, meg azokon részt vesznek. Itus és exftus megbüntettetnek ezeknek retentorai, vulneratorai és verbatorai, vagyis azok, a kik őket latartóztatják megsértik és megverik. Világos ebből, hogy a törvény mindezen egyéneket a törvény különös oltalma alá akarta helyezni és hogy a törvények azoknak megsértését igen súlyosan büntették. Ebből ex analógia legis et juris: a törvény és jog hasonszeiüségénél fogva, a képviselők mentelmi jogát a gyakorlatból lehet igazolni. A mentelmi jog a praxisban bíróságaink alkotmányos meggyőződésében gyökerezik és bíróságaink ezen meggyőződése eredményezte azt, hogy nálunk a mentelmi jog 1867 óta annyira volt biztosítva, mint ha azt kimerítő és szabatos törvények oltalmazták volna. Bűnvádi eljárásról szóló javaslatunk szerint az országyülés képviselőházának tagjai már megválasztásuk után, a főrendek házának a tagjai pedig a királyi meghívó levél keltének napjától fogva terheltkép csak ugy idézhetök, esetleg csak akkor vezethetők elő, ha mentelmi jogukat az országgyűlés illető háza ugyanama bűncselekmény miatt felfüggesztette. A nevezettek ellen a személyes szabadságot érintő kényszerintézkedések, különösen előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság, személymotozás, házkutatás vagy lefoglalás mentelmi joguk felfüggesztése előtt csak tettenkapás esetében foganatosíthatók. 1 2 oldalra terjed.